BUX
38657

Ekkora magyar vagyont menekítettek külföldre

Idén újabb 400 milliárd forinttal nőhet a magyarországi privátbankok vagyona - becsüli Karagich István, a Blochamps Capital vezetője. Már nem igazán fontos az stabilitási megtakarítási számla (smsz) és a letelepedési államkötvény, miközben továbbra is igen nagy magyar vagyon parkol külföldön.

Domokos László, 2015. február 13. péntek, 12:24

Magyarországon 2014 végére a privátbankok által a több mint 46 ezer ügyfélszámlán kezelt vagyon átlépte a 3000 milliárd forint összértéket. Ez az érték 2015 során mérsékelt újszámla-nyitásokkal kísérve további 400 milliárd forinttal bővülhet - véli Karagich István, a Blochamps Capital Kft. ügyvezető igazgatója.

A magyarországi privátbanki szektor dinamikusan bővült az utóbbi csaknem egy évtizedben. A Blochamps Capital számításai szerint a 2005-ös 902 milliárd forintról az ágazati szereplők által kezelt vagyon értéke 2011-ben 2511 milliárd forintra nőtt, majd 2012-ben a prémium banki szegmentációnak köszönhetően a privátbanki összvagyon nominálisan is csökkent, értéke 2424 milliárd forint volt, ám 2013 újra igencsak jó év zárult és az összérték elérte a 2750 milliárdot.

A 2005-ös 21,1 ezerről 2011-ben 44,7 ezer fővel csúcsot döntött a privátbankok összesített ügyfélszáma (amelyet a megnyitott számlák mennyisége alapján számolnak), majd 2012-ben 43,1 ezerre esett, onnan nőtt újra. Ennél azonban jóval kevesebb vagyonosról beszélhetünk - magyarázta korábban a Napi.hu-nak a szakértő. A nemzetközi adatok alapján ugyanis Ázsiában egy-egy vagyon gazdájának - legyen az egy magánszemély vagy egy család - átlagosan 4,8 privátbanki számlája van, míg ez a szám Nyugat-Európában 3,2, az USA-ban pedig 2,1 darab. Mivel a magyar adat valahol az utóbbi kettő között lehet, így azt lehet mondani, hogy jelenleg Magyarországon mintegy 17-18 ezer ügyfél lehet valójában a privátbanki vagyonok mögött.

A szakember várakozásai szerint 2015-ben az alacsony kamatkörnyezetben a növekedés motorja hosszú évek után először nem a magas elérhető hozam, hanem a új tőke (nna - net new assets) beáramlása lesz. Ez már csak azért sem meglepő, mert az alacsony kamatkörnyezet itthon és külföldön is általánossá vált. A január közepén megtapasztalt, nem várt svájcifrank-hatás is lassítja majd a növekedést - fogalmazott Karagich. Az is kérdés egyelőre, hogy az előző bő egy évtizedben alapvetően magas kamatú és nagy biztonságú befektetési formákhoz szokott ügyfelek milyen új eszközöket, milyen hozamelvárás és kockázatvállalás mellett preferálnak majd. A privátbankokban 2015-2016 az újraszabás ideje - összegezte a szakember.

A privátbanki piac alakulása 2014-2015-ben (negyedév)Megnevezés2014. I.II.III.IV.*2015. I.*II.*III.*IV.*Számlanyitás (darab)74215155200100200250300Befizetés (milliárd Ft)6,212,9410,2515,04,08,08,08,0Átlagbefizetés (millió Ft/számla)83,7860,1966,1375,040,040,032,026,67*prognózis
Forrás: Blochamps Capital Kft.

Már nem fontos az smsz és a letelepedési államkötvény

Hiába szigorodnak évek óta a külföldi számlák anonimitására vonatkozó szabályok, sem az MNB, sem a magyar kormány nem rendelkezik pontos információkkal, milyen összeg és milyen módokon hagyja el Magyarországot, illetve mekkora összeg a már külföldön tartott magyar vagyon - fogalmazott korábban Karagich. A kötelező adatszolgáltatások alapján, a NAV és az EU-s szervek közléseiből úgy becsüli, hogy a magyarországi privátbankokban elhelyezett bő háromezer milliárdos vagyonon túl további 3000 milliárd "pihenhet" külföldi számlákon - ebből elsősorban osztrák, luxemburgi és svájci bankokban 1500-2000 milliárd forint.

Az induláskor vártnál kevésbé vonzó a módos magyarok számára a stabilitás megtakarítási számla (smsz). Ezt a 2014 elejétől élő lehetőséget kormányzat ezért találta ki, hogy az adóamnesztia kifutása után további tőkéket vonzzon haza. (Az utolsó, 2012-ben lejárt adóamnesztia keretében, mely 103 milliárd forintos beérkezést regisztrált a hazautalt külföldről származó vagy offshore cégben, külföldi bankszámlán tartott pénzekre. Az összeg után itthon anonim módon 10 százalék adót megfizetve igazolást kapott az adóalany, így a pénz eredetét az adóhatóság nem vizsgálhatta.) Fontos különbség, hogy az smsz adómentességet igen, ám büntetőjogi amnesztiát nem hozott.

Az smsz nevesített adókedvezmény, így az adóalanyok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálatával is számolhatnak, hiszen a mentes adóigazolás csak a számlán elhelyezett vagyonelemre vonatkozik, egyéb vagyontárgyakra nem, így az azok adózott voltát illető igazolási kötelezettsége mindenkinek megmarad. (Jelenleg már nyolc banknál nyitható smsz számla: Unicredit, OTP, Raiffeisen, FHB, MKB, Erste, Gránit és K&H Bank).

A Blochamps a privátbanki piac egészéhez képest pesszimistább jóslatot fogalmazott meg korábban az smsz-ekkel kapcsolatban. A beáramlás különösen a tavalyi utolsó negyedévben volt alacsony, bőven 9 milliárd forint alá esett. A múlt év egészében 37,88 milliárd forint érkezett. Karagich szerint a konstrukció létjogosultsága attól függ, hogy az smsz-befizetők elkezdenek-e élni az adóelőnnyel. Idén várhatóan tovább csökken a számlákra érkező új pénzek értéke, a negyedéves beáramlás 4-8 milliárd forint lehet..

Az smsz alakulása 2014-benMegnevezésI. n.-évII. n.-évIII. n.-évIV. n.-évÖsszesenSzámlanyitás (darab)74215155166610Befizetés (milliárd Ft)6,212,9410,258,4937,88Átlagbefizetés (millió Ft/számla)83,7860,1966,61351,1462,1
Forrás: NAV

Az utóbbi hetekben újra a figyelem középpontjába került a letelepedési államkötvény. A 2013-as - négy hónap alatt abszolvált - 430 eladás után 2014 egészében 1783 kötvényt értékesített az ÁKK Zrt., majd 2015 januárban 75 darab kelt el. (A törvénymódosítás nyomán idén már a korábbi 250 ezer helyett már 300 ezer euróba kerül a a speciális állampapír.) Így a magyar állam már mintegy 508 millió euró kedvező kamatozású hitelhez jutott.

A gazdaságpolitika számára ma már egyre kevésbé fontos az smsz és a letelepedési államkötvény. Mindkét speciális konstrukciót az államháztartás pénzhiánya hozta életre, mára azonban ez kényszer nagyon sokat enyhült, a kamatok lent vannak, a finanszírozás könnyen megoldható a hagyományos módokon - mondta lapunknak Karagich.

Három-négy szolgáltató lehet az igazi nyertes

A privátbanki ügyféllé váláshoz a belépési limit meglehetősen változó: akad olyan szolgáltató, ahol ez már 15-30 millió forinttól elérhető, sok cég vár el 50-70 millió forint közötti értéket, míg a lista élén a 100-310 millió értékek állnak.

A magyarországi privátbankok kezelt vagyon szerint listáját az OTP Bank vezeti 950 milliárd forinttal (az adat 2014. második triádjára vonatkozik), míg a második a Friedrich Wilhelm Raiffeisen 309 milliárddal, míg a harmadik helyen az MKB Bank és az Erste Bank áll 290-290 milliárd forinttal.

Ehhez képest az átlagos ügyfélvagyon alapján más a sorrend: az élen a Gutmann Magyarország áll 479 millió forinttal, a második helyre a Concorde Alapkezelő került 236, míg a harmadikra a Concorde Értékpapír 190 millióval, míg a negyedik a Friedrich Wilhelm Raiffeisen 163 milió forinttal.

A banki tulajdonosváltások okán csökkenhet a privátbanki szolgáltatók száma 2015-ben. Ezzel együtt a 8-9 legnagyobb cég együttes súlya a jelenlegi 90 százalékról várhatóan nem csökken - véli a szakember. Ugyanakkor a bankszektorban bekövetkezett túlzott állami szerepvállalás a vagyonos ügyfelek körében erősítheti a jövőben a külföldre irányuló vagyontranszfert és a diverzifikálási hajlandóságot - állapította meg Karagich. A szektor átrendeződésének azonban - a kisebb szereplők részsikerei mellett - adottságaiknál fogva csupán 3-4 nagy szolgáltató lehet az igazi nyertese (a nagybankok mellett olyan szolgáltatók, amelyek külföldi kapcsolatokkal is rendelkeznek).

Az állam látványos és gyors megjelenése a bankszektorban (MKB Bank, Budapest Bank, Erste) egyelőre nem rázta meg a privátbanki üzletágakat - fogalmazott Karagich. Szavai szerint az MKB-nál például a tulajdonosváltás tavaly nyári bejelentés után volt ugyan némi "elszivárgás", de novemberig nem volt érdemi ügyfélmozgás, a többség kivárt. Ám miután bejelentették, hogy a bankot MNB egy éven át "szanálja", az ügyfelek a jövőt illetően érezhetően bizonytalanabbak lettek.

Hasonló tendencia a Budapest Banknál sem zárható ki, ugyanakkor a közhiedelemmel ellentétben korántsem negatív az állami hatás az érintett bankok ügyfélállományánál. A szakember megfigyelése szerint az ügyfelek számára az állami tulajdonú privátbank kiszámíthatatlan, mennyire számít vonzó lehetőségnek. Hiszen megfigyelhető az elszivárgás mellett, hogy egyes üzleti körök számára az "állami biztonság" kifejezetten vonzó tényező az átalakuló bankpiacon, de az államhoz köthető megbízásokból gazdagodókkal szemben akár - ki nem mondott - elvárás is lehet, hogy megjelenjenek ilyen intézményekben is.- véli a Blochamps ügyvezetője.