A válság óta eltelt időszakban folyamatosan csökkent a vállalati beruházások száma, ami érezhetően csökkentette a hiteligényt is - mondta Dercsényi György, a Raiffeisen Bank Kisvállalati üzletágvezetője. Ezzel párhuzamosan a bankoknak szembe kellett nézniük a növekvő fizetési késedelmekkel, ami növelte a kockázatokat, a bedőlt hitelek arányát és céltartalékolásra kényszerítette a bankokat, így is csökkentve a hitelezésre költhető pénz mennyiségét. Ez a két hatás együtt azt eredményezte, hogy szigorodott kockázatkezelés, tehát több biztosítékot kérnek a pénzintézetek, jobban odafigyelnek a cash-flowra.

Ezek után nem meglepő, hogy évről-évre csökken a hitelek száma, 2008-hoz képest 20-25 százalékos visszaesést regisztráltak a pénzintézetek. Mit tehet az ügyfél és mit a bank egy ilyen helyzetben? A bankoknál a válság előtt az volt a gyakorlat, hogy ha megvolt a fedezet, akkor az adott kiscég megkapta a hitelt - mondta Dercsényi. Ez azonban mára megváltozott, nagyobb figyelmet szentelnek a pénzintézetek például annak, hogy a cég olyan célra költse a pénzt, ami az eredményességét is növeli. Ennek megfelelően a bankoknak Dercsényi szerint jobban meg kell érteniük az ügyfeleiket, hiszen ha ez megvalósul, akkor olyan információkat tud átadni a cégeknek, ami magát a hiteligénylést is megkönnyíti.

Kapcsolódó

A cégek szempontjából nagyon fontos, hogy biztosítsák az átláthatóságot, hiszen ha a könyvelés nem áttekinthető, akkor nehéz megbecsülni, hogy milyen jellegű hitel a megfelelő az adott cél eléréséhez - magyarázta Dercsényi György. A kkv-knak azt is érdemes átgondolniuk, hogy mennyire megalapozott a hiteligény: biztosan kell-e ennyi pénz a cél eléréséhez, biztosan kell-e hozzá ekkora készletmennyiség.

Mit néz a bank egy hiteligény esetén?

A tulajdonosi struktúrát, a főtevékenységet, az árbevétel és a forgalom viszonyát, a vevőket, a szállítókat, a cégvagyont, illetve azt, hogy a vállalkozás mennyire eredményes - jelentette ki Topor Balázs, a Raiffeisen Bank termékmenedzsment-vezetője.

A tulajdonos esetén azt vizsgálják, hogy mennyi saját vagyont tettek bele, illetve vettek ki a cégből, a főtevékenységet pedig azért nézik, hogy lássa a bank, hogy az adott cég milyen piaci körülmények között dolgozik.

A tőkehelyzettel kapcsolatban az sem mindegy, hogy mekkora a saját tőke mértéke, mekkora a beletett tagi kölcsön. Az árbevétel esetén nem annak mértékét nézik a pénzintézetek, hanem a forint és a deviza arányát, vagy még inkább azt, hogy az árbevétel milyen trendet mutat: növekszik, vagy csökken. Ezek egyértelmű irányokat mutatnak, jelentősen megkönnyítve a banki döntést - mondta Topor. Ide kapcsolódóan azt is nézik a pénzintézetek, hogy milyen a vállalkozások eredménytermelő képessége, illetve milyen tárgyi eszközeik vannak: rendelkezik-e telephellyel, ingatlanvagyonnal, milyen gépek, eszközök vannak a tulajdonában, ezeknek milyen az átlagéletkora, milyen értéket képviselnek. Ezeknek a felmérésében az is segíthet, ha a banki referens kimegy a cég telephelyére és ott tárgyalnak a hitel részleteiről - véli Topor Balázs.

Azért fontos, hogy a folyószámlánkat az adott banknál vezessük, mert így a pénzintézet sokkal több információkat lát a cégről, így is könnyítve a döntést. Persze vannak olyan cégek, melyek bevételeiket készpénzből szerzik, Topor nekik is azt ajánlotta, hogy valamilyen forgalmat helyezzenek el a hitelt kezelő banknál, mivel pusztán a készpénzforgalomra hivatkozni egy hitelkérelemnél további vizsgálatokat eredményez. Amennyiben a bank lát egy "egészséges pénzforgalmat", akkor akár jobb áron is tud hitelt ajánlani - tette hozzá Dercsényi György.

Azt is nézik a bankok, hogy milyen hitelkitettsége van a kkv-knak: például ha devizában van folyósítva, miközben a bevételek forintban vannak, akkor az gondokat okozhat Topor szerint. Ugyancsak nézik, hogy milyen a vevők portfóliója: ha egy vevőtől jön a bevételek nagyobb része az egyértelműen növeli a kockázatokat, míg a sok vevőnél kedvezőbb a hitel elfogadásának esélye, ahogy akkor is, ha van pénzügyi tartaléka a kkv-nak. Azt is pozitívumként értékelik a bankok, hogyha a kisebb forgóeszközeit meg tudja vásárolni saját tőkéből az adott cég, és csak a nagyobbakra kér hitelt.

Bízni a bankokban

A hitel ne cél legyen, hanem eszköz - adott egy jótanácsot Semperger Attila, a GORDIO Csoport ügyfélkapcsolati vezetője, aki szerint ha nem tervezünk előre, akkor valójában a kudarcot tervezzük. "Ezzel nem azt mondom, hogy ha tervezünk, akkor biztos a siker, hanem azt, hogy muszáj előre tervezni az üzletmenetet, így is könnyítve a párbeszédet a bankokkal" - hangsúlyozta Semperger. Szerinte egy hiteltárgyalás során bíznunk kellene a bankokban, hiszen a pénzintézeteknek is az az érdeke, hogy pénzt adjanak, majd vissza is kapják. Éppen ezért, ha egy banki ügyintéző nem ad hitelt, akkor el kellene gondolkoznunk azon, hogy valóban jó tervet készítettünk-e.