Feltámad az egykori magyar sikerágazat?

Szeptember végén kifut az EU cukorkvótája, de hiába nem lesz korlát a termelésen, a magyar cukorgyárak nem támadnak fel. A cukorrépa termesztés nem éri már meg, a klímaváltozás pedig ellehetetleníti.
Szabó Dániel, 2017. szeptember 18. hétfő, 10:12

Az EU bár folyamatosan korlátozza, hogy a fogyasztói termékekbe mennyi cukor kerülhet, így küzdve azért, hogy az uniós állampolgárok egészségesebben táplálkozhassanak. Miközben a feldolgozott termékekben egyre kevesebb cukor van, addigra most feloldja a cukortermelést korlátozó 1968-as kvótáját, így papíron a tagállamok annyit termelhetnek az édesítőből, amennyit akarnak, a gyakorlatban kár nagy változásra számítani.

Valójában már nem éri meg a cukortermelés, hiába fut ki szeptember 30-án a szabályozás: a fogyasztáshoz képest jelenleg is 1,5 millió tonnás többlettermelés jellemzi Európát, ráadásul a kontinens cukorárai ma a világpiaciak fölött vannak - írja elemzésében a Szántóvető blog.

Bár 25-30 éve még megérte cukorrépából termelni, most annyival olcsóbb importálni a világpiacról, hogy egyre többen hagynak fel a növény termesztésével. Magyarországon sem valószínű, hogy az egykori 12 feldolgozóüzemet futtató hazai sztárágazat feltámadna. Jelenleg egy működik a cukorgyárakból, az osztrák Agrana élelmiszer-ipari csoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. kaposvári üzeme. A cég évente 130 ezer tonna étkezési cukrot állít elő, amihez a partnerei körülbelül 15 500 hektárnyi területen termesztenek cukorrépát. Annyiban lesz most más a gyár élete, hogy egységesen áron vásárolhatja fel az összes termést, nem lesz kvóta feletti termelés.

Idén várhatóan 930 ezer tonna cukorrépát takarítanak be - 1 tonna cukrot 7,1 tonna répából lehet előállítani -, s bár a hozam az előzetes becslések szerint elmarad a tavalyi 68 tonnás átlagtól, a termés cukortartalma magas lesz, meghaladja a 16 százalékot. A napi átlagos cukorrépa-feldolgozást 7500 tonnára tervezik a januárig elhúzódó kampány négy és fél hónapja során - foglalja össze a cikk a piaci kilátásokat.

Az új gyár ellen szól, hogy Kelemen István, a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára szerint az legalább 100 milliárd forintos beruházást jelentene. Ennek, hogy nincs elég gazdálkodó idehaza, kisebb kapacitású gyárat pedig nem érdemes létrehozni. Az időjárási feltételek sem kedveznek már a terménynek, valamint a földalapú támogatási rendszer sem. A 150-160 ezer hektárnyi termőterületből alig 19 ezer hektár támogatható, ennek pedig a túlnyomó részét a Magyar Cukor Zrt. leköti.

HOZZÁSZÓLÁSOK