BUX
38657

Ezt tervezik a nagyvállalatok Magyarországon - mutatjuk a részleteket

Bár nincs itt a világvége, alapvető javulást nem várnak a Magyarországon működő nagyvállalatok – derül ki a K&H első ízben mért nagyvállalati indexéből.

Dzindzisz Sztefan, 2014. június 26. csütörtök, 11:44

Az uniós definíció szerinti nagyvállalatok száma Magyarországon az utóbbi években jelentősen csökkent, egyre nagyobb konszolidáció zajlik ebben a szegmensben - közölte Peter Roebben, a K&H Vállalati üzletág vezetője. Ugyanakkor nemzetgazdasági erejük továbbra is nagy, hiszen az éves ipari termelés 70, az exportértékesítés 80 százalékát adják, de a kutatás-fejlesztést is komolyan veszik, ezen vállalatok 70 százaléka foglalkozik ezzel.

Rossz hír azonban, hogy 2008-óta 25 százalékkal csökkent a vállalatihitel-állomány, ugyanakkor a növekedési hitelprogramnak köszönhetően talán látszik egy kisebb fordulat, úgy tűnik, az első szakasz kimozdította a holtpontról az évek óta visszafogott vállalati hitelkeresletet - mondta Roebben.

Óvatos optimizmus

A K&H nagyvállalati növekedési index eredményei alapján a nagy, azaz kétmilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező cégek enyhe optimizmussal várják a következő egy évet - közölte Roebben, majd hozzátette, hogy a szektor cégeinek 52 százaléka várja árbevételének emelkedését várja, 40 százalék stagnálással számol, míg mindössze 9 százalék mondta azt, hogy csökkenni fognak bevételei. Területileg nézve jól látszik, hogy a fővárosi cégek optimistábbak, mint a nyugat-magyaroszágiak, míg a szektorokat nézve azt látni, hogy a mezőgazdasági cégek inkább pesszimistábbak, míg az ipari cégek inkább pozitívabban látják a jövőt, de általánosságként elmondható az is, hogy az exportáló cégek általában optimistábbak. Ezzel összefügg, hogy a felmérés makro részindexe, amely a környezetből, szabályozási és környezeti tényezők lehetőségeit mérte, összességében mínusz 5 ponton állt.

Ezen cégek átlagosan egyébként 2,4 százalékos növekedést várnak, ám ez nem jár feltétlenül a foglalkoztatás bővülésével, mivel válaszaik alapján csak minden ötödik cég tervez munkaerő-felvételt (8,2 százalékosat), miközben háromnegyedük nem tervezi változtatni a dolgozók létszámát és mindössze 5 százalék gondol csökkenésre, igaz ők 20 százalék köröli elbocsátással számolnak.

A cégek közel harmada gondolja úgy, hogy a jövőben végrehajt valamilyen beruházást, míg kétharmad véli úgy, hogy nem változik, vagy csökken a beruházásaik mértéke. Ha már fejlesztés, akkor a legtöbben technológiai fejlesztésben gondolkodnak (29 százalék), de sokan, mintegy 20 százalék kapacitásbővítésen is gondolkodik. Az értékesítés fejlesztését 11 százalék, a folyamatok fejlesztését 6 százalék tervezi, és mindössze 1 százalék mondta azt, hogy leányvállalatot akar valamilyen célból alapítani. Amennyiben a beruházások mértékét nézzük, úgy átlagosan 100 millió alatti fejlesztésekről beszélhetünk, ami, ha a minimum kétmilliárdos árbevételt nézzük, nem nevezhető igazán nagy összegnek - emelte ki Roebben.

Jó hír azonban, hogy a követelések behajtásában nem tartanak a helyzet romlásától a nagyvállalatok, ugyanakkor ezen cégek egyre kevesebb hiteligényt jeleznek, valószínűleg a kisebb értékű beruházásokat megoldják a saját tőkéjükből - vélte a szakember.

Stagnáló magyar gazdaságot várnak

A válaszadók közel fele nem vár jelentős romlást, vagy javulást a magyar gazdaságban, egyharmadukról azonban el lehet mondani, hogy enyhén optimista, miközben 20 százalék vár visszaesést. A mezőgazdaságban dolgozó cégek itt is a pesszimistábbak között vannak, míg a kereskedelem, illetve az építőipar, inkább az optimisták táborába tartozik.

Ide kapcsolódik, hogy a kormányzati gazdaságpolitika a cégek 24 százaléka szerint javít a helyzetükön, 23 százalék szerint ront, abban viszont már konszenzus van, hogy a közterhek nem fognak jelentősen változni, a megkérdezettek 73 százaléka mondta ezt. Aki, az emelkedéstől fél, az leginkább az áfa (25 százalék) és az szja (24 százalék) növekedésére számít, de sokan számítanak a társasági adó (18 százalék) emelésére is.

A forint árfolyamával kapcsolatban viszonylag pesszimisták a nagyvállalatok, hiszen felük a hazai deviza gyengülésével számol, ez pedig 38 százalékuk szerint ront a helyzetükön, mindössze 16 százalék várja ettől pozícióinak megerősítését.