Drága az olcsó energia (részletes)

Miközben az unió országaiban már 40 ezer megawatt beépített szélerőművi kapacitás működik – amely az évtized végére megduplázódik –, Magyarországon ez a kapacitás még mindössze 62,5 megawatt, bár a kiadott engedélyek 330 megawatt kapacitás építését tennék lehetővé.
NAPI Online, 2007. szeptember 26. szerda, 08:10

A NAPI Gazdaság cikke.

Bár senki nem vitatja a megújuló energiaforrások elterjesztésének szükségességét, rendszerint komoly vita bontakozik ki az energetikai szakemberek és a környezetvédelmi szervezetek között, hogy mekkora súlyt kapjon a hazai energiamixben a szélenergia vagy az atomenergia.

Az eddig kiadott engedélyek szerint 330 megawatt szélerőművi kapacitást lehetne itthon felépíteni, ám még mindig csak alig több mint 62 megawatt működik. Elvileg a szél ingyen rendelkezésre áll - csak fel kell állítani a szélturbinát és "dől" a potya áram -, a megoldás viszont közel sem ilyen egyszerű. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint a kapcsolt energiatermelés támogatása a 2004-es 10,8 milliárd forintról 32 milliárdra emelkedett, miközben a megújulók támogatása 5,6 milliárdról 16 milliárd forintra nőtt. A többlettámogatás összességében a jelentős piaci áremelkedések mellett további, kilowattóránként 1-1,5 forint pluszköltséget jelent a fogyasztóknak. Ráadásul a szél általában nem akkor fúj, amikor a legnagyobb szükség lenne rá, ezért 80 százaléknyi, leginkább gázbázisú tartalék kapacitást kell a biztonságos energiaellátás érdekében az energiarendszerben tartani.

A hazai villamosenergia-termelésben a megújuló energiaforrások részaránya 2003-ban 0,9 százalék volt, ez ugyan 2006-ra már 3,4 százalékra emelkedett, ám a tavalyi 226 megawattal szemben 2015-re a megújulókkal termelt villamos energia mennyisége még mindig csak mintegy 1400 megawattra növekedhet, s ez még így is csupán 11 százalék körüli részarányt jelenthet.
A megújuló energiaforrásoknál a rendszerszabályozás jelenti a legnagyobb problémát, mert a hazai, valamivel több mint 8000 megawatt beépített erőművi kapacitáson az idei nyári csúcsfogyasztás már elérte a 6350-et, ezzel kikezdte az ellátás biztonságosságát. A honi erőműpark összetétele sem ideális, nincs a hazai rendszerben olyan szabályozó erőmű, ami lehetővé tenné a szélenergia korlátlan csatlakozását a hálózatra. Erre azért lenne szükség, hogy például éjszaka, amikor minimálisra csökken a felhasználás, ne kelljen éppen a legolcsóbban termelő paksi atomerőművet visszaterhelni, hanem ennek az áramnak a segítségével feltölthetnének egy szivattyús tározós erőművet, s az így nyert energiát a másnapi csúcsidőben hasznosíthatnák. Ám ehhez egy legalább 600 megawattos szivattyús tározós erőmű építésére lenne szükség. Az eddigi felmérések szerint egy ilyen erőművet, már csak az energiabiztonság kérdése miatt is, Magyarország határain belül kell megépíteni, erre a legalkalmasabb helyszín pedig a Dunakanyar, illetve Zemplén térsége. Igaz, ez ellen legalább annyira tiltakoznak a zöldek, mint annak idején a dunai vízlépcső ellen.

HOZZÁSZÓLÁSOK