Drágább lett a svájcifrank-hitel, bukunk a sima bankbetéten

Augusztusban az új lakossági hiteleken belül továbbra is a svájci frank játszotta a főszerepet: bár a kamat emelkedett, e devizában például hatszor annyi lakáskölcsönt vettek fel mint a jóval drágább forrásnak számító forintban - derül ki az MNB jelentéséből.
NAPI Online, 2007. szeptember 29. szombat, 09:00

Az új hitelszerződéseken belül domináns svájci frank denomináció esetében a fogyasztási kölcsönök új szerződéseinek értéke augusztusban 68,0 milliárd forintot tett ki, amely 6,1 milliárd forinttal alatta marad az előző havi értéknek. Az augusztusi csökkenéssel megtorpanni látszik az új szerződések értékének 2007. február óta tapasztalható dinamikus növekedése.
A lakáscélú hitelek új szerződéseken belül domináns svájci frank denomináció esetében az új szerződések értéke az előző havi magas értékről nem növekedett tovább. Az új szerződések értéke 57,8 milliárd forintot tett ki, amely 0,7 milliárd forinttal alacsonyabb volt az előző havi értéknél.
Ami a forinthiteleket illeti, 2007. augusztusban a fogyasztási kölcsönök új szerződéseinek értéke emelkedett, míg a lakáscélú és az egyéb hiteleké csökkent. A fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke 22,1 milliárd forint, a lakáscélú hiteleké 10,8 milliárd forint, az egyéb hiteleké pedig 4,4 milliárd forint volt.
Az euróalapú hitelek új szerződéseinek értéke mindössze 1,9 milliárd forint volt augusztusban.

Drágult a CHF-hitel

A svájcifrank-hitelek tovább drágultak: a változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású fogyasztási és lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlábai emelkedtek augusztusban, folytatva a néhány hónapja gyorsuló növekedési tendenciát. A fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 6,74 százalékot, az átlagos hitelköltség mutató pedig 9,97 százalékot tett ki. A lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába 3,84 százalék, átlagos hitelköltség mutatója pedig 6,61 százalék volt augusztusban.

Költséges a forintkölcsön

A frankhitelek mindezzel együtt is jóval olcsóbbak maradtak, mint a forintalapú kölcsönök. A hazai devizában számon tartott fogyasztási hitelek átlagos kamatlába és hitelköltség mutatója csökkent, míg az egyéb hitelek átlagos kamatlába emelkedett. A folyószámlahitelek átlagkamatlába a 2007. márciusi értékre tért vissza, 20,40 százalékot tett ki. A lakáscélú hitelek piaci szintű1 átlagos kamatlába és hitelköltség mutatója augusztusban kismértékben nőtt, az átlagos kamatláb 10,56 százalékot, az átlagos hitelköltség-mutató pedig 13,17 százalékot tett ki.
A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába és hitelköltség mutatója az elmúlt négy havi változatlan szintről a 2006. decemberi érték közelébe csökkent. Az átlagos kamatláb 16,73 százalékot, az átlagos hitelköltség mutató pedig 24,26 százalékot tett ki augusztusban. Az egyéb hitelek átlagos kamatlába a hitelek összetételének megváltozása miatt 13,64 százalékra emelkedett.
A változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású személyi hitelek átlagos hitelköltség mutatója a forint denomináció esetében 24,32 százalékot, a svájci frank denomináció esetében pedig 18,19 százalékot tett ki augusztusban.
A változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatója a forint denomináció esetében 14,31 százalék, a svájci frank denomináció esetében pedig 7,29 százalék volt.

Veszítünk a sima bankbetéten

A háztartási szektor látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagkamatlába augusztusban a 2006. szeptemberi szintre csökkent, mindössze 2,73 százalékot tett ki - eközben az infláció a KSH adatai szerint éppen 8,3 százalékon állt.
A legfeljebb két éves lejáratra lekötött betétek átlagos kamatlábai emelkedtek, míg a két éven túli lejáratra lekötött betéteké nem módosult. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagos kamatlába 7,25 százalékot, az egy éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratú lekötött betéteké 8,37 százalékot, a 2 éven túli lejáratú betéteké pedig 4,21 százalékot tett ki augusztusban. Az egy éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába kamatakciók következtében emelkedett. A lekötött betétek új szerződéseinek értéke 371,1 milliárd forinttal 966,1 milliárd forintra emelkedett augusztusban. A növekedés oka, hogy a kamatadó 2006. szeptemberi bevezetése előtt egy éves lejáratra lekötött, augusztusban lejáró betétek újra lekötésre kerültek.
Ami az euróban képződött megtakarításokat illeti, a látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába 1,04 százalékot tett ki. Az éven belüli lekötésű euróbetétek átlagos kamatlába az eddigi legmagasabb értékét felvéve 28 bázisponttal 3,79 százalékra emelkedett. A háztartások új euróbetét-szerződéseinek értéke 38,0 milliárd forinttal 171,2 milliárd forintra emelkedett.

HOZZÁSZÓLÁSOK