Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nagy likviditási többlet van a magyarországi bankrendszerben, a tőkeellátottság is magas, a bankok már csak a bevételszerzés miatt is hiteleznének - mondta Simák Pál, a CIB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója. A CIB-nél idén 200 milliárd forint a hitelezési terv.

A magyar állam és az EBRD közti februári megállapodás nem volt egyszeri fellángolás - mondta az Erste vezére lapunk kérdésére. Úgy látja, hogy a bankok és az állam közti viszony mindenképpen megváltozott. Ezt a mandátumot használta fel a Magyar Bankszövetség a magáncsődnél és az autólízingek forintosításnál is. Az Erstében való állami tulajdonszerzés pedig halad a maga útján - tette hozzá Jelasity Radován.

Az nhp nyomán tavaly elindult hitelezési boom megtörni látszik - fogalmazott Hegedüs Éva, a Gránit Bank Zrt. vezérigazgatója. Véleménye szerint egyrészt jó volna, ha az MNB nhp-ja jövőre is folytatódna, másrészt az állam is beszállhat a probléma kezelésbe, harmadrészt pedig a bankválasztás lehetőségét segíteni kell.

A kisebb és közepes méretű cégek gyakran nem beszélik a bank "nyelvét", ezen is jó lenne változtatni - tette hozzá egy újabb szempontot Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. első embere.

Hogyan kellene kivezetni az nhp-t?

A jelenlegi 2,5 százalékban maximált marzs nagyon "kellemes" - véli Hegedüs. A program fő előnye az árazás volt, valamint kitolta a futamidőket, az ügyfelek pedig ezekhez az előnyökhöz hozzászoktak és már el is várják ezeket - fogalmazott Simák, aki szerint valamilyen módon ki kellene vezetni az nhp-t. A CIB-nél jelenleg 35-40 százalék az nhp súlya a kkv-hitelezésben.

A hitelösszeget csökkentené jövő júliustól Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Hamarosan tényleg működik az MNB rossz bankja

Magyarországon a projekthitelezés 2010 óta gyakorlatilag zéró. Az MNB több megközelítésben kísérli meg a probléma kezelését. Egyrészt az EBRD-vel együttműködve próbálja meg támogatóvá tenni a jogi környezetet, másrészt megalapította a MARK Zrt.-t. Mivel nem látszott, hogy ezt az eszközt ki "vállalná magára", a zrt.-t maga az MNB alapította meg - mondta Kandrács Csaba, a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A projekt várható hatása: az npl-ráta 4-5 százalékponttal csökkenhet 2016 végére, valamint feleződik a nemteljesítő (npl) kitettség a kereskedelmi ingatlan szegmensben.

Követelésnél minimum 500 millió, ingatlannál 200 millió forint bruttó érték lesz a limit úgy, hogy a bankok 50 milliárd forintos csomagokat raknak össze. Míg korábban arról volt szó, hogy fél évig ajánlhatnak fel eszközöket a bankok most úgy tűnik, hogy a lehetőséggel 2016 végéig élhetnek. Az MNB a követelésvásárlásokhoz szükséges 300 milliárd forint keretű forrást piaci árazással biztosítja majd.

Jelenleg a zrt. már több mint 50 embert foglalkoztat. Párhuzamosan tárgyalunk a Magyar Bankszövetséggel és a bankokkal. Az Európai Bizottsággal a vége felé járunk az egyeztetéseknek, várhatón szeptember vége, október magasságában kaphatjuk meg a jóváhagyást - valamint a mintaportfóliókat akkor zárhatjuk is - fogalmazott Kandrács.