BUX
38580

Dől a pénz a magyar filmgyártásba

A magyar mozikkal ellentétben a filmgyártásban egyre jobbak a perspektívák: mind több forrásból lehet pénzt szerezni, újabb filmstúdiók nyílnak és külföldiek is egyre gyakrabban adnak megbízást a magyar szakembereknek.

NAPI Online, 2006. március 23. csütörtök, 07:52

A 2004-es filmtörvénnyel elfogadott – a magyarországi gyártási költségek után igényelhető 20 százalékos adó-visszatérítéssel ösztönzött – támogatási rendszer hatására ugrásszerűen növekedett a filmgyártásra fordított összeg: 2003-ban 1-1,5 milliárd, 2004-ben 7,5 milliárd, 2005-ben pedig 22,2 milliárd forint értékben kaptak megrendeléseket a magyar filmes vállalkozások. A Nemzeti Filmiroda az idén további bővülést vár, év végére meghaladhatja a 30 milliárdot a filmgyártásra költött pénz. A legtöbbet, 11 milliárdot a bérmunka-produkciók tették ki, 5-5 milliárdot a magyar részvételű bérmunka és a magyar filmek, valamint 1,2 milliárdot a televíziós sorozatok. Tavaly a Filmiroda az itt elköltött összeg alapján 167 filmalkotás után állított ki összesen 2,8 milliárd forintról adóigazolást, tehát tavaly ennyi közvetett állami támogatásban részesült a filmipar.


A filmes lobbi jól működött, hiszen az új támogatási rendszeren kívül a Magyar Fejlesztési Bank a Sikeres Magyarországért vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának keretében az audiovizuális fejlesztésekhez – köztük stúdióépítésekhez – kapcsolódóan kedvezményes kamatozású hitelt biztosít. (A hitel 1–5 milliárd forint lehet, a futamidő legfeljebb 15 év.) Többéves vajúdás után az év elején megszavazta a parlament, hogy a Mafilm Rt. az ÁPV Rt.-től pénzbeli térítés nélkül átkerüljön a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz (MMK), egy vétójogot biztosító szavazatelsőbbségi részvényen (aranyrészvényen) kívül, amely az állam tulajdonában marad. A Magyar Filmlaboratórium Kft. is közalapítványi tulajdonba kerül ily módon, kivéve egy állami, 100 ezer forint névértékű, szavazatelsőbbségi jogot biztosító üzletrészt. (Az ÁPV Rt. csak vagyonkezelői jogokat adott volna a közalapítványnak vagy a teljes privatizációt támogatta volna, hiszen az MMK-nak nincs forrása a filmgyár fejlesztésére.) A vagyonátadásról, az állami képviselet mértékéről azonban még nem született megállapodás a pénzügyi, a kulturális tárca és az MMK között. Az erről szóló kormányrendelet elfogadása az országgyűlési választásokig meglehetősen kérdéses. Az MMK-t sürgetné az idő, hiszen addig állnak a Mafilm-stúdiók fejlesztéséről kezdett befektetői tárgyalások is az olasz Cinecittá, a német Bavaria filmstúdiók üzemeltetőivel és a Babelsberg Film GmbH-val. A fejlesztés pedig elodázhatatlan, hiszen hamarosan versenytársai lesznek a Mafilmnek: több magánfilmstúdió építése elkezdődött vagy kezdődik az idén. A Mafilm-stúdiók korszerűsítésére, felszerelésére legalább ötmilliárd forintot kellene fordítani. A befektető használhatná az infrastruktúrát és saját produkciókat hozhatna a Mafilmhez, de tulajdonjogokat nem kapna.


A Mafilm-csoport az elmúlt évhez hasonlóan az idén is 1,9 milliárd forintos árbevételt vár, úgy, hogy az előzetes érdeklődések alapján stúdiói és filmes szolgáltatást nyújtó cégei nagyon jó kihasználtsággal üzemelnek majd – tudta meg lapunk Tolmár Tamástól, a Mafilm vezérigazgatójától. A fóti és a budapesti műtermeit és szabadtéri díszleteit jelenleg az André Szőts által jegyzett magyar–francia ASP Audiovizuális Kft. és az angol érdekeltségű Mid Atlantic Films Kft. bérli, a Mafilm Szcenika Kft. pedig Andy Vajna 1956-os Szabadság, szerelem című filmjének készítésében vesz részt. Az ASP Stevenson A kincses szigetéből készít filmet, a tavaly az Eragont a 20th Century Foxnak Magyarországon készítő Mid Atlantic pedig egy újabb Robin Hood-sorozatot gyárt a BBC-nek.


Várhatóan tavasszal megnyílnak az első magánstúdiók (Stern Filmstúdió és Média Center) Pomázon (létrehozásuk első üteme 1,2 milliárd forintba kerül). Ha nem csúszik tovább az átadás, akkor ezeket is bérbe vennék a 15 millió euró költségvetésű, Alpha Numeric című thriller készítői – tudta meg a NAPI Gazdaság Sipos Kornéltól, a Laurin Film Kft. ügyvezetőjétől. A film Winona Ryder, Val Kilmer és Dennis Hopper főszereplésével készül angol és a Laurin Film mintegy 20 százalékos részvételével, magyar koprodukcióban. A stáb 11 hétig forgat Magyarországon. A történet hőse a New York Times riporternője, aki Moszkvában nyomozva az orosz embercsempész maffia célpontjává válik. Május másodikán indul a Laurin Film másik, 70 százalékban angol koprodukciós filmjének (Dark clouds shinning) magyarországi forgatása. A első világháborús romantikus történetet John Irving rendezi, aki tavaly már megfordult Magyarországon: ő dirigálta az olasz, angol, magyar The moon and the stars című filmet (NAPI Gazdaság, 2005. június 17., 9. oldal). A produkciós cég júliustól tervezi a zsidók deportálását szervező, osztrák származású náci tiszt, Adolf Eichmann életrajzi filmjének magyarországi forgatását. Az angol és 30 százalékban magyar film költségvetése ötmillió euró.


Magyar részvétellel valósul meg idén Juraj Jakubisko Báthory Erzsébet grófnő életéről szóló filmterve: cseh, szlovák és angol cégek mellett mintegy tíz százalékban az Eurofilm Stúdió Kft. koprodukciójában – tudta meg lapunk Miskolczi Péter producertől. A történet 10 millió euróból készül, ehhez a stáb az unió koprodukciós alapjától, az Eurimages-től 650 ezer euró támogatást nyert el. Magyarországon ugyan nem forgatnak, azonban a digitális utómunka, a magyar változat elkészítése, a befejezési garanciaszolgáltatás Budapesten valósulna meg, valamint magyar színészeket és szakembereket foglalkoztatnának. Így kisebbségi magyar, európai koprodukciós alkotásnak minősül, ezzel az Eurofilm jogosult a magyarországi közvetett és közvetlen filmes támogatásokra: a cég pályázik a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz gyártási támogatásra, valamint igénybe veszi a 20 százalékos adókedvezményt.


Mike Figgis rendező (Las Vegas, végállomás) legújabb, 12 millió eurós büdzséjű filmjében, az Egy német tiszt feleségében is koprodukciós partner az Eurofilm. Az idén várhatóan elkezdődik az Eurofilm három magyar filmjének forgatása is: Gazdag Gyula Macskakő című misztikus, Enyedi Ildikó Szelíd interface sci-fi filmjéé és Xantus János Finnugor vámpír című paródiájáé. Az előbbiek európai koprodukcióban, 8-10 millió euróból készülnek, míg a 15 éve játékfilmet nem rendezett Xantus János filmje lengyel–magyar összefogással, mintegy 300 millió forintból valósulna meg.