Világszerte 450 millió ember szenved különböző lelki és mentális problémáktól - derül ki az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) felméréséből. Eszerint háromból egy felnőttnek van életében legalább egyszer gondja a mentális egészségével, összességében pedig a lakosság 10 százaléka küzd ezzel legalább életében.

A cégek számára talán ennél is fontosabb megállapítása a kutatásnak, hogy a dolgozók az esetek felében a mentális és lelki egészség egyfajta hiánya miatt kerülnek munkaképtelen állapotba. Ki ne találkozott volna például azzal, hogy egy otthoni veszekedés után kevésbé tud koncentrálni a munkahelyén? Ezek után nem meglepő, hogy a WHO szerint az ilyen problémák miatt több milliárdos vesztesége van a vállalkozásoknak, hiszen a munkahelyi túlkapások ugyanúgy ennek a következményei, mint a munkahelyi balesetek, sérülések megnövekedett száma, ami pedig magával hordozza a növekvő egészségügyi kiadásokat is.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint ugyancsak mentális és lelki problémákra vezethető vissza sokszor a cégen belüli lopások számára növekedése, a gyenge minőségű munka, és ebből adódóan a dolgozók lecserélésének megnövekedett költségei is. A problémák némelyikét ráadásul máig alulértékelik a cégek, így például az otthoni, családi gondokkal ritkán foglalkoznak úgy, hogy az kihatással van az üzleti teljesítményére. A helyzetet az is nehezíti, hogy a mentális kondíciókra bármi lehet rossz hatással, országtól, szociális helyzettől, kortól, nemtől, gazdagságtól, pozíciótól függetlenül - állapítja meg a felmérés.

Nagyobb figyelem

Ezek után nem meglepő, hogy egyre több vállalkozás ismerte fel az úgynevezett Employee Assistance Programmes (EAP - Munkavállalói Támogatóprogramok) fontosságát. Egy 60 ezer fős mélységű amerikai kutatás például arra mutatott rá, hogy az ilyen jellegű programok bevezetésével jelentősen nőtt a munkahelyi hatékonyság, mintegy kétharmadával csökkent a munkahelyi hiányzások, illetve a késedelmesen leadott munkák száma. Ezen felül általánosságban javult a munkavállalók általános jólléte, kevesebben hiányoztak a munkából, csökkent a fluktuáció és javultak a munkahelyi kapcsolatok is.

Amennyiben szeretne több információhoz jutni a munkahelyi stressz csökkentésével kapcsolatban, akkor jöjjön el ön is a CGP Central Europe Kft. támogatásával 2014. október 14-én - Munkavédelem másként címmel - megrendezendő konferenciára, melyen többek között Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa, és Dr. Árvai Éva, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának orvos tanácsadója is előadást tart.

Ezt támasztja alá a témával foglalkozó szövetség, az EASNA (The Employee Assistance Trade Association) friss kutatása is, mely szerint az EAP programok után egy hónap alatt 5,79 órával kevesebbet halasztottak el a munkából személyes problémák miatt a dolgozók, ami 43,6 százalékos csökkenésnek felel meg a korábbi időszakhoz képest. Ezzel párhuzamosan 6,3 százalékkal nőtt a munkahelyi elkötelezettségük, így nem csoda, hogy kevésbé aggódtak a munkahelyi gondok miatt, összességében 24 százalékkal csökkent az ez iránti szorongás. Érdekesség, hogy emellett az életminőséget is kedvezőbbnek ítélték, 13,3 százalékkal többen mondták azt, hogy életük helyes irányba halad, mint az EAP megkezdése előtt, míg 25,3 százalékkal kevesebben érezték úgy, hogy a személyes problémáik nehezítik a munkahelyi koncentrációt.

Ezek után talán nem meglepő, hogy a WHO mutatása szerint minden EAP-ba fektetett egy dollár 4-7 dollár hasznot hoz. Beavatkozás nélkül pedig nemhogy csökkennek, hanem szinte biztosan nőnek a költségek.