Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Kuhl Tibor, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek nyilatozva emlékeztetett arra, hogy a francia gázcégnek is van érdekeltsége Magyarországon, az Égáz-Dégáz Zrt., a két leányvállalat esetleg a későbbiekben kihasználhatja a szinergiákat. Kialakulhatnak együttműködések például a gázbeszerzés területén, és lehetőségeket kínál a közös gáz-áram értékesítés is. Mindez azonban csak a fúzió lezárultát, a jövő év közepét követően jöhet szóba, jelenleg nincs konkrét együttműködés a két cég között.


A fúzió az erőműtársaság stratégiai elképzeléseit nem húzza keresztül, a tulajdonosi döntésnek megfelelően folytatódik a tervezett beruházás előkészítése - hangsúlyozta a vezérigazgató. A tervek szerint az erőmű hat meglévő F-blokkja közül az egyiket kombinált ciklusú, gáztüzelésű egységgé átalakítják át (repowering), amelynek eredményeként a blokk jelenlegi 215 megawattos teljesítménye 400 megawattra nő, 36 százalékos hatásfoka pedig 56 százalékra. A barnamezős G3-as projekt 170 millió eurós beruházás keretében, három év alatt készül el. Az építési engedélyhez csaknem minden dokumentum rendelkezésre áll, a vezérigazgató reményei szerint a Magyar Energia Hivatal hamarosan megadja a bővítési engedélyt is, ezt követően azonnal megkezdik a beruházást.


Kuhl Tibor az új blokk által termelt áram árának versenyképességével kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az előrejelzések szerint a piaci ár 5-10 év átlagában egy gáztüzeléses kombinált ciklusú erőmű átlagárának felel majd meg, amit alapvetően a gáz világpiaci ára fog meghatározni.

A Dunamenti Erőmű fejlesztései a tervek szerint a G4 projekttel folytatódnak, amely hasonló mértékű kapacitásbővítéssel, 2012-ben lépne üzembe. A folyamat eredményeként az erőmű jelenlegi mintegy 1800 megawattos beépített kapacitása nem változna, azonban 2015-re két teljesen modernizált egységgel és két tartalék blokkal rendelkezne.

A Dunamenti Erőmű 2006-ban 3.310 gigawattóra villamos energiát és 4,5 petajoule mennyiségű hőenergiát értékesített, ezzel a magyarországi villamosenergia-termelés 10 százalékát adta. Az értékesítés nettó árbevétele tavaly 85,7 milliárd forint volt, míg 2005-ben 78,5 milliárd. Az adózott eredmény 11 milliárd forint volt a 2005. évi 12 milliárd után.


Kuhl Tibor beszámolt arról, hogy leálltak a tárgyalások a Miniszterelnöki Hivatal és a cég között a hosszútávú áramvásárlási megállapodásokkal kapcsolatban. A DE azt kérte, hogy átfogó tárgyalások legyenek a magyar állam és a Suez-csoporthoz tartozó tulajdonos, az Electrabel között, miután az eredeti privatizációs szerződést is a tulajdonossal kötötték, a kormány képviselője azonban nem reagált a felvetésre.

Időközben ezév júliusában az Electrabel benyújtotta keresetét a Világbank intézményéhez, a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központjához (ICSID), mivel úgy véli, hogy Magyarország megsértette a beruházásvédelmi egyezményt és az Energia Chartát. A befektető az állami szektor (a kormány, a hatóságok, illetve az MVM) diszkriminatív viselkedése és szabályozási gyakorlata ellen emelt kifogást. Kuhl Tibor tájékoztatása szerint a bejelentést követő első hat hónapban a feleknek meg kellett kísérelniük egyezségre jutni, érdemi tárgyalás azonban eddig nem volt az ügyben