A legújabb jegybanki összesítés szerint amíg a hitelinézetek az idei első negyedévben 70 milliárd forint nyereséget értek el (az adózott eredmény alapján), addig a másik három hónap a megugró tartalékolás miatt már 361 milliárd forint veszteséget hozott, majd a harmadik negyedévben az összesített veszteség 43 milliárd forint lett. A 2015-ben esedékes devizahiteles elszámolás miatt a várható veszteségekre most 160 milliárdos céltartalékot képeztek, így már 510 milliárdnál tartanak.
Nem mindenki veszteséges
A negyedévben a hitelintézetek összesen mínusz 35,8 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el, így az első három negyedévet összesen 314,6 milliárdos mínuszban zárták. Ezen belül a részvénytársasági hitelintézetek vesztesége 318,2 milliárd, a hitelintézeti fióktelepeké 1,8 milliárd lett, a szövetkezeti hitelintézetek viszont 2,2 milliárdos, a speciális hitelintézetek pedig 3,3 milliárdos adózás előtti eredményt értek el.
Az MNB adatai szerint Idén január-szeptemberben a 113 nyereséges hitelintézet 85 milliárdos nyereséget könyvelt el, 54 intézmény nem tudott nyereséget elérni, együttes veszteségük 399,5 milliárd forintra rúgott.
A jegybanki betétek állománya a harmadik negyedévben látványosan, 882 százalékkal, 4614,5 milliárd forinttal emelkedett, miközben az értékpapírok állománya 37 százalékkal visszaesett. Ennek oka, hogy a kéthetes MNB-kötvény augusztus 1-jétől betétre változott.
Csökkentek a működési költségek is
Az idei első háromnegyedévben a hitelintézetek kamateredménye 0,4 százalékkal, 716,3 miliárd forintra csökkent, míg jutalékeredményük 16,4 százalékkal, 335,5 milliárdra nőtt. A jutalékeredmény 47,3 milliárdos növekményéből 36,4 milliárd a nettó pénzforgalmi jutalékbevételeknek, 8,7 milliárd pedig a befektetési szolgáltatási nettó díjbevételekből származik.
I. n.-év | I. félév | I-III. n.-év | |
Kamateredmény | 236,941 | 480,320 | 716,281 |
Kamatbevételek | 427,425 | 847,552 | 1 250,286 |
Kamatráfordítások | 190,484 | 367,232 | 534,005 |
Nem kamateredmény | 52,675 | 46,970 | 79,724 |
Jutalékeredmény | 111,290 | 221,091 | 335,523 |
Osztalék | 40,540 | 48,520 | 48,746 |
Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye | 18,981 | 77,845 | 109,222 |
Egyéb nem kamateredmény | -118,138 | -300,486 | -413,767 |
Működési költségek | 166,985 | 336,073 | 502,463 |
Értékvesztés és kockázati céltartalék változása** | -37,650 | -447,716 | -669,397 |
Szokásos üzleti tevékenység eredménye | 84,980 | -256,500 | -375,856 |
Rendkívüli eredmény | -8,176 | -22,290 | 61,299 |
Adózás előtti eredmény | 76,804 | -278,789 | -314,557 |
Adófizetési kötelezettség | 6,924 | 12,114 | 19,193 |
Adózott eredmény | 69,881 | -290,903 | -333,749 |
Forrás: MNB |
A ráfordítások terhére elszámolt adók január-szeptemberben 148 milliárdot tettek ki, ami 10,8 százalékkal kisebb az előző évinél. A hitelintézetek további 221,7 milliárdos értékvesztést és kockázati céltartalékot képeztek a harmadik negyedévben, így idén már 669,4 milliárdnál tartanak. Enne oka, hogy a részvénytársasági hitelintézetek további 160 milliárdos céltartalékot képeztek a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt figyelembe véve az árfolyamrés alkalmazásának semmissége, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások miatt várható veszteségekre. E a második és a harmadik negyedévben együttesen több mint 510 milliárd forint céltartalékot képeztek e célra. Az Egyéb nem kamateredmény sor értéke mínusz 413,8 milliárd Ft volt szeptember végén, amely 6,3 százalékkal rosszabb a 2013-asnál. Az MNB magyarázata szerint a rendkívüli bevétel nagy része az egyik nagybankkal szembeni követelés elengedéssel magyarázható. (Az MKB megvételekor bejelentették, hogy az eladó Bayern LB a leánybankjával szembeni 270 millió eurós követeléséről lemond - a szerk.)
Romlott a bankok jövedelmezősége
A hitelintézetek átlagos jövedelmezősége a negyedévben tovább romlott, mivel a június végi mínusz 0,7 százalékos eszközjövedelmezőség (ROA) a harmadik negyedév végére mínusz 0,9 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a tőkejövedelmezőség (ROE) mínusz 7,3 százalékról a mínusz 9,0 százalékra romlott.
Eközben viszont a hitelintézetek tőkeellátottsága összességében javult: az átlagos tőkemegfelelési mutató a negyedév végén 17,8 százalék volt (a június végi 17,4 százalék után). A hitelintézetek szavatoló tőkéje 3,9 százalékkal, 108,9 milliárddal (2 912 milliárdra) nőtt, elsősorban a harmadik negyedévi tőkeemelések pozitív hatása miatt. A teljes kockázati kitettség érték ennél kisebb mértékben, 1,3 százalékkal (16 328 milliárd forintra) növekedett, melyet jórészt a hitelkockázatra vonatkozó teljes kockázati kitettség érték növekedése magyaráz.