A legújabb jegybanki összesítés szerint amíg a hitelinézetek az idei első negyedévben 70 milliárd forint nyereséget értek el (az adózott eredmény alapján), addig a másik három hónap a megugró tartalékolás miatt már 361 milliárd forint veszteséget hozott, majd a harmadik negyedévben az összesített veszteség 43 milliárd forint lett. A 2015-ben esedékes devizahiteles elszámolás miatt a várható veszteségekre most 160 milliárdos céltartalékot képeztek, így már 510 milliárdnál tartanak.

Nem mindenki veszteséges

A negyedévben a hitelintézetek összesen mínusz 35,8 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el, így az első három negyedévet összesen 314,6 milliárdos mínuszban zárták. Ezen belül a részvénytársasági hitelintézetek vesztesége 318,2 milliárd, a hitelintézeti fióktelepeké 1,8 milliárd lett, a szövetkezeti hitelintézetek viszont 2,2 milliárdos, a speciális hitelintézetek pedig 3,3 milliárdos adózás előtti eredményt értek el.

Az MNB adatai szerint Idén január-szeptemberben a 113 nyereséges hitelintézet 85 milliárdos nyereséget könyvelt el, 54 intézmény nem tudott nyereséget elérni, együttes veszteségük 399,5 milliárd forintra rúgott.

A hitelintézetek összesített adatai magukba foglalják a részvénytársasági hitelintézetek, a szakosított hitelintézetek, a hitelintézeti fióktelepek, a szövetkezeti hitelintézetek és három speciális szakosított hitelintézet (MFB, EXIM, KELER) adatait, ugyanakkor nem tartalmazzák azon pénzügyi vállalkozások adatait, amelyek prudenciális szempontból minősülnek hitelintézeteknek.

A jegybanki betétek állománya a harmadik negyedévben látványosan, 882 százalékkal, 4614,5 milliárd forinttal emelkedett, miközben az értékpapírok állománya 37 százalékkal visszaesett. Ennek oka, hogy a kéthetes MNB-kötvény augusztus 1-jétől betétre változott.

Csökkentek a működési költségek is

Az idei első háromnegyedévben a hitelintézetek kamateredménye 0,4 százalékkal, 716,3 miliárd forintra csökkent, míg jutalékeredményük 16,4 százalékkal, 335,5 milliárdra nőtt. A jutalékeredmény 47,3 milliárdos növekményéből 36,4 milliárd a nettó pénzforgalmi jutalékbevételeknek, 8,7 milliárd pedig a befektetési szolgáltatási nettó díjbevételekből származik.

A hitelintézetek eredményének fő elemei 2014-ben (milliárd Ft)
I. n.-évI. félévI-III. n.-év
Kamateredmény236,941480,320716,281
Kamatbevételek427,425847,5521 250,286
Kamatráfordítások190,484367,232534,005
Nem kamateredmény52,67546,97079,724
Jutalékeredmény111,290221,091335,523
Osztalék40,54048,52048,746
Pénzügyi és befektetési szolgáltatások eredménye18,98177,845109,222
Egyéb nem kamateredmény-118,138-300,486-413,767
Működési költségek166,985336,073502,463
Értékvesztés és kockázati céltartalék változása**-37,650-447,716-669,397
Szokásos üzleti tevékenység eredménye84,980-256,500-375,856
Rendkívüli eredmény-8,176-22,29061,299
Adózás előtti eredmény76,804-278,789-314,557
Adófizetési kötelezettség6,92412,11419,193
Adózott eredmény69,881-290,903-333,749
Forrás: MNB

A ráfordítások terhére elszámolt adók január-szeptemberben 148 milliárdot tettek ki, ami 10,8 százalékkal kisebb az előző évinél. A hitelintézetek további 221,7 milliárdos értékvesztést és kockázati céltartalékot képeztek a harmadik negyedévben, így idén már 669,4 milliárdnál tartanak. Enne oka, hogy a részvénytársasági hitelintézetek további 160 milliárdos céltartalékot képeztek a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvényt figyelembe véve az árfolyamrés alkalmazásának semmissége, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások miatt várható veszteségekre. E a második és a harmadik negyedévben együttesen több mint 510 milliárd forint céltartalékot képeztek e célra. Az Egyéb nem kamateredmény sor értéke mínusz 413,8 milliárd Ft volt szeptember végén, amely 6,3 százalékkal rosszabb a 2013-asnál. Az MNB magyarázata szerint a rendkívüli bevétel nagy része az egyik nagybankkal szembeni követelés elengedéssel magyarázható. (Az MKB megvételekor bejelentették, hogy az eladó Bayern LB a leánybankjával szembeni 270 millió eurós követeléséről lemond - a szerk.)

Romlott a bankok jövedelmezősége

A hitelintézetek átlagos jövedelmezősége a negyedévben tovább romlott, mivel a június végi mínusz 0,7 százalékos eszközjövedelmezőség (ROA) a harmadik negyedév végére mínusz 0,9 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan a tőkejövedelmezőség (ROE) mínusz 7,3 százalékról a mínusz 9,0 százalékra romlott.

Eközben viszont a hitelintézetek tőkeellátottsága összességében javult: az átlagos tőkemegfelelési mutató a negyedév végén 17,8 százalék volt (a június végi 17,4 százalék után). A hitelintézetek szavatoló tőkéje 3,9 százalékkal, 108,9 milliárddal (2 912 milliárdra) nőtt,  elsősorban a harmadik negyedévi tőkeemelések pozitív hatása miatt. A teljes kockázati kitettség érték ennél kisebb mértékben, 1,3 százalékkal (16 328 milliárd forintra) növekedett, melyet jórészt a hitelkockázatra vonatkozó teljes kockázati kitettség érték növekedése magyaráz.