Elkeserítő állapotok a magyar cégeknél - a dolgozók inkább csöndben maradnak

Munkavédelemben továbbra is elkeserítően gyengén teljesítenek a magyar cégek, alig van olyan vállalkozás, amelyik ne bukott volna meg a hatósági ellenőrzéseken. Megjelentek a friss, az év első kilenc hónapját feldolgozó statisztikák.
Dzindzisz Sztefan, 2016. december 6. kedd, 07:12

Szeptember végéig 12 508 céghez vonult ki a munkavédelmi hatóság és ellenőrizte a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását. Az ellenőrzések során kifejezetten olyan vállalkozásokhoz mentek, ahol gyakrabban fordulhatnak elő veszélyes helyzetek, így nagyrészt a feldolgozóipari, gépipari, építőipari és mezőgazdasági cégek találkozhattak az ellenőrökkel.

Ezen vállalkozásoknál összesen 228 279 dolgozó volt, az eredmények pedig önmagukért beszélnek: a cégek 80, a munkavállalók 67,3 százalékánál találtak valamiféle szabálytalansággal.


A helyzetet tovább rontja, hogy a dolgozóknál talált problémák közel egyharmada súlyos hibának számít. Az összefoglalóban az NGM Munkafelügyeleti Főosztálya megemlíti, hogy az egy évvel korábbihoz képest 1,4 százalékkal kevesebb cég bukott meg az ellenőrzéseken, de a dolgozóknál 0,9 százalékos növekedést észleltek.

A legtöbb probléma a nem megfelelő munkaeszközök használata miatt volt, de sok esetben találkoztak villamosbiztonsági hiányosságokkal is a hatóság emberei. Nem meglepő módon sokszor előfordult a munkavédelmi ismeretek totális hiánya, a részletes lista itt látható:


Kattintson a nagyobb méretért!

Mi a probléma?

  • Az idei első három negyedévben a súlyos jogsértések között továbbra is jellemző a közműépítési földmunkáknál, hogy sok esetben elmarad a dúcolás. Jellemző a szakadólap megterhelése a kitermelt földdel, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét. Változatlanul problémás a munkagödrök, munkaárkok elkerítésének hiánya is.
  • A magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása a jellemző.
  • A feldolgozóipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.
  • Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma.
  • A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata).
  • A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között továbbra is vezető helyet foglal el az előzetes-, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok elmulasztása; a veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszköz biztosításának hiányában; továbbá a felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban végzett tevékenység hallásvédő eszköz biztosítása, illetve használata nélkül.
  • Továbbra is sokszor gondot okoznak a rákkeltő anyagok. Ez a probléma azért is fontos, mert a klinikailag észlelhető daganatos megbetegedés megjelenéséig gyakran 10-50 év telik el, ezért a munkáltató és a munkavállaló is hajlamos alulbecsülni ez ilyen anyagokkal végzett tevékenységek veszélyességét, a jogszabály által előírtak betartásának fontosságát.

Mindezek miatt a hatóság 367 esetben munkavédelmi, 17 esetben közigazgatási, 114 esetben pedig eljárási bírságot (ezt akkor kapják a cégek, ha az utóellenőrzés során is találnak szabálytalanságot az ellenőrök) szabott ki 86 432 320, 215 ezer és 6 225 000 forint értékben.

Ugyanakkor nem a pénzbüntetés a leggyakoribb szankcionálási mód, hiszen az érdemi döntéseknek mindössze 2,8 százaléka vont maga után bírságot - tavaly ez a szám 3,3 százalék volt. Ilyenkor figyelembe kell venni a kkv-törvény vonatkozó előírásait is, miszerint első alkalommal nem lehet büntetni egy kis céget.

És hogy a pénzbírságon kívül mivel büntettek?

Jól látható, hogy a legtöbb esetben a hiányosság megszüntetését találták a legfontosabbnak az ellenőrzök, a használatot és tevékenységet felfüggesztő határozat együttes száma sem érte el az előbbiekét.

A hatósági összefoglaló szerint általánosságban elmondható, hogy az ellenőrzések során mind a munkáltatók, mind a munkavállalók együttműködőek.Nem mindenhol azonos mértékben: amíg a nagyobb munkáltatók általában készségesen, segítőkészen állnak a munkavédelmi ellenőrzésekhez, addig a kisebb, általában szabálytalanul foglalkoztató, a munkavédelmi követelményeket nem ismerő, és be nem tartó munkáltatók esetenként igyekeznek megakadályozni az ellenőrzés lefolytatását.

Alig panaszkodnak a munkavállalók

Az NGM Munkafelügyeleti Főosztályának összefoglalójából az is kiderül, hogy a magyar dolgozó nem nagyon köpi be a cégét a hatóságoknál, az idei első kilenc hónapban összesen 1132 közérdekű bejelentés és 212 panasz érkezett.

A legtöbb közérdekű bejelentés (631) a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés, valamint munkaszervezés témakörében érkezett, majd ezt követik az egyéni védőeszközökkel (388) és a személyi feltételekkel (94) kapcsolatos bejelentések. Ezzel szemben a legtöbb panasz a balesetek, foglalkozási megbetegedések (148) miatt érkezett, amit az egyéni védőeszközök (27) és a munkahely kialakítása (25) követtek a sorban. Érdekesség, hogy számos bejelentés érkezett a közfoglalkoztatással kapcsolatban is. Itt általában az egyéni védőeszközök biztosításának hiányát, a nem megfelelő munkahelyi körülményeket, illetve a szociális helyiségek hiányát panaszolták.

Hogy mennyire félnek a dolgozók és cégek szankcióktól, jól mutatja, hogy az összesen beküldött 1344 bejelentésből 402 (29,9 százalék) névtelen volt. A hatóság ugyanakkor kiemeli, hogy a névtelen bejelentések kivizsgálásától továbbra sem lehetett eltekinteni, mert azok nagy számban megalapozottak voltak és valós munkavédelmi problémákat vetettek fel.

Ugyanakkor a beérkezett panaszokkal kapcsolatban azt emeli ki a hatóság, hogy csak részben voltak megalapozottak, kevésbé volt jellemző a teljes mértékben megalapozott bejelentés, ahogy a teljesen megalapozatlan is. Ezzel párhuzamosan azt is kiemelik, hogy már csak azért is érdemes a hatósághoz fordulni, mivel az ellenőrzéseknél sokszor előfordul, hogy más, be nem jelentett problémákra bukkannak.

Érdekesség, hogy sok bejelentésnél szerepe van a bosszúnak: a megalapozatlan bejelentések hátterében általában valamilyen egyéni munkavállalói sérelem, például a munkaviszony megszüntetése állt.

Sok olyan eset is előfordult, hogy hiába a bejelentés a hatóság nem tud intézkedni, mert a bejelentő elfelejtette megadni, vagy nem azonosíthatóan adta meg a cég nevét és a munkavégzés helyét. Ugyanakkor érdemes a hatóságokhoz fordulni, mivel az 1344 esetből 1484 munkavédelmi döntés keletkezett, 4 194 500 forint eljárási bírságot és 415 ezer forint munkavédelmi bírságot szabtak ki, de sok esetben kötelezték a céget a szabálytalanságok megszüntetésére is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Dakota Summer, 2016.12.06 12:38

@lacapapa: Nem, nem a szabályokkal van baj (nb.: ezek jó része uniós szabály).
a baj a magyar vállalkozásokkal van, amelyek rosszul szervezettek, rosszul vezetettek, a vállalkozók sokszor koncepciótlanok és nem törődnek a beosztotakkal, csak a profittal.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lacapapa, 2016.12.06 12:02

...akkor nem lehet, hogy a szabályokkal van a baj?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html