Ennyivel nőttek a fizetések a boltokban - az illatszeres vagy az italboltos keres jobban?

A Központi Statisztikai Hivatal beszámolója szerint 2016. novemberében a boltokban, áruházakban fizikai munkát végző eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete szépen emelkedett, hiszen januárhoz képest 25 ezer forinttal nőtt novemberre, túllépve a 179 ezer forintot. Ez átlagosan 16 százalékos emelkedést takar, miközben a bolti kiskereskedelem növekedési üteme 5 százalék alatt mozgott - olvasható a szakportál elemzésében.

Ahol a legtöbbért tartották a markukat

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Folyamatosan, hónapról-hónapra változik a bérrangsor, hiszen közben egymással is versenyeznek az egyes boltosok. Emelni viszont nem tud mindenki egyformán, a leginkább lemaradt élelmiszerboltokban van erre a legkevesebb esély, mivel itt aztán árgus szemekkel figyeli az árcédulát a vásárló. A nagyobb minimálbért is itt lesz a legnehezebb kigazdálkodni.

Három áruterületen - illatszer, bútor, sportszer - 200 ezer forint fölé ugrott a havi bruttó átlagkeresete az eladóknak 2016-ban. A 170 ezer forint kiskereskedelmi átlag felett a vizsgált 20 bolttípus közül csak hatan voltak, a többiben csak kevesebbre futotta. A legjobban fizető illatszerbolt és a legvékonyabb borítékot adó húsbolt között 100 ezer forint a különbség.

A legnagyobb béremelést az illatszerboltok dolgozói könyvelhették el 2016-ban, ami meglepően sok, hiszen az átlagosan 57 ezer forint, 30 százalékos növekedést jelent. Jóval vastagabb lett a boríték a bútorboltokban is, a negyvenezer forint egyáltalán nem mondható kevésnek ebben a körben. Az úgynevezett élelmiszer vegyes üzletek hasonló nagyságrendű bérnövekedése mögött a nagy nemzetközi áruházláncok állnak, a diszkontok, hipermarketek, nagy szupermarketek ebbe a körbe tartoznak.

A bérrangsor közepén a különféle iparcikkárusok tömörülnek, ahol év közben 5-15 ezer forint körül szóródtak a béremelések.

Nem változott az, hogy a bérrangsor alsó fertályában az élelmiszer szakboltok állnak. Ezek többsége jellemzően hazai kisvállalkozás, így ebből is kitűnik, minél kisebb a boltos, annál nehezebben tudott eddig is bért fizetni.

A KSH adatai szerint a boltok eladóinak bérrangsora a 2015. évi fizetésekhez mért változásokkal együtt a következő:

Nyilvánvaló, hogy 2016-ban a béremelés motorja a munkaerőhiány volt, ami előreláthatóan marad még egy darabig a boltban is, de máshol is.

2017-ben sokaknak nehéz lesz kifizetniük a minimálbért, miközben a munkaerőhiánnyal is küszködni kell. A kiskereskedelemben egyébként nem mindenütt kötelező a nagyobb szakmai (garantált) bérminimum megadása, például az élelmiszerboltban illatszerboltban, híradástechnikai boltban igen, de a zöldséges, ruhás, vagy könyvesboltban már nem. Ez is okoz majd némi felfordulást. Figyelembe kell venni persze azt is, hogy eddig sem a minimálbér és a szakmai bérminimum volt a döntő tényező a béremelésekben, hiszen akkor nem lenne a sor végén az élelmiszerbolt.