A portálnak nyilatkozó  Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség elnöke szerint az uniós bíróság azt kifogásolta, hogy a magyar jogalkotó nem írt elő olyan átmeneti időszakot, amely alatt az új jogszabályokhoz alkalmazkodni lehet, illetve ésszerű kompenzációs rendszert sem alakított ki a vállalkozók kárpótlására. Ez azt jelenti, hogy megnyílt a vállalkozók kártérítési alapja, akik a magyar bíróságokon százmilliárd forintos kártérítésért perelhetik a magyar államot a közeljövőben.

A bíróság tavaly júliusban hozta az ítéletet, Schreiber tudomása szerint számos keresetet már benyújtottak a cégek, az idő eddig a felkészüléssel telt. A perek hamarosan elkezdődnek, a hazai bíróságokon múlik, hogy a szerencsejáték-szervezők mekkora kártérítést kapnak a nyerőgépek betiltása miatt.

2012 októberében három nap alatt tiltotta be a kormány a pénznyerő iparágat, amely évi 35 milliárd forintnyi játékadót, és az ugyancsak 35 milliárd forintnyi egyéb adóbevételt termelt a költségvetésnek. Tizennyolcezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték szervezéssel. A játékgépek 2012-es törvényi betiltását megelőzően a kormány ötszörösére emelte a játékadót, majd azt követően egyik napról a másikra visszavonta a játékgépek engedélyeit - emlékeztet a portál.

2013-ban a kormány ismét átalakította a szerencsejáték-piacot. Ekkor adták oda a kiszemelteknek a kaszinózást koncessziók formájában, miközben Lázár János azt állította, hogy a "Fidesz krédójával ellentétes a szerencsejáték". A nyolc megmaradt játékkaszinóból ötöt a kormány filmügyi biztosa, Andy Vajna, kettőt a debreceni fociklub elnöke, Szima Gábor tulajdonol, a soproni kaszinót pedig a Casino Austria GmbH vette meg.