BUX
38228

Ennyit költenek idén a cégek cafeteriára

Átlagosan mintegy 251 ezer forintos éves keretösszeget biztosítanak a gazdasági társaságok béren kívüli juttatás céljára 2013-ban - derül ki a Devise Hungary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) Kft. közös felméréséből.

NAPI, 2013. január 10. csütörtök, 17:34

A munkáltatók 42 százaléka 2012-ben és 2013-ban is ugyanolyan keretösszeggel nyújt béren kívüli juttatást, 16 százalékuknál korábban nem volt, és ezután sem lesz ilyen lehetőség. A válaszadók 11 százaléka az idén növeli az eddigi keretösszeget, 2 százaléka csökkenti, 3 százaléka pedig megszünteti a juttatásokat. A kitöltők 5 százaléka épp most döntött arról, hogy bevezeti a cafeteriát.

Miközben a munkáltatók 61 százaléka már biztosan tudja, hogy milyen béren kívüli juttatásokat ad az idén, ötödük még nem döntött arról, hogy lesz-e béremelés, vagy ad-e a munkavállalók számára cafeteriát - közölte Dara Péter, a Devise Hungary ügyvezetőjét. A döntéshozók elsődleges szempontja ebben a kérdésben főként pénzügyi jellegű, amelyet a tulajdonosi elvárások, illetve a gazdasági és jogi változások befolyásolnak.

Az érintettek eddig is több cafeteriaelemből tudtak választani, ennek köre azonban bővült. Kocsmár Kornél, a NÜSZ ügyvezető igazgatója kiemelte: az étkezési Erzsébet-utalvány mellett január 15-től további háromféle - ajándék, iskolai és szabadidő - utalványt is adhatnak dolgozóiknak, ráadásul 2013-tól az Étkezési Erzsébet-utalvány 8000 forint havi - kedvezményes adózású - keretösszegben adható. Az utalvány ennél nagyobb összegben is adható, de a 8000 forintos keretösszeg felett nagyobb az adóteher - áll a közleményben.

Dara Péter kiemelte, hogy a felmérésben részt vevő - a hazai foglalkoztatottak közel 10 százalékát alkalmazó - szervezetek közül azok, amelyek az idén béren kívüli juttatást adnak munkavállalóiknak, 66 százalékban azért teszik, mert kevesebbe kerül, mint a bérként történő kifizetés. 55 százalékuk a munkavállalók szokásait és elvárásait is szem előtt tartja. A kutatás érdekessége, hogy motivációs eszközként - amely eredetileg a cafeteria legfőbb célja volt - csak harmadik helyen veszik számításba.

A cégek 22 százaléka a döntés során a társadalmi felelősségvállalásra is tekintettel van: sokan kifejezetten olyan elemeket emelnek be juttatási rendszerükbe, amelyekkel munkavállalóik rekreációjáról, pihenéséről, egészségéről vagy akár napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodnak.