Ellentmondásos banki jelentések

A tőzsdén lévő bankok (FHB és OTP) után a CIB és az MKB tette közzé eddig féléves számait. Már ezekből az adatokból is nyilvánvalóvá vált, amit néhány szakértő eleve jelzett, hogy a hitelintézetek teljesítményét különböző módon befolyásolta a válság.
B. Varga Judit, 2009. szeptember 1. kedd, 09:17

A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP-bankcsoport első hat hónapos nyeresége 35 százalékkal volt kisebb az előző év azonos időszakában jelentetthez képest, de ez főként a lányoknak volt "köszönhető", a magyarországi alaptevékenység ugyanis szinten tudott maradni. Az OTP profitja így is imponáló. Az FHB viszont ugyanakkor csaknem 18 százalékos nyereségbővülésről számolt be.

A tőzsdére bevezetett bankoknál is nőtt a problémás hitelek aránya, ami a CIB-nél szinte teljesen eltüntette a profitot (Napi, 2009. augusztus 26.). Az MKB viszont több mint 20 százalékkal növelni tudta nyereségét (Napi, 2009. augusztus 27.). A legfrissebben jelentő bankok pedig az eddig kialakult kép változatosságát tovább színesítik.

A Budapest Bank (BB) jövedelmezősége a magyar számviteli szabályok szerint készült, konszolidált, nem auditált féléves beszámoló szerint alig csökkent. A gyorsjelentésben rögzítik: a pénzintézet üzleti stratégiájában továbbra is a lakossági, valamint a kis- és középvállalati (kkv) szegmensnek nyújtott pénzügyi szolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt. Tovább erősítették és bővítették megtakarítási és befektetési termékeik, szolgáltatásaik kínálatát, külön hangsúlyt helyezve az átlagosnál nagyobb megtakarítással rendelkező ügyfelekre.

Ennek eredményeképpen a bank kimagasló, 41 százalékos növekedést ért el a lakossági lekötött betétek tekintetében, ugyanakkor a Budapest Alapkezelő által kezelt vagyon - a piaci átlagnak megfelelően - 24 százalékkal csökkent. A BB gyorsjelentésében - ami az előbbiek mellett végrehajtott fejlesztésekre (békéscsabai bankműveleti központ) és például az adósok megsegítése érdekében tett lépésekre is kitér - a legérdekesebb az, ami abból teljesen hiányzik. Egyetlen szót sem ejtettek ugyanis portfóliójuk minőségéről, a céltartalékok állományának alakulásáról. Márpedig úgy tűnik, hogy a jelenlegi körülmények között mintha ez határozná meg leginkább a banki nyereségeket.

Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepének mérleg szerinti eredménye is negatív, miközben 2008 első felében még 1,6 milliárdos profitot értek el. Füzes Sándor, a bank vezérigazgatója ezt a céltartalékok volumenének növekedésével indokolta. A pénzintézet betéti és hiteloldalon egyaránt jelentős állománynövekedést ért el (utóbbit persze minden banknál érdemes visszafogottan szemlélni, hiszen a gyengülő forint önmagában is jelentősen megdobta az állományokat).

Ez a gyorsjelentés szerint nagyrészt annak köszönhető, hogy a stabil nemzetközi háttér folyamatosan megfelelő forrásellátottságot biztosított, így az AXA-nál az ügyfelek továbbra is változatlan feltételek mellett vehetnek igénybe deviza- és forintalapú lakossági jelzáloghiteleket is. Az azért nem mellékes fejlemény, hogy az újonnan kihelyezett hitelek tekintetében a bank (amúgy nem túl jelentős) piaci részesedése a duplájára nőtt. Az igen dinamikusan növekvő betétállomány azt mutatja, hogy a hazai piacon valóban jelentős újdonságnak számító, magas látra szóló kamatot biztosító megtakarítási termékek (KamatHozó, majd VIP Betétszámla) sikeresek lettek.

A Raiffeisen Bank gyorsjelentése szerint 2,3 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel zárta az első félévet. A teljes csoportnál azonban a jelentős (a 2008. első félévi 4,8 milliárd forinttal szemben 36 milliárd forintra rúgó) céltartalék miatt összesen 3,3 milliárd forintos veszteség keletkezett. A csoport mérlegfőösszege 2543 milliárd forintot ért el 2009. június végén, így alig csökkent 2008. december 31-hez képest (akkor 2570 milliárd forint volt). A Raiffeisen Bank tőkehelyzete - hangsúlyozták a gyorsjelentésben - stabil, szavatolótőkéje 2009. június végén 178,4 milliárd forint volt. A pénzintézet tőkeellátottsága megfelelő szintű, a félév végén 9,6 százalékos szinten alakult a tőkemegfelelési mutató, ami biztosítja, hogy a pénzintézet a továbbiakban is kezelje a válság okozta nehézségeket.

HOZZÁSZÓLÁSOK