Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. pénteki közgyűlésén tulajdonosi döntés születik a magyar-szlovák gázvezeték építéséről - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős helyettes államtitkára a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Outlook 2011 kiadványának bemutatóján. Az MVM közgyűlése pénteki határozatában felhatalmazza leányvállalatát, az OVIT Zrt.-t a magyar-szlovák gázvezeték-projekt megvalósítására (az OVIT-ból kiválással létrejövő) Magyar Gáz Tranzit Zrt.-n keresztül. Az évi ötmilliárd köbméteres szállítási kapacitással tervezett vezeték megvalósításáról januárban írt alá kétoldalú megállapodást a két ország, a vezeték magyar szakasza 94 kilométer lesz. A fejlesztést az EU kiemelt fontosságú projektként kezeli, 30 millió euró értékű támogatást biztosít a csővezeték anyagának beszerzéséhez, illetve a magyar kormány is kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a beruházást.

Kovács szerint az IEA-val folytatott egyeztetések egyik legfontosabb üzenete, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésének elsődleges célnak kell lennie a világ minden kormánya számára is, illetve kiemelten kell tekinteni az energiahatékonyság, a megújuló- és atomenergia párhuzamos működésére, illetve a lakossági energiahatékonyságra, illetve a magyar ellátásbiztonság és tartalékok alkalmasak egy nem várt vészhelyzet kezelésére.

A válság miatt szorul háttérbe az energetika

Az IEA elemzése kapcsán Faith Birol, az IEA vezető közgazdásza elmondta, a válság hatásai elleni küzdelemben több ország kormánya számára háttérbe szorulnak az energetikai kérdések, nem kap elegendő figyelmet az energetikai finanszírozás és fenntarthatóság. Emellett bizonytalanságot okoz a globális energetikában a Fukusima utáni helyzet, illetve az arab tavasz is, amely komoly kockázatokat teremtett az olajszektorral kapcsolatos befektetési tervekben. Az IEA elemzése szerint a széndioxid-kibocsátás tavaly rekordszintet ért el, a globális energiahatékonyság pedig a megelőző évek egy százalékos javulása után 2009-ben és 2010-ben is romlott. Birol szerint a nukleáris energia jövőjével kapcsolatban ugyan komoly kérdések merülnek fel, ha azonban ezen energiaforrás részaránya csökken a globális energiamixben, a hiányt megújuló-, földgáz-, illetve szén alapú energiatermeléssel lehetne pótolni, a kereslet növekedésével azonban ezek - és ezáltal az áram - ára emelkedne. Ráadásul csökkenne a diverzifikáció az energiamixben, ami az ellátásbiztonságra és a széndioxid-kibocsátásra lenne rossz hatással.