Sokak szerint a pénteki újabb megszorítócsomag legérthetetlenebb eleme volt az, hogy a nemzetgazdasági miniszter közölte: a bankadót véglegesítik. Mióta ugyanis a második csomagban Matolcsy György belengette, hogy 2013-ban a korábbi megállapodás ellenére sem feleződik még a bankadó mértéke, tudható, hogy a pénzügyi szektor további 70 milliárd forinttal járul majd hozzá a jövő évi költségvetéshez (és persze 160 milliárd forintnyi tranzakciós illetékkel).

Az, hogy a bankadó az elkövetkező évekre is fennmarad ilyen módon cseppet sem segít a jövő évi hiánycél hitelességét Brüsszelben bizonyítani akaró kormányzatnak. Azt pedig, hogy a bankok már semmit sem hisznek el Matolcsy Györgynek mindennél jobban bizonyítja, hogy Rick Scheerlinck, a K&H Bank vezérigazgatója e hét elején a Napi Gazdaság kérdésére csak úgy fogalmazott, hogy már csak bízni tud benne, hogy a kormányzat most végre betartja azt, amit a Matolcsy-II. csomag bejelentésekor tényként tálalt - azaz azt, hogy a kabinet csak eltolja egy évvel a bankadó-felezés időpontját. Nem telt el sok idő, s bebizonyosodott, nem volt helye még ilyen szerény optimizmusnak sem.

Kapcsolódó

Egyes értékelések szerint tehát a mostani bejelentés aligha nemzetgazdasági, semmint politikai értéket képvisel: a kormány megint meglehetősen durva módon üzen a bankrendszernek azzal kapcsolatban, hogy ki fújja a passzátszelet. Nehéz nem összefüggést találni a kabinet újbóli - felesleges - erőfitogtatása és a között, hogy küszöbön állnak a tárgyalások az önkormányzati adósságrendezésről. Mindez annak fényében meglepő, hogy Tállai András államtitkár bejelentése azt sugallta: a kabinet magáévá tette az egyébiránt a Bankszövetség által is képviselt álláspontot: minden (5000 főnél nagyobb) település adósságkérdése különböző, ezért minden esetben egyedi megállapodásra van szükség. Eképp a kormányzat azon túl, hogy a települések esetében komolyan vizsgálja majd, hogy megtettek-e mindent az adósság-kezelés érdekében - legalább arányos mértékű helyi iparűzési adót vetettek-e ki, hozzákezdtek-e a reorganizációhoz, stb. - az átvett hitelállományon felül a hitelező bank és az adott önkormányzat megállapodására bízza az adósságkezelésről szóló megállapodást. A mostani "üzenet" ugyanakkor ennél rosszabb kifejletet is sejtethet.

A 140 milliárdos különteher véglegesítése ugyanakkor hosszabb távon beláthatatlan következményekkel járhat. Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese a pénzintézet gyorsjelentése kapcsán jelezte: a bankadó és a tranzakciós illeték terhe összességében a bankrendszer tőkéjének 12-13 százalékát teszi ki - ezt a terhet nem bírja majd el a szektor, amely tavaly 330 milliárd forintos veszteséget szenvedett el. A hitelezés kényszerű visszafogásán túl, az elvonás a banki kínálatra is súlyos hatással járhat: a fiókbezárásokon túl már üzletági gondok is lehetnek. A Napi Gazdaság információi szerint egyik nagybankunknál néhány napig bizonyosan szünetel majd az értékpapír-kereskedelmi tevékenység: az ezzel feladattal foglalkozó egyetlenegy (!) munkatárs kilépett, s amíg nem pótolják addig a bank ilyen tevékenységet nem végez - az adott szakember a héten bezárta a bank nyitott pozícióit. S bár a kínálati paletta természetesen széles, a lehetőségek szűkülése összességében a fogyasztókat, a pénzügyi szolgáltatásokat igénybevenni akaró ügyfelek számára jelent majd nehézséget.