Elherdált állami vagyon - valakik megint jól jártak

Továbbra sem tudni, hogy mi lesz a szociális üdültetés jövője - de még az sem derült ki évek óta, hogy pontosan mit csinálnak a szakszervezeti küldöttek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumában.
Szakonyi Péter, 2017. szeptember 3. vasárnap, 15:26

Hetekig futottak tévés és online reklámok az Erzsébet-program sikeréről. A sokmilliós kampány egyetlen számot említ: évente  több tízezer gyermek nyaral a nyári táborokban, olyanok, akiknek amúgy nem lenne erre lehetősége. De, hogy mi történik a programot kezelő Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) színfalai mögött, az már nem tartozik a közvéleményre. A bevételekről és kiadásokról ugyanis a média nem kap információt, az "illetékes" pedig mindig elérhetetlen.

A Napi.hu is többször, több formában - telefonon és írásban is - kért alapvető információkat a MNÜA sajtóosztályától - mindeddig hiába.  Ugyanígy elérhetetlen a kuratóriumi elnök Guller Zoltán, aki egyúttal a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója is.

Milyen csodás számok

Miközben az MNÜA rendre titkolódzik, Rétvári Bence, az Emmi politikai államtitkára a Parlamentben egy képviselői kérdésre válaszolva adatokat is közöl. Ezek szerint két gyermektábor - Zánka és Fonyódliget - fejlesztésére 26 milliárd forintot szán az állam. Az idén április 6-i dokumentum szerint az Erzsébet-program fennállásának négy évében mintegy 400 ezer gyermek - közöttük gyermekvédelmi gondoskodásban élő, speciális nevelési igényű, fogyatékkal-, veleszületett szív-, illetve reumatikus betegséggel élő, daganatos betegségből gyógyuló, valamint siket- és nagyothalló gyermek - jutott üdülési lehetőséghez. Tavaly mintegy 90 ezer gyermek vehetett részt az Erzsébet-táborokban, a kárpátaljai magyar gyermekekért pályázat keretében több mint kétezer 8-14 év között kárpátaljai gyermek nyaralt a zánkai Erzsébet-táborban. Még 2016 augusztusában 500 magyarul tanuló ukrán gyerek táboroztatása valósult meg szintén Zánkán.Tavaly az ország mintegy 400 pontján valósultak meg napközis Erzsébet-táborok, ahol 32 ezer gyermek vehetett részt a programokon.

Az már nem ismert, mennyi pénz jut a szociális üdültetésre. A legutóbbi hiteles információt e kérdéskörben szintén Rétvári adta a parlamentben 2015 januárjában: akkor annyit közölt Szél Bernadett kérdésére, hogy 2011-2014 között 10 milliárd forintból üdültettek 400 ezer ember, köztük 200 ezer gyermeket. Ez annyit jelent, hogy évente átlagosan 3,3 milliárd forint jutott erre a célra - vagyis több mint 100 ezer ember nyaraltatására. Ez fejenként átlagosan 33 ezer forintot jelent - ami első hallásra nem túl sok.

Erzsébeten innen és túl

Az Erzsébet-utalványok forgalmazása és jövedelmezősége, a programban résztvevők kiválasztása és nem utolsósorban a  forgalmazásból "lecsípett" sok milliárdos jutalékok sorsa évek óta a média érdeklődésének középpontjában áll. Többek közt a Magyar Nemzet és az Átlátszó.hu is többször fordult közérdekű adatigényléssel az Emmihez - jórészt hiába.

Az utalvány "utóéletének" számító szociális üdültetés beszüntetése tavaly év végén került napirendre. Guller Zoltán, akkor még turisztikai kormánybiztosként ugyanis az MNÜA és ezzel együtt a szociális üdültetés kvázi megszüntetését lengette be. Ám a téma gyorsan lekerült a napirendről. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) ekkor fordult levélben Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez kérdéseivel a szociális üdültetés jövőjéről. A tárcavezető azonban azóta sem válaszolt a levélre. Földiák András, a SZEF elnöke kérdésünkre elmondta: nem várja meg a levél egyéves évfordulóját, hanem még szeptemberben új kezdeményezést jelent be.

Az MNÜA tizenkét tagú kuratóriumában hat helyet a szakszervezetek foglalnak el, vagyis elméletben nélkülük döntést sem lehetne hozni semmilyen ügyben. Csakhogy azonban az elnöknek (Guller Zoltánnak) kétszeres értékű szavazati joga van, ami azt jelenti, hogy szavazategyenlőség esetén az ő szava dönt. Felmerül a kérdés: volt-e ilyen eset, illetve általában hogyan szavaznak a szakszervezeti küldöttek.

Teljes válasz erre sajnálatos módon nincs, mivel a lapunk által megkérdezett szakszervezetek közül csak hárman reagáltak érdemben kérdéseinkre. Sőt a Liga Szakszervezet és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) egyáltalán nem válaszolt, mások viszont azzal védekeztek, hogy küldöttjükhöz már semmi közük, azok ugyanis önállóan tevékenykednek a kuratóriumban.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, aki 9 éve foglal helyet a kuratóriumban, talányosan úgy fogalmazott: igennel és nemmel is szavazott , de hogy melyik évben és melyik költségvetésre, arra nem emlékezett. Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetség (VDSZ) elnöke - aki nem tagja a kuratóriumnak - viszont úgy emlékezik, hogy az éves büdzsét a szakszervezeti delegáltak rendre megszavazták. Székely szerint a hatfős  szakszervezeti "frakció" tagjai között rendszeres egyeztetés volt arról, hogy miként szavazzanak, Palkovics szerint viszont ilyen egyeztetés nem történt.

Ezek után kérdés, hogy a delegáltak miért nem tudják a szakszervezeti vagyont beadó tagszervezetek azt, hogy mi történik/történt a pénzükkel? Egyáltalán mi történt pontosan az elmúlt években a "mindenható" kuratóriumon belül? Palkovics erre így reagált: "A kurátorokat köti az MNÜA ügyrendje, az alapítványnak van az alapító okiratában, ügyrendjében és törvényben kijelölt képviseletre jogosult elnöke, aki a kuratórium és az alapítvány ügyeit a nyilvánosság előtti megjelenítheti. A kurátorokat ilyen jogosítványok nem illetik meg. Amennyiben az egyes kurátoroknak az alapítvány törvényes működésével kapcsolatos aggályaik merülnének fel, természetesen joguk, sőt kötelességük a nyilvánossághoz és a hatóságokhoz fordulni."

Megszűnik a felnőttek szociális üdültetése?

Tavaly három titkos ülésen egyeztettek a MNÜA kuratóriumában a felnőttek szociális üdültetésének megszüntetéséről - pontosabban arról, hogy az állam kivonul ebből és a tevékenység finanszírozását a szakszervezetekre hagyja, csakhogy azok képtelenek erre évi több milliárd forintot előteremteni. A Magyar Nemzet tavaly novemberi információi szerint a szakszervezetek nem akarnak belemenni a megállapodásba, mert a Guller által javasolt verzió alapján 1-2 éven belül, a vagyon elfogyásával, megszűnne a felnőttek szociális üdültetése.

Elméletben lenne lehetőség arra, hogy a szociális üdültetést az érdekvédelmi szervezetek finanszírozzák - például ha visszakapnák vagyonukat. A szakszervezetek több mint 300 ingatlant vittek be ugyanis a "közösbe". A bevitt vagyon után értesüléseink szerint évente 300 millió forintos juttatást kaptak a szakszervezetek.

Van azonban, aki másként emlékezik. Palkovics szerint ilyen pénzt nem kaptak. Földiák szerint  a " szakszervezetek egy vasat sem kaptak, ebből folyt  az üdültetés ellátása." Székely Tamás (VDSZ) azokban egyértelműen fogalmaz: "Korábban reklámtevékenység címen kapott a 6 konföderáció némi "csendben maradsz" juttatást. Ennek összértéke elenyésző a forgalomhoz képest. Korábban létszámot fegyelembe véve, majd 2010 után egységesen kaptak 16-16 millió forintot. A Gaskó István volt elnök vezette Liga Szakszervezetek kapott más jogcímen vissza üdültetési lehetőséget. Ami csak később derült ki."

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ptiszaii, 2017.09.03 16:01

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html