Bár a jelenlegi környezetben nincs szó arról, hogy a válság következtében beállt forrásszűke egy csapásra feloldódna, a tartalékokkal rendelkező, bátrabb szakmai befektetők közül néhányan már mérlegelik a további piacszerzés lehetőségeit - áll a Deloitte friss elemzésében.

Ha a tanácsadók bevonásával, naprakész adatok elemzésével elvégzett kutatómunka alapján a régió, az iparág, és ezen belül egy adott, vonzónak mutatkozó cég fel is kelti a befektető érdeklődését, lehetnek olyan - kivédhető - buktatók, amelyekre a cégeknek fel kell készülnie. A befektetők egyik legfontosabb elvárása a jó üzleti terv, amelyben a cégnek be kell tudnia mutatni piacát, ügyfeleit és azokat a termékeit, amelyekkel jelen van a piacon.

A stratégiának legalább a következő 1-3 évet át kell hidalnia és megalapozott, hihető információkból kell kiindulnia a cégre, illetve piacaira vonatkozóan is - véli a Deloitte. A historikus adatok, megbízható mérleg pontos bemutatása mellett a válság hatásaként felértékelődött a likviditással és szolvenciával kapcsolatos elvárás, vagyis a rövidtáv mellett a hosszú távú fizetőképesség kérdése is. A cégeknek a hatékony éven belüli tervezés mellett azt is megfelelően be kell mutatnia, hogy saját tartalékai felélése nélkül is képes áthidalni az elkövetkező időszakot. Végső pontként a vállalkozásnak igazolnia kell, hogy a cégre jellemző üzleti működés képes lesz biztosítani a befektetők által elvárt megtérüléseket.

Fontos, hogy a tőkebevonásra készülő vállalat tartsa be a közeledés, tranzakció-előkészítés írott és íratlan szabályait. Egy elhamarkodott, nem jól időzített lépés ugyanis komoly üzleti hátrányt jelenthet. Az előkészítésbe bevont tanácsadók szerepe a folyamat, az egymásra épülő fázisok összetettsége miatt értékelődik fel, hiszen a befektetők nyelvét beszélő külső segítő „mediátorként” nagyban hozzájárulhat a félreértések tisztázásához, és a mindkét fél számára sikeres üzletkötéshez.

Amennyiben minden eddig említett feltétel adott, a tranzakció-közeli állapotban már a vállalkozás teljes átvilágítása (full scale due diligence) következik - mondta Bodor Kornél, a Deloitte szakértője. Ennek során a befektető a folyamatba bevont szakmai tanácsadók segítségével kereskedelmi, pénzügyi felmérésen túl adózási, jogi, IT, HR, és minden egyéb fontos szempont alapján megvizsgálja a tőkebevonásra váró céget.

A vizsgálatnak az egyik fő célja az, hogy kiderüljön, maga a tranzakció lebonyolítható-e, van-e bármilyen jogi, vagy a tulajdonosi szerkezettel összefüggő akadály, vagy olyan adózási szempont, amelyeket figyelembe kell venni a tranzakció kapcsán. Alapvető követelmény ebben a szakaszban, hogy a cég hitelesen tudja prezentálni a korábban közölt adatokat, vagyis minden részletre kiterjedő dokumentációt tudjon felmutatni működéséről - például mérleg cash-flow, a törvényeknek megfelelő beszámoló, adózás, alapító cégiratok, működéshez szükséges engedélyek.

Alapvető elvárás egy tőkebevonásra készülő vállalat esetében, hogy pénzügyi és számviteli beszámolói transzparensek, más régiós, európai cégek beszámolóival összehasonlíthatóak legyenek - mondta el Molnár Gábor, a Deloitte Kft. Számviteli tanácsadás üzletágának szenior menedzsere. Ez az összehasonlítás csak akkor biztosítható, ha a vizsgált cégek a pénzügyi és számviteli információkat ugyanazon a módon, ugyanazon standardok mentén közlik. Ezért a tőkebevonásra készülő vállalatoknál alapvető elvárás, hogy a társaságnál készüljön IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) szerinti beszámoló, hiszen a befektetők számára csak így válik valóban átláthatóvá, ellenőrizhetővé a cég gazdálkodása.

Fontos, hogy a vállalat időben biztosítsa az IFRS szerinti jelentésre való áttérés feltételeit. Ha ugyanis az adott társaság 2009. december 31-ével szeretné első IFRS szerinti beszámolóját elkészíteni, a pénzügyi adatait két évre, vagyis 2007. december 31-ig visszamenően kell átalakítania a nemzetközi standardoknak megfelelően. Még messzebb kell visszamennie könyveiben annak a vállalatnak, amely tőzsdére szeretne vonulni, hiszen ebben az esetben az utolsó három év IFRS szerinti adatait kell közzétennie, számolva az IFRS bevezetésének feltételeivel is. Az a társaság például, amely 2010 elején tőzsdére szeretne menni, a 2007-2008. és 2009. évről is köteles IFRS szerinti beszámolót készíteni, ezt pedig csak úgy teheti meg, hogy egészen 2005. december 31-ig visszamenőleg átalakítja a korábbi pénzügyi adatait.

A jelenlegi gazdasági környezetben sok vállalat halogatja a tőzsdére vonulással kapcsolatos döntéseit, pedig ez az időszak éppen a felkészülést szolgálhatná azoknál a cégeknél, amelyek két-három éven belül tőkebevonást szeretnének végrehajtani. Azok a vállalatok, amelyek előre gondolkodva már most elkezdik az IFRS szerinti beszámolót is alkalmazni, a válság esetleges enyhülésével versenyelőnyhöz juthatnak, megkülönböztethetik magukat saját piacukon - mondta Molnár Gábor.