A hazai pénzügyi közvetítőrendszer tagjai egymással és a kormányzattal folyamatosan egyeztetnek, ám emellett szinte folyamatos az egyeztetés az Európai Unió illetékes szerveivel a hazai pénzügyi rendszert érintő kérdésekben - mondta el Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke az IIR Bankkonferenciáján.

A szakember szerint a 2012. évi makrogazdasági kilátások semmi jót nem vetítenek előre a bankrendszer hitelezési lehetőségeit tekintve. A szektorális különadók és a magánnyugdíjpénztári vagyon átcsoportosítása ugyan rövid távon segíti a makrogazdasági egyensúly irányába történő elmozdulást, ám alapvető strukturális reformok hiányoznak. A Széll Kálmán terv esélyt adott a meghirdetésének pillantában, ám a benne foglaltak megvalósításának lehetősége a jelenlegi világpiaci helyzetben erősen kérdéses. Az államadósság csökkentése ilyen árfolyamszint mellett például rendkívül nehéz lesz.

Kapcsolódó

Finoman szólva sem kiszámítható a hitelezési rendszer - mutatta be a pénzügyi közvetítőrendszert ért elmúlt 3 évben bekövetkezett változásokat a szakember. A felgyorsuló szabályozás mellett rendkívül nehézzé vált a hosszú távú tervezés lehetősége. Voltak ugyanakkor fontos, előremutató lépések - Gyuris idesorolta a felelős hitelezésről szóló kormányrendeletet és a banki magatartási kódexet, míg a legutóbbi intézkedések közül a pozitív adóslistát említette. Támogatandónak tartotta a referenciakamat intézményének bevezetését is, ám jelezte: a szektor szabályozás nélkül is alkalmazta a forinthiteleknél a referenciakamathoz kötött megoldásokat.

Az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója szerint a lakossági hitelezés területén érezhető nehézségek némileg indokolták a felgyorsuló jogszabályalkotást, ám szerinte ez túlzottá vált, amit jól példáz, hogy az árfolyamgát bevezetése és a végtörlesztés megszavazása között alig egy hónap telt el. Az ilyen rövid időtartam azt jelentette, hogy az ügyfelek lényegében fel sem tudtak készülni arra, hogy felelős döntést hozzanak a jövőjük érdekében.

Az otthonvédelmi akcióterv jelenlegi helyzetéről szólva Gyuris elmondta, hogy az állami kamattámogatás januártól életbe léphet, s szerinte képes lesz arra, hogy a másodlagos ingatlanpiaci árakat megtartsa. Gyuris szerint 2-3 éven túli támogatott hitelt csak 10 százalék alatti szinten lehet majd nyújtani. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) szakmailag szintén helyeselhető elveken működik majd - vélekedett a szakember, megemlítve, hogy Brüsszellel kemény vitát folytatott erről a kérdésről - sikerrel - a kormányzat. Az a kritériumrendszer, amit meghatároztak  ugyanakkor jóval több érdekeltnek lesz elérhető, mint az az 5000 szerződés, amit a NET egyelőre fel tud vállalni - Gyuris szerint akár 25 ezer korábbi hiteles számára csak a NET jelenthet megoldást.

A végtörlesztést a bankszakma egyöntetűen elutasítja: az ügyfél és a bankszektor gondja és felelőssége közös, ám a mostani megoldás komoly makrogazdasági kockázatokat rejt. Minden olyan lépés, amely egy szerződéses viszonyba felülről avatkozik be - a jogtechnikai problémákon túl - közgazdasági problémákat vet fel. Gyuris emlékeztetett, olyan javaslatot tettek le a múlt héten, amely hármas felelősségvállalást sürget - a bankszektor többszázmilliárd forintos további áldozatvállalást vállal ebben a javaslatban öt éves időtávban - mondta a szakember. Fontos ugyanakkor, hogy a javaslat csak egyben képes kezelni az ügyfelek teljes körének helyzetét - hangsúlyozta a bankszövetségi tárgyalkódelegáció vezetője.

Minden résztvevőnek fontos, hogy mihamarabb lezárjuk ezt a helyzetet - mondta Gyuris, aki szerint a megállapodás másik fontos eleme kell, hogy legyen, hogy lehűtsék a felelőtlen várakozásokat. A Bankszövetség épp ezért el szeretné érni, hogy a mostani átfogó javaslat elfogadása után minden fél kötelezze magát arra, hogy középtávon - legaláb két évig - a most elfogadott megoldások maradnak és új javaslatok nem kerülnek napirendre. Gyuris szerint fontos, hogy a probléma kezelésébe az MNB-t és a PSZÁF-et is bevonják.

A hangulatkeltés aláássa a bizalmat, márpedig ilyen helyzetben a pénzügyi közvetítőrendszer működése megnehezül, amelynek gazdasági következméneivel az előidézőknek számolniuk kell - mondta a szakember, hozzátéve, hogy az ilyen irányú gondok nemcsak hazánkban, de uniós szinten is jelentkeznek. Gyuris az Európai Bankszövetség közelmúltban tett állásfoglalására emlékeztetett, ahol a szervezet arra emlékeztetett, hogy megálljt kell parancsolni azon megalapozatlan kijeletéseknek, amelyek egyes tagállamok makroprudenciális gondjait és elkövetett hibáit a bankrendszer hibáiként igyekeznek feltüntetni. A szektor szabályozás nélkül is alkalmazta a forinthiteleknél a referenciakamathoz kötött megoldást - hívta fel a figyelmet az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója.