Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Tavaly kutatás-fejlesztésre (k+f) nemzetgazdasági szinten közel 440 milliárd forintot, a GDP 1,38 százalékát fordítottuk - derül ki a KSH előzetes adataiból. Amennyiben a folyó áron való költést nézzük, úgy örülhetünk, hiszen 20 milliárddal több ment erre a célra - de rossz hír, hogy GDP-arányosan csökkenést mért a statisztikai hivatal: 2013-ban még a bruttó hazai termék 1,44 százalékát költöttük innovációra.

Egy trend tehát megfordult, hiszen 2007 óta nagyjából stabil volt a GDP-arányos növekedés. Ez azért is fontos, mert az Európai Unió felé tett vállalásunk az, hogy 2020-ra a GDP 1,8 százalékát fogjuk k+f-re költeni. (Az EU egyébként a 3 százalékos célt tűzte ki magának ekkorra.) A csökkenés annak köszönhető, hogy az elmúlt egy évben a gazdaság növekedése nagyobb volt, mint amennyivel többet a cégek és az állam az innovációra szánt - így kiemelten fontos lesz, hogy a következő időkben mennyit költünk k+f-re, hiszen a kormány jövőre 2,5 százalékos növekedéssel számol. (A célok elérésében az sem segít, hogy a korábbi ígéretekkel szemben mégsem kaptak adókedvezményt a hazai startupok az idei költségvetésben, és egyelőre azt sem látni, hogy várhatóan mikor kaphatnak.)

A hosszabb távú adatokat nézve egyébként nem rossz eredmény az 1,38 százalék, hiszen a KSH adatai szerint ez az utóbbi 20 év második legjobb száma. A rendszerváltás környékén még egy százalék körüli eredményeket mért a statisztikai hivatal, majd jött egy visszaesés és csak 2008-tól sikerült ismét 1 százalék feletti értéket produkálni. Forintban nézve azonban végig stabil növekedést láthatunk: 2000-ben még csak 105 milliárdot költöttünk erre a célra, ez 2005-re megduplázódott. 2010-ben értük el a 300 milliárdos határt, míg a 400 milliárdot 2013-ban.

A költés közel ötöde külföldről jön

Amennyiben csak a 2014-es adatokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy az egy évvel korábbihoz képest a vállalkozások k+f-ráfordításai 7,6 százalékkal emelkedtek, miközben az államháztartási szektorban 3,1, a felsőoktatási kutatóhelyeken pedig 1,5 százalékos volt a csökkenés.

Semmiképpen sem pozitív változás, hogy a kutatóhelyek száma és a kutatással foglalkozók tényleges létszáma 5,4, illetve 1,9 százalékkal csökkent, ám ugyanakkor a kutatóké 3,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ennek köszönhetően tavaly a 2988 kutatóhelyen összesen 57,1 ezren végeztek k+f tevékenységet. A teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám 37,3 ezer fő volt, ami 2,3 százalékkal kevesebb, mint 2013-ban. A kutatók számított létszáma ugyanakkor 4,5 százalékkal, 26,2 ezer főre emelkedett.

A k+f ráfordításainak növekvő hányadát - tavaly már 48,4 százalékát - a vállalkozások finanszírozták, ahogy emelkedett a külföldi források részaránya is (17,3 százalékra). Az állami költségvetésből 147,5 milliárd forintot költöttek k+f-tevékenységre, összegében és arányában is kevesebbet a 2013. évinél. A nonprofit szervezetek szerepe a kutatás-fejlesztésben változatlanul elhanyagolható - olvasható a KSH előzetes adataiban.