Ennyire használja internetet a magyar - mutatjuk az adatokat!

A magyar lakosság valamivel több mint 70 százaléka használja az internetet rendszeresen, ami nagyjából megegyezik a régiós átlaggal.
Napi.hu, 2014. november 13. csütörtök, 07:15

A Világbank adatai szerint 2013-ben Magyarországon 100 emberből 72,6 használta valamilyen módon az internetet az elmúlt 12 hónapban, akár számítógépről, mobilról, digitális tévéről, pda-ról vagy éppen valamilyen játékkonzolról. A fejlődés töretlen, hiszen 2000-ban, ez még csak 7 százalék volt, egy múlva már megduplázódott az arány, míg az 50 százalékpontot 2007-ben sikerült átlépnie hazánknak.

Érdekesség, hogy az ezredfordulón Ausztriában már 100-ból 33,7 ember használta a világhálót, ám Romániában például csak 3,6, miközben Bulgáriában 5,4, Lengyelországban 7,3, Szlovákiában 9,4, Csehországban 9,8, Szlovéniában 15,1 volt ez az arányszám. Ekkor a fejlett nyugati államokban sem érte el az 50 százalékot az internetet használók aránya, ennél magasabb értéket mindössze Norvégiában (52) és Kanadában (51,3) mért a Világbank.

Visszatérve 2013-re érdemes megnézni, hogy kivel voltunk egy szinten: a csehek például alig voltak előttünk a maguk 74,1 százalékos eredményével, míg Máltával (68,9), Puerto Ricóval (73,9), Izraellel (70,8), Kuvaittal (75,5) tulajdonképpen egy szinten voltunk, de ami igazán érdekes, hogy a Világbank statisztikái szerint Hongkong is hasonló szinten volt, hiszen 74,2 százalékot ért el. A régiót vizsgálva kiderül, hogy eltűnt Szlovénia kezdeti előnye (72,7), ahogy a lengyelek sem szerepelnek túl fényesen (62,8). Szlovákia viszont minimálisan ellépett (77,9), ám Románia (49,8) és Bulgária (53,1) lemaradása viszont továbbra is jelentős.

Kattintson a nagyobb méretért!

A Világbank egy országban, Észak-Koreában mért 0 százalékot, de nem lehet túl büszke az állampolgárai internethasználatára többek közt Burundi (1,3), Szomália (1,5) a Kongói Demokratikus Köztársaság (2,2) és Csád (2,3) sem, ami jól mutatja, hogy a gyengén szereplők között szinte kizárólag afrikai országokat találunk. A lista másik végén, azaz a világhálót legtöbbet használók között Izlandot (96,5), Bermudát (95,3), Norvégiát (95,1), Svédországot (94,8) és Dániát (94,6) találjuk. Kanada, a kezdeti jó eredmények után elmaradt az élmezőnytől és 85,8 ponton állt tavaly.

Nem sok minden változott 2013-ra

Hasonló adatokat mért a KSH is, amely a szeptember végén megjelent "Infokommunikációs (IKT-) eszközök és használatuk a háztartási, a vállalati (üzleti) és a közigazgatási szektorban, 2013" elnevezésű kiadványában foglalta össze a fontosabb adatokat a tavalyi évről.

Eszerint a tényleges (3 hónapon belüli) számítógép- és internethasználat 2013-ban egyaránt a lakosság közel 73 százalékára terjedt ki, de több mint háromnegyede már használt valaha internetet. A tényleges számítógép- és internethasználat tekintetében Magyarország lemaradása az EU-átlagtól egyébként nem jelentős tavaly mindössze 3, illetve 2 százalék volt.

Az internethasználók aránya az Európai Unió tagállamaiban, 2013
Kattintson a nagyobb méretért!

A statisztikai hivatal adatai szerint az előző évhez viszonyítva a tényleges internethasználat növekedése 2, a két évvel korábbi szinthez képest közel 5 százalékpont. Az internethasználók megközelítőleg 96 százaléka a tényleges használók körébe tartozik, az előző évhez képest a fejlődés 1 százalékpont alatt maradt. (Érdekesség, hogy a KSH adatai szerint 2010-ben még csak a háztartások 66,4 százaléka rendelkezett számítógéppel, míg széles sávú internet-hozzáféréssel 52,2 százalék. Tavaly már a háztartások 71 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, ám ez is 8 százalékponttal kevesebb, mint az uniós átlag.)

Az internethasználat gyakorisága az elmúlt években jelentősen eltolódott a napi használat irányába, és ez a folyamat folytatódott 2013-ban is. Az internethasználók 85,5 százaléka napi használó, ami 3,2 százalékos emelkedés 2012-höz képest.

Amennyiben a vállalkozásokat nézzük, úgy azt látjuk, hogy a magyarországi cégek mindössze 91 százaléka használt számítógépet, és 88 százalékuk rendelkezett interneteléréssel. Szektorális bontás szerint a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végzők használják a legjobban a technológia nyújtotta lehetőségeket, de a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágba sorolt vállalkozások is igen magas, 98 százalék körüli arányban használtak ezeket az eszközöket. A legalacsonyabb arányban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző vállalkozások használtak számítógépet és internetet a működésük során (81, illetve 76 százalék).

Számítógéppel és szélessávúinternet-hozzáféréssel rendelkezővállalkozások aránya, 2013*
(Az EU módszertanának megfelelően nem tartalmazzák a pénzügyi és biztosítási tevékenységbe tartozó vállalkozások adatait.
A számítógéppel rendelkező vállalkozások az összes vállalkozás arányában,
a szélessávúinternet-kapcsolattal rendelkezők az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások arányában vannak megjelenítve.)
Az adatok forrása: Eurostat. Az adatok utolsó frissítési ideje: 2014. február 13.

Uniós összehasonlításban így eléggé rosszul szerepel hazánk, hiszen az internethasználat 8 százalékkal elmarad az EU átlagától, aminek következtében csak Görögországnál és Romániánál teljesítettünk jobban. Szebb képet mutat viszont a szélessávú internet elterjedtsége: az internetkapcsolattal rendelkező vállalkozások 99 százaléka rendelkezett szélessávval, ami 3 százalékponttal magasabb az EU-28 átlagánál.

HOZZÁSZÓLÁSOK