A bécsi tőzsde vezette tőzsdeszövetség másik három tagja (Bécs, Prága és Ljubljana) már használja a Deutsche Börse AG által kifejlesztett és üzemeltetett kereskedési rendszert, a Xetrát, amelynek december 6-i bevezetéséről döntött a BÉT igazgatósága. A BÉT korábbi, jelenleg is jól működő rendszere, az 1998-ban 2 milliárd forintba kerülő MMTS hátránya, hogy a külföldiek nem érik el közvetlenül (ez persze a magyar brókercégek számára inkább előnyös). Az új rendszert 18 országból 250 brókercég tudja közvetlenül használni, a Xetra piacán 11 ezer részvénnyel és 900 ETF-fel kereskednek. A Xetra használói egy egyszerű szekciótagi szerződés aláírásával jelenhetnek meg a magyar tőzsdén. Fordítva a Xetrát használó magyar brókercégek is közvetlenül elérik a nemzetközi piacokat, így a magyar befektetők számára is olcsóbb lesz a külföldi kereskedés (bár néhányan már most is használják a Xetrát).

Kép: Reuters

Katona Zsolt, a BÉT vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, a tőzsde tagjai már tesztelik az új rendszert. A Xetrát egyébként csak az azonnali piacon vezetik be (a részvény- és a hitelpapír-szekcióban), a származékos piac (beleértve az árupiacot is) továbbra is az MMTS rendszert használja majd (mivel e piacon 90 százalékos a hazai brókercégek aránya). Új kereskedési technikák is megjelenhetnek a pesti parketten, mint az algoritmusos és a szupergyors (high frequency) kereskedés. Részben emiatt változik a szélsőséges ármozgások kezelése is a szabályzatban. Eddig a 10 százalékos ármozgás után függesztették fel automatikusan az adott papír kereskedését, most viszont az ajánlatbevitel után, a tényleges kötés előtt. Az első két kategória 15, illetve 20 százalékos abszolút napi limitje továbbra is megmarad. Ezzel a tévedések kockázata is kiküszöbölhető.
A piacot változatlanul a BÉT vezetése üzemelteti, magyar jogi háttérrel, a PSZÁF felügyelete alatt, csupán a rendszer indítógombja kerül Frankfurtba ( de a kereskedés esetleges felfüggesztéséről Budapest dönt). Az elszámolást változatlanul a Keler végzi.

Már a Xetra bevezetése előtt, július 1-jétől változik a BÉT részvénykategória-rendszere. Az eddigi A kategóriát Prémium, a B-t standardnak nevezik, ezek kereskedése továbbra is folyamatos lesz, a nyitó- és záróárat az eddigiek szerint aukciós szakasz alakítja. A kevésbé likvid, gyakorlatilag csak technikai bevezetéssel a parkettre került részvények (Biomed, Kreditjog, Fuso, Optisoft és a többiek) viszont a T kategóriába kerülnek, és ezeknél csak a napi többszöri aukciós szakaszokban lehet ajánlatot tenni. (Így remélve az ármanipulációk visszaszorítását.) Ez lesz a kereskedési modell a hitelpapíroknál és a befektetési jegyeknél (valamint vélhetően a kárpótlási jegyek mára szinte elfeledett szegmensében is.)

Még nincs döntés arról, hogy mikor vezetik be a BÉT-en az árjegyzői rendszert, amely − kedvezőbb díjai révén − előnyösebb helyzetbe hozhatja az árjegyzés terhét vállaló hazai brókercégeket. Itt a potenciális árjegyzők szeretnék kivárni a Xetra-bevezetés tapasztalatait. Katona Zsolt elmondta, az új kereskedési rendszerre való áttérés egy közepes forgalmú brókerháznál 15-20 milliós költséggel járhat, ám a BÉT abban bízik, hogy a forgalom 2014-től felfut, és hosszabb távon az egész piac nyerhet a változással és tovább nőhet a BÉT jelenleg mintegy 70 százalékos súlya a magyar részvények forgalmazásában.