BUX
38657

Ezért lettek rosszkedvűek a magyar vállalkozók

Tovább romlott a hazai kisvállalatok hangulatát jelző – és idén tizedik születésnapját ünneplő - K&H kkv bizalmi index, amely így már mínusz 15 ponton áll. Meglepő módon az uniós pénzdömping megnyílása előtt esett nagyot az uniós forrásokhoz való hozzáférés megítélése.

Napi.hu, 2015. január 29. csütörtök, 11:35

Bár 2011 végétől folyamatos volt a növekedés, 2014 utolsó negyedévében újra lefelé indult az index - mondta el Bacher János, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója, aki szerint ha csökken az aktuális kormánypártok népszerűsége, akkor várható a bizalmi indexek csökkenése is. A felmérést egyébként november-decemberben készítették, így például az autópályamatricák hatásai még nem jelentek meg benne, de a kiskereskedelem átalakítása már igen. A mínuszos eredmény egyébként nem annyira meglepő, hiszen eddigi 10 éve alatt összesen kétszer volt pozitív tartományban az index, 2005 végén, illetve 2010 közepén - azaz a választások környékén.

A magyar kkv-k 73 százaléka tervezett beruházást 2014-ben, az jól látszik, hogy minél nagyobb egy vállalkozás, annál nagyobb esélye van egy ilyen kiadásnak - mondta el Németh, aki szerint a magyarázata ennek, hogy ezen cégek könnyebben képesek az exportra, azaz tudják pótolni a kis magyar piac okozta nehézségeket.

A legfrissebb adatok szerint a cégek jelenleg 5,8 százalékkal több árbevételt és 3,9 százalékkal nagyobb nyereséget várnak a következő egy évben, miközben az utolsó negyedévhez képest 9 százalékkal nőtt azon cégek aránya, akik azt várják, hogy nőnek a közterhek, így ez a mutató 39 százalékon áll. Utóbbi kapcsán jó hír ugyanakkor, hogy hosszútávon csökkenés látható, 2011 utolsó negyedévében például még 76 százalékon állt az mutató.

Érdekesség az adatokban, hogy hiába csökkentette az alapkamatot jelentős mértékben az MNB az elmúlt időszakban, mégis kevesen számítanak a hitelek kamatának csökkenésére, a legtöbben változatlan állapotokat prognosztizáltak. A bankokkal való teljes elégedettség ugyanakkor 33 százalékon áll, ami már szinte a válság előtti állapotnak felel meg, de ha az általában elégedetteket is hozzáadjuk, akkor már a cégek közel kétharmada nyilatkozott így.

Amikor azt kérdezték, hogy mely paraméterek a legfontosabbak a cégek számára, úgy a vevők, a vállalat pénzügyei és a közterhek végeztek az élen, de sokan jelölték be a kormányzati intézkedéseket is. Érdekesség, hogy az utolsó helyre az EU-környezet és támogatások került, de a munkaerőpiac is éppen csak megelőzte ezt.

Az uniós pénzekkel való bizalmatlanság máshol is megjelenik, a kis cégek például nem számolnak tömegével ezzel a lehetőséggel, mindössze 52 százalék reménykedett ebben - jelentette ki Németh László, a K&H kkv marketing főosztályának vezetője, aki szerint így az uniós pályázati források elérhetőségének megítélése meghatározó mértékben romlott. Ennek oka részben az lehet szerinte, hogy az uniós pályázat olyan prudenciát követel meg, amit nehezen teljesítenek a kiscégek.

Az is szerepet játszhat, hogy bár a kormányzat május óta kommunikálja az uniós pályázatok nyújtotta lehetőségeket, a konkrétumok váratnak magukra - az először megjelenő forrásokat is saját felelősségére, saját költségére nyitotta meg a kormány. Tehát a kommunikáció és a tények nincsenek összhangban, ez pedig bizonytalanságot okoz - emelte ki Németh.

Bacher szerint talán ez az uniós index a legvolatilisabb, hiszen sokat számít, hogy éppen van-e olyan pályázat, ahova lehet jelentkezni. Ennek megfelelően a szakember szerint elképzelhető, hogy amikor tömegével megjelennek a források a piacon, akkor ismét ugrik egyet a részindex.

Tíz év távlatából
Az agrárcégek általában optimistábbak mint a társaik, míg a többi szektornál az lehet kiemelni, hogy a kereskedelem néha lemarad a társaitól, ám 2010-től nagyjából együtt mozgott a többi szektorral. Az utóbbi időkben az ipari cégek hangulata javult, Németh szerint úgy látszik az iparág kezdi felismerni, hogy kiemelt helyen szerepel a kormányzati tervekben.