Ezzel lassítja a magyar állam a bérek emelkedését

Az alacsony bérek egyik következménye a több ágazatban is megjelenő munkaerőhiány. Ez alól az állami cégek sem jelentenek kivételt. A béremelésben viszont az állami tulajdonú vállalatok rosszabbul teljesítenek, mint a gazdaság egyéb területein működő cégek. A Policy Agenda részletesen elemezte ezeket a vállalatokat, és megnézte, hogy hol van a legnagyobb probléma.
K. Kiss Gergely, 2017. október 11. szerda, 11:13

Az államnak szabályozói és munkaadói oldalon is van lehetősége a bérek emelésére, amelynek egyik eleme az adórendszer változtatásának a lehetősége. Direkt nettó béremeléseket tud elérni azzal, ha a személyi jövedelemadót csökkenti. Ehhez társul egy másik eszköz, amelyet a minimálbér, garantált bérminimum és a közfoglalkoztatotti bér megállapításának lehetősége jelenti - olvasható a kutatóintézet elemzésében.

A 2016 év végén kötött két éves bérmegállapodás eredményeként idén és jövőre egyaránt emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege, amely alulról jelentős nyomást okoz a bérrendszerre. Ennek is köszönhető, hogy a versenyszférában az első féléves adatok alapján 11 százalékkal emelkedtek a bérek.

A Policy Agenda elemzése rámutat,, hogy 2010 és 2016 között a versenyszférában 34 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a közszférában csak 21 százalékkal. A trend 2015-ben és 2016-ban fordult valamelyest, amikor a kormány elkezdte emelni a béreket saját közvetlen alkalmazottai körében. (Tavaly a versenyszférában a bruttó béremelkedés 5,4 százalékot tett ki, eközben a költségvetési szektorban 7,8 százalékkal fejelték meg a bruttó fizetéseket. 2015-ben 4, illetve 5 százalékos volt az emelkedés mértéke.)

Az állami cégek béremelései

A mindenkori bértárgyalásoknak van egy különös eleme, ez pedig a kormány szerepe. A kormány ugyanis egyszerre szabályozó, és munkaadó. Például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőn keresztül 200 cégben van többségi tulajdonrésze, és ezeknél befolyással bír az üzleti tervek elfogadásával a cégek bérpolitikájára is.

A Policy Agenda megvizsgálta a legnagyobb állami vállalatokat, illetve cégcsoportokat az alapján, hogy hogyan változtak ezeknél a bérek 2010 és 2016 között. A két legnagyobb foglalkoztató a MÁV-csoport (körülbelül 37 ezer dolgozó), és a Magyar Posta (30 ezer dolgozó). Ezen kívül egységes tömbben vizsgálták a regionális víziközmű társaságokat (6,5 ezer dolgozó), a Volán-társaságokat (18,5 ezer dolgozó) és az egyéb kiemelt társaságokat (21 ezer ember) - ide tartoznak például a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt., és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek.

Egy főre jutó bérköltség változása (százalék)
cég, cégcsoport2010-2014. között2010-2016. között2015/2014.2016/2015.
Magyar Államvasutak7,719,75,95
Magyar Posta15,816,71,24,4
Vízi közművek8,910,901,9
Közlekedési központok - Volán társaságok19,731,66,53,3
Kiemelt egyéb társaságok14,625,63,85,7
Forrás: Policy Agenda

Az állam 2010 óta ebben a körben (113 ezer dolgozó) összesen 23,9 százalékkal emelte meg a béreket. Ez 10 százalékponttal kevesebb, mint a versenyszféra egyéb részein történt emelések. És ez még akkor is alacsonynak számít, ha az adatok vállalatméret alapján nézzük, mivel 1000 fő feletti foglalkoztatók esetében 28 százalékos volt a bérek emelkedése.

A MÁV-csoport esetében 2010 és 2016 között évente átlagosan 3 százalékkal emelkedtek a bérek (egy főre jutó bérköltség). A Magyar Posta rosszabbul teljesített, mivel ott 2,6 százalékos éves átlag mérhető.

Az egyéb kiemelt társaságok esetén a Magyar Villamos Művek javít jelentősen az adatokon, mivel ott összesen 35 százalékkal emelkedtek a bérek. Ezzel még a versenyszféra átlagánál is jobban emelték az egy dolgozóra elköltött béreket. Ugyanakkor a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek esetén (10 ezer főt foglalkoztat ilyen cégekben az állam) nem volt emelkedés az egy főre jutó bérköltségeket nézve.

Mi lesz idén és jövőre?

Azt, hogy az állami cégeknél az idei évben mekkora emelések lesznek, még csak becsülni lehet. A MÁV esetében 13 százalékos, míg a postánál 14 százalékot, víziközmű-társaságoknál 13 százalékot, a volán társaságoknál is ugyanekkora mértékű béremelést jelentettek be. Ezek felette vannak a versenyszféra idei béremelési szintjének, de ettől még nem "pótolják" az elmúlt évek elmaradt béremeléseit.

Az intézet szerint érdekes, hogy miközben a korábbi években a Magyar Villamos Művek élen járt a béremelésben, az idei évre vonatkozóan 10 százalékos emelésről szóló megállapodást írtak alá, amely várhatóan alatta lesz a nemzetgazdasági átlagnak.

Szakszervezetek és a kormány között kötött bérmegállapodások (százalék)
2017. évi2018. évi2019. évi
Magyar Államvasutak13125
Magyar Posta10-14 között126
Regionális víziközmű-társaságok13125
Volán társaságok13125
Magyar Villamos Művek1098
Forrás: Policy Agenda

A kormány jó taktikai érzékkel hároméves bérmegállapodásokat kötött az állami cégeknél, ezzel megakadályozta, hogy a szakszervezetek a választások előtt kemény bérharcot hirdethessenek. Ugyanakkor kérdéses, hogy ez a bérszínvonal elegendő lesz-e a létszámhiány kezelésére, vagy akár az elvándorlás megakadályozására - állapítja meg a Policy Agenda.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

pastorius, 2017.10.12 10:25

@atombandi: ugyanakkor az állami stférában bizonyos területeken, ill, méginkább helyeken 3-5-7X béremelkedés is volt..
ezzel egyidőben még mindig vannak a közszférnak olyan részei, ahol 2008 óta nem volt fizetésemelés..
de a többieké (nagy többség) is nagyon lassan változott (sokan hosszú évekig semmit nem kaptak)...jól lerohasztották a béreket..valóban..innen helyrehozni nagyon nehéz lesz..és nem elég erre akár évi 12-13% sem
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

atombandi, 2017.10.11 13:58

nem a fizetesek a problemasak az allamnal, hanem az emberek. ugy tudott novekedni az allami apparatus, hogy kozben evekig befagyasztottak a bereket. burokracianovekedes volt, pedig gazdasagilag tokeletesen az ellentetes iranyba kellett volna mozdulnia a dolognak, az a versenyszferanak el kellett volna szivnia a munkaerot az allami szferabol.

hogy mi tortent? a szokasos. a magyarok nagy reszet meg mindig a komcsi rendszer szocializacioja iranyitja. ezert lehet kozmunkazni 47K-ert, es ezert dolgoznak tobbszazezres tomegek minimalberen. a looserek meg mindig a langyos viz buvoleteben elnek. persze morognak, hogy az allam csinaljon mar valamit, de semmit sem tesznek, amitol nekik jobb lenne. ezek a versenypiacon sem elnenek meg, a tokeletes aktatologato biorobotok. szerintem azt sem vennek eszre, ha nem kapnanak fizetest, attol meg bejarnanak "dolgozni"...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html