Még a válság kirobbanása előtt, öt-hat éve jelent meg az a trend Budapesten, hogy egyre több fiatal dönt a vállalkozói létforma mellett − nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Kovács Patrik, a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének (Fivosz) elnöke. Mint mondta, a gazdasági visszaesés következtében ez a folyamat csak tovább erősödött, hiszen már csaknem minden negyedik fiatal munkanélküli, ebben a helyzetben pedig sokaknak jelenthet alternatív lehetőséget a vállalkozóvá válás.

Mindezek következtében Kovács több ezerre tette a fiatal budapesti vállalkozók számát, pontos adatok nem ismertek, mert ahogy külföldön sem, itthon sem méri ezt a kategóriát külön a statisztikai hivatal. A több mint másfél millió budapesti lakoshoz képest persze ez elenyésző szám, ami a Fivosz vezetője szerint annak köszönhető, hogy a pozitív trend ellenére máig sokan félnek elindulni ezen az ösvényen. A fiatalok közül még mindig kevesekben tudatosul a karrierépítés ilyen formája, keveseknek jut eszébe, hogy öt év múlva a saját cégemet is vezethetném, nem egy multinacionális vállalat autóját − fogalmazott Kovács. Szerinte az is visszatartó erő, hogy kevés a nyilvános jó példa, aminek következtében nem ismerik a sikertörténeteket, így sokakat visszatart a bizonytalanság. Amennyiben mégis hallanak egy fiatal sikeréről, egyből hamis indokokat találnak, hogy vajon miért is sikerülhetett neki. Sokakat az is visszatart, hogy nincs meg a kezdőtőkéjük, ezért meg sem próbálnak vállalkozóvá válni. Pedig a legfontosabb elem nem a pénz, hanem az elkötelezettség, elég csak arra gondolni, hogy a Google vagy a Microsoft is egy garázsból indult − mondta a Fivosz elnöke.

Itthon egy kicsit fejnehéz Budapest

A tőkehiány az oka annak is, hogy a legtöbb fiatal inkább a szolgáltató szektort választaná, hiszen Kovács szavai szerint nem feltétlenül van pénzük gyártásra vagy kereskedelemre, ennek következtében pedig folyamatosan torzul a piac. Ehhez kapcsolódóan elmondta, hogy ez nem csupán magyar, hanem világtrend: mindenhol az internet, az it-szektor felé fordulnak a fiatalok, hiszen innen látnak követendő példát (például Facebook) és itt van a legnagyobb remény arra, hogy viszonylag rövid időn belül kivásárolja őket egy tehetős befektető.

Részben ennek is szerepe van abban, hogy Magyarországon "kicsit fejnehéz Budapest", azaz itt van a legtöbb és itt a legaktívabbak a fiatal vállalkozók, hiszen például a hazánkban dolgozó befektetési és tőkealapok és az innovációs versenyek többsége is ide tehető. Ezt a tendenciát az is erősíti, hogy a vidéki fiatalok többsége is a fővárost választja, gondolván, itt több esélye van a jobb életre, mint ha például átvenné szülei cégét. Bár a családi vállalkozás átvételének megtagadása Budapesten kevésbé jellemző, az utódlás kérdése nagyon időszerű, hiszen a magyar vállalkozói szféra 99 százalékát kitevő kis- és középvállalati szektor egyharmada generációváltás előtt van.

Egy lehetőséggel kevesebb...

Rossz hír az induló vállalkozások számára, hogy októberben úgy határozott a Fővárosi Közgyűlés, hogy kezdeményezi a Munkanélküliség Helyett Vállalkozás Közalapítvány megszüntetését (magáról a megszüntetésről csak a Fővárosi Bíróság dönthet). A közalapítványt húsz éve, 1992-ben hozta létre a Fővárosi Önkormányzat a hátrányos helyzetű csoportok, ezen belül is a volt állami gondozottak, a roma származásúak, illetve a megváltozott munkaképességűek önfoglalkoztatásának, vállalkozásainak elősegítése és támogatása céljából.

A szervezet az alapítás évétől 2010 végéig 19 alkalommal írt ki pályázatot hátrányos helyzetű vállalkozók megsegítésére − tudta meg a Napi Gazdaság Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának Kommunikációs Igazgatóságától. Az utolsó három év (2008, 2009 és 2010) beszámolói alapján évente a 3 millió forintos pályázati keretből átlagosan 42−35 pályázót tudtak 60, 80, illetve 100 ezer forintos támogatásban részesíteni támogatási szerződések keretében. A pályázatokhoz kapcsolódóan 1995-től 2010-ig a szervezet saját monitoringrendszert működtetett, melynek célja az értékelés időszakában a pályázók előzetes megismerése volt, az értékelést követően pedig a támogatott vállalkozásokkal való folyamatos kapcsolattartás.

...de még vannak, akik segítenek

A kommunikációs igazgatóságon mindezzel kapcsolatban azonban kiemelték, hogy a mai napig is működik két olyan szervezet, amely a közalapítvány tevékenységét magasabb színvonalon ellátja. Az egyik a Motiváció Alapítvány, melynek tevékenységi köre egy komplex munkaerő-piaci szolgáltatás keretében kiterjed a megváltozott munkaképességűek (mozgáskorlátozottak) szociális foglalkoztatásának, rehabilitációjának elősegítésére. Az alapítványt a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt években 20 millió forinttal, idén pedig 17,73 millió forinttal támogatta.

A másik megemlített szervezet a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, melyet a Fővárosi Közgyűlés 1993-ban alapított. A közalapítvány 1997 óta az Európai Unió (EU) által regisztrált intézmény és 2000 novemberétől ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik. A szervezet 1994. december 2. óta a jelenlegi székhelyén a fővárosi kis- és középvállalkozások (kkv-k) létrejöttét, fejlődését segíti elő saját, valamint állami és EU-források felhasználásával. Évente mintegy ötezer budapesti vállalkozás keresi fel, az alapítás óta több mint 50 ezer fővárosi vállalkozás vette igénybe integrált kkv-fejlesztési szolgáltatásait. Bár egyik fő tevékenysége, hogy finanszírozási programokat nyújt az induló és működő mikro- és kisvállalkozásoknak, a közalapítvány jelenleg már nem kap fővárosi támogatást, teljes mértékben önfenntartóan biztosítja működését.

A kezdő vállalkozások természetesen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához (BKIK) is fordulhatnak, mégpedig a szervezet Gazdaságpolitikai és Szolgáltató Irodájához. Mint azt a BKIK-tól lapunk megtudta, jelenleg öt munkatárs − egy jogi, egy pályázati, egy külgazdasági, egy adó- és számviteli, valamint egy hitelügyekben jártas kolléga − fogadja az érdeklődőket a Krisztina körút 99.-ben, de e-mailben és telefonon is lehet hozzájuk fordulni. A szakemberek útbaigazítást adnak többek közt az adózással, számvitellel kapcsolatban, segítenek a belföldi és nemzetközi partnerkeresésben a BKIK saját adatbázisa és a társkamarák révén, célspecifikus pályázatfigyelést és általános pályázati tanácsadást végeznek a hozzájuk forduló cégeknek vagy éppen megküldik a keresett jogszabály hatályos szövegét, fellelhetőségi helyét az érdeklődőknek. A BKIK szerint a szolgáltatások azért jelenthetnek nagy segítséget a kezdő vállalkozásoknak, mert ők a tapasztalatok hiányában nehezebben boldogulnak egyes vállalkozásokat érintő kérdésekben, de természetesen nemcsak nekik, hanem a már hosszabb-rövidebb ideje működő cégeknek is tudnak segítséget nyújtani az iroda munkatársai.

Ugyanakkor azt is kiemelték, hogy már a kezdő vállalkozásoknak is megéri kamarai, illetve tagozati tagnak lenni. A vállalkozás ugyanis a tagfelvételével egyidejűleg automatikusan tagja lesz a szakmai tagozatnak (kereskedelmi, ipari, kézműves-, gazdasági szolgáltatások tagozat) is, emellett pedig a kamarai tag kötelességei mellett élvezi a kamarai tagság révén szerzett előnyöket, szolgáltatásokat, de a kamarai kedvezményeken és jogosultságokon túl a kezdő vállalkozók itt megszerezhetik tapasztalt kollégáiktól a szükséges információkat és szakmai ismereteket is. Egyúttal a kamarai rendezvények kitűnő lehetőséget biztosítanak számukra kapcsolatépítésre, üzleti partnerhálózatuk bővítésére − hívta fel a figyelmet a BKIK.

Kép: Napi Gazdaság, Pelsőczy Csaba