A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Egyelőre nem látják a növekedési fordulat lehetőségét a magyar gazdaságban a lapunk által megkérdezett piaci elemzők, akik többsége szerint a második negyedévben azért negyedéves és éves alapon is összejöhetett némi bővülés. A Napi-konszenzus év/év alapon 0,5 százalékos bővülésre számít. Ennek oka egyfelől a választások közeledtével felfutó állami beruházások hatása, másfelől a mezőgazdaságban és az építőiparban érvényesülő tavalyi mélyponthoz képest mért erőteljes korrekció. A növekedés fenntarthatóságára rossz jel, hogy a háztartások jövedelmi helyzete alig érezhető mértékben javul, valamint a külső konjunktúra stabilizációja sem meggyőző − így aligha elérhető idén a kormány által kitűzött 0,7 százalékos GDP-növekedési cél. Elképzelhető, hogy a szerdai GDP-közlést követően újra kell gondolni a költségvetési pálya keretéül szolgáló makrokilátásokat.

A második negyedéves GDP-adat várhatóan megerősíti, hogy Magyarország technikai értelemben kikerült a recesszióból − mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Zrt. makroelemzője. A GDP termelési oldalán azt várja, hogy a kis súlyú mezőgazdaság és építőipar jelentős, két számjegyű (a mezőgazdaságban akár 20 százalékot is meghaladó) bővülést mutat, e területeken a növekedés negyedéves alapon is valószínű. Az építőipart elsősorban az állami építkezések, az agráriumot pedig a tavalyinál jobb időjárás támogatja. Az iparnál már érdekesebb a kép. Az első negyedévben a termelési statisztikákban látott jelentős bővülés nem látszódott meg a GDP-adatokban. A május−júniusi ipari számok nem lettek túl jók, ezzel együtt az ipar negyedéves − és talán éves alapon is − kismértékben bővülhetett. A szolgáltatásoknál éves alapon még mindig kismértékű csökkenésre számít a szakember.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása alig nőtt a második negyedévben. A kiskerforgalom hektikusan alakult: áprilisban nagyot nőtt, az előzetes júniusi adatokban viszont már érdemi visszaesés látszott. A beruházásokra pozitívan hat az építőipar javuló teljesítménye és az autóipari kapacitások további építése, de a gazdaság egyéb területein a beruházási aktivitás továbbra is igen nyomott, így bizonytalan, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás hogyan teljesített. A kilátásokkal kapcsolatban pozitív, hogy az autóipar várhatóan tovább erősít, ha az újonnan átadott Audi-üzemrész termelése megjelenik és a Daimler valóban nem tart nyári szünetet. Azonban vannak aggasztóbb jelek is, ugyanis más ágazat nem mutat fel jó teljesítményt − mondta az Erste elemzője.

A készletek változása hozzájárulhatott a növekedéshez, részben a jó mezőgazdasági termelés, részben egyes exportcélú termelés készletfeltöltése miatt − állapította meg Suppan Gergely, a Takarékbank Zrt. szakértője. A második félévben a külső kereslet is javulhat, mivel a fiskális kiigazítási szükségletek érdemben csökkentek Európa legtöbb országában. A júniusi gyenge kiskeradat után Suppan arra számít, hogy a forgalom visszaáll a 2 százalék körüli növekedési szintre, ami az év végén egyrészt bázishatások, másrészt a pedagógus- és egészségügyi béremelések hatására gyorsulhat tovább. Az elemző optimista a beruházások alakulásával kapcsolatban is: a javuló külső és belső keresleti kilátások élénkíthetik az aktivitást, amit segít az MNB növekedési hitelprogramja és az EU-pénzek gyorsuló lehívása.

A beruházásoknál nem vár viszont fordulatot Kondrát Zsolt, az MKB Bank Zrt. szakembere, aki szerint folytatódik a visszaesés. Az iparnál enyhe növekedést jósol, míg a kiskernél stagnálást vár. Az elemző szerint kérdéses, hogy a háztartások tartósnak vélik-e az infláció váratlan csökkenése miatti reáljövedelem-bővülést. Arra számít, hogy a lakosság óvatos marad és a jövedelmi helyzetének javulását a megtakarításai növelésére, illetve hitelei visszafizetésére fordítja.

A költségvetési pálya szempontjából fontosak a növekedési és az inflációs kilátások egyaránt. A büdzsé adóbevételei számára a nominális GDP, a kiadásoknál inkább az infláció számít. A bevételek nagy része a makrohelyzet függvényében automatikusan változik, a kiadások többsége azonban diszkrecionális és csak újabb intézkedéssel csökkenthető. A kormány Kondrát prognózisához képest magasabb inflációval és nominális GDP-vel számol, amely így a magasabb hiány felé mutat − véli az elemző. Kondrát szerint azonban van mód inflációnövelő intézkedésekre, amelyek tipikusan adóemeléseket vagy az ártámogatások csökkentését jelentik, ez viszont negatívan érintheti a lakosságot.