Alapvetően optimisták a hazai vállalatvezetők, hiszen 72 százalékuk bízik abban, hogy a következő egy évben nőni fog a cégük bevétele - mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője. A cégvezetők harmada szerint javult a helyzet a magyar piacon (körülbelül ugyanennyien mondták, hogy stagnált, illetve romlott), ám a külpiacokkal kapcsolatban már jóval optimistábbak, hiszen 62 százalék említett javulást. Ennek megfelelően a cégvezetők 64 százaléka szerint nőni fog a globális gazdaság, mindössze 1 százalék mondta azt, hogy visszaesés várható.

A javulást elsősorban az új és bővülő piacok megjelenésével magyarázták a vezetők, de sokan az ügyfélközpontúságot is említették, azaz sokan ismét felfedezték ezt a területet - fogalmazott Lőcsei. Ugyanakkor 25 százalék mondta azt, hogy adózással továbbra is gondok vannak, 23 százalék panaszkodott a szűkülő piacokra, míg 20 százalék a magyar gazdaságpolitika külföldi megítélését említette, avagy a kiszámíthatatlanságot. Ez utóbbit hosszú ideje jelen lévő problémának nevezte Lőcsei.

Kutatás-fejlesztésre kell minél többet költeni

Örömteli, hogy egyre optimistábbak a cégvezetők, ám, hogy ez így is maradjon, tisztában kell lenni azokkal a trendekkel, amik a közeljövőt meghatározzák - vélte Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke. Ilyennek nevezte az állandó fejlődést, így mind több munkafolyamat lesz a jövőben automatizálva, az energiaárak változását ("Senki sem gondolta volna 10 éve, hogy csökkenni fognak"), az öregedő társadalmat, illetve az új piacok megjelenését. Ezekre mind fel kell készülniük a cégeknek Futó szerint, aki az eddigieknél jóval többet költene a k+f+i-re - ebben jelentősen le vagyunk maradva a világ fejlettebb részétől.

A cégvezetők 78 számára fontos az etikus magatartás előmozdítását, ami kiemelkedő eredmény - mondta Szabó György, a Menedzserek Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke. Véleménye szerint az kifejezetten jó hír, hogy a cégek 81 százaléka foglalkozik CSR-ral, így mint mondta a tudatában vannak a cégvezetők a társadalmi problémákkal, de ez még nem ágyazódott be teljesen, így továbbra is sok a teendő ezen a területen.

A felmérés során rákérdeztek az adófizetés mértékére is: 61 százalék válaszolta azt, hogy több adót fizettek, mint egy évvel korábban és prognózisuk szerint ez a trend a közeljövőben sem fog változni. Ez lehet a nagyobb bevétel következménye is - hívta fel a figyelmet Lőcsei, de hozzátette, hogy egy új adó, vagy egy meglévő emelése is sokak számára jelent félelmet. Ettől tartanak egyébként a legtöbben a felmérés szerint, 75 százalék mondta ezt, míg 74 százalék említette a túlszabályozottságot, ugyanannyian, mint a kormányzati intézkedéseket. A lista másik végén az inflációt (18 százalék) és a nem megfelelő infrastruktúrát (23 százalék) találjuk.

Nehéz a szakképzett munkaerő megtalálása

Az üzleti tényezők közül a bizonytalanság okozza a legnagyobb problémát, ezt ugyanis a cégvezetők 49 százaléka említette meg, ezt 48 százalékkal követi az alapvető fontosságú szakemberek hiánya, míg a képzeletbeli dobogóra még a korrupció fért fel 45 százalékkal. Ide kapcsolódik, hogy a vezetők között 45 százalék azok aránya, akik létszámbővítésben gondolkodnak - ez az arány globálisan is csak 50 százalék - míg további elbocsátásoktól mintegy 12-13 százalék tart.

Fontos változás, hogy amíg két éve a magas vezetői potenciállal rendelkező középvezetők megtalálása volt a legnehezebb feladat, addig mára a szakképzett munkaerő vette át ezek helyét. A válaszadók 59 százaléka adott hangot azon félelmének, hogy a fiatal tehetségek elhagyják az országot, így nem meglepő, hogy 45 százalékuk mondta azt, hogy a mindenkori kormány legfontosabb feladata a képzett munkaerő létrehozására és támogatása. Fontos lenne még a növekedést támogató innovációs politika kialakítása (41 százalék), de ugyanennyien várják a pénzügyi szektor stabilizálását, míg 35 százalék versenyképesebb és hatékonyabb adórendszerben bízik. Érdekesség, hogy a szegénység elleni küzdelmet mindössze 16 százalék említette, ugyanannyian, mint a lakosság egészségmegőrzését.

A kiszámíthatóságot, a hosszútávra szóló szabályokat hiányolják

A legfontosabb változtatási javaslat a kormány politikájával kapcsolatban az lenne a cégvezetők szerint, hogy hosszú távra szóljanak a szabályok, azaz ismét visszatér a kiszámíthatóság, de rendkívül sokan kérték azt is, hogy a szabályok tisztességesek és átláthatóak legyenek. Ennél kevesebben kérték, hogy csökkenjenek a szabályok száma - azaz a söralátétnyi adózásnál jóval fontosabb célokat fogalmaztak meg a vezetők.

A válság máig érezteti hatását, így talán nem meglepő, hogy a cégek döntő többsége (82 százalék) átesett valamilyen strukturális átalakításon az elmúlt 12 hónapban: közel háromnegyedük valósított meg költségcsökkentő kezdeményezést, harmaduk pedig jelentős IT-változásról számolt be. Érdekesség, hogy mind a kiszervezési, mind a beszerzési tevékenység súlya csökkent az elmúlt két év során, úgy tűnik tehát, hogy a vezetők újragondolják ezen átalakítások hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy új stratégiai szövetség létrehozásában egyre többen gondolkodnak.