Ettől félnek legjobban a magyar cégek

Nagyon kevés figyelmet fordítanak a hazai kkv-k vezetői a korrupciós kockázatokra. A cégvezetők szemlélete ellentmondásos: míg úgy látják, Magyarországon az üzleti gyakorlat szerves része a korrupció, addig saját környezetükben nem tapasztalnak korrupciós problémákat - derül ki az EY és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet kutatásából.
Napi.hu, 2016. január 26. kedd, 11:30

Mit tenne abban az esetben, ha cége árbevétele a harmadára csökkenne és egy közbeszerzési eljárás során kenőpénz felajánlására, vagy elfogadására nyílna lehetősége? A felmérés egyik szimulált esetére a megkérdezett menedzserek 6-17 százaléka felelte, hogy a lehetőséget nem utasítaná el - ismertette Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezető igazgatója. A hipotetikus kérdésnél a "pozitív" válaszadók közötti szórást az okozza, hogy e cégvezetők csak kisebb része adott egyértelműen igenlő választ a kérdésre, a többiek a mérlegelés és a válaszadás elutasítása között ingadoztak.

A kutatás egyik fő üzenete, hogy a magyar cégvezetők, nem fordítanak figyelmet a korrupció elleni védekezésre, sőt nem is ismerik korrupciós kockázataikat. A kis-és középvállalatok a nagyvállalatokkal összehasonlítva még kevesebb figyelmet fordítanak a korrupciós rizikókra, pedig egy-egy visszaélés esetükben akár végzetes hatással is járhat a társaságukra - hívta fel a figyelmet Fábián Lívia, az EY Visszaélés-kockázatkezelési üzletág szenior menedzsere.

Az Integritás és korrupciós kockázatok a magyar vállalati szektorban című kutatás célja a korrupciós kockázatok felmérése, továbbá annak megismerése, hogy jelenleg a magyar vállalkozások vezetői milyen eszközökkel törekednek a megfelelő, tisztességes üzlet- és ügymenet fenntartására. A felmérés során mintegy 300 cég felső vezetőit és tulajdonosait szondázták személyes lekérdezés alapján. Az érintett vállalatok legalább 50 főt foglalkoztatnak és legalább 250 milliód forintnál nagyobb árbevételt értek el. Az ágazatokat tekintve számos iparág képviseltette magát a kereskedelemtől a szolgáltatásokon át a logisztikáig.


Van amitől félnek, de alig-alig lépnek

A hazai cégek 81 százaléka nem méri fel rendszeresen kockázatait. Az effajta felmérést végzők körében, ugyanakkor a vállalatok 40 százalékánál a rizikófelmérés sem a visszaélésekre, sem a korrupciós kockázatokra nem terjed ki.

A hazai vállalatvezetők a legjobban a vállalati eszközök hűtlen kezelésétől, a készpénz, vagy tárgyi eszközök ellopásától tartanak, emellett az információ-, és adatbiztonságot tartják kritikus pontnak. A legjobban attól tartanak, hogy saját alkalmazottaik szivárogtatják ki a cég által tárolt bizalmas adatokat és egy harmadik félnek adják át. Ám ez ellen sem védekeznek kellően.

Az itthon működő cégek alig több, mint tizede (13 százaléka) fordít figyelmet arra, hogy azonosítsa és ellenőrizze a magas korrupciós kockázatokkal járó tevékenységeket és kulcspozíciókat.

Súlyos a lemaradás

Csupán a nagyvállalatok 30 százaléka rendelkezik saját etikai kódexszel, míg a kis- és középvállalatoknál pusztán 10 százalék ez az arány. Ezzel szemben az EY nemzetközi átlaga ezen a téren 77 százalék, ami súlyos lemaradást tükröz. A kutatásból az is kiderült, hogy a cégek 66 százalékánál nincs beszerzési szabályzat, a vállalatok ugyancsak 66 százaléka egyáltalán nem szokott pályáztatni, míg 69 százalékuk egyáltalán nem írat alá szállítóival beszállítói audit hozzájárulást.

Pedig a nemzetközi felmérés alapján számos olyan visszaélés-megelőzési kontroll áll rendelkezésre, amelynek bevezetése nagyobb költséggel jár, de számos olyan módszer is létezik, amely alacsony költséggel hatékonyan előzheti meg a visszaéléseket - mondta Fábián Lívia.

A korrupciót a cégvezetők Magyarországon az üzleti élet szerves részének gondolják, ám - válaszaik szerint - saját környezetükben nem tapasztalnak korrupciós problémákat. Ez az eredmény súlyos ellentmondást tükröz.

HOZZÁSZÓLÁSOK