BUX
38517

Fordulat bankkártya-fronton, a bankok meggondolták magukat

A banki gyakorlat ismét bizonyította, hogy igenis van létalapja a kártyakibocsátói jutaléknak (interchange, ic-díj) − vélekednek banki szakemberek annak kapcsán, hogy az első felindulás után a hazai hitelintézetek sorra állítják vissza a bankkártyapiac beindulása óta megszokott rendet és teszik továbbra is ingyenessé a bankkártyás vásárlási tranzakciókat.

Nagy László Nándor, 2013. január 15. kedd, 16:50

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Igaz ugyan, hogy néhány hitelintézet valóban bejelentette, hogy a plasztikkal történő vásárlások után is felszámítja a 2 ezrelékes tranzakciós illetéket, ám az elmúlt napokban sorra vonták vissza ezeket az átterheléseket, így elmondható, hogy ez az a terület, ahol − néhány kivételtől eltekintve − a bankok tényleg "benyelik" a tranzakciós illetéket.

A szakmai érvek szerint ennek egyik legfőbb oka az, hogy a kártyakibocsátó bankok továbbra is érdekeltek abban, hogy a hazai banki szolgáltatások fejlődése töretlen maradjon. Az illeték bevállalását egyértelműen az ic-díj segíti elő, ennek terhére vállalkozhatnak a bankok arra, hogy a vásárlási tranzakciók ingyenesek legyenek − mutatnak rá a szakértők. A díj fedezi emellett − a kártyadíjak és a készpénzfelvételi díjak mellett − a kártyaüzlet fenntartásának és a piaci innovációk piacra vezetésének költségeit, valamint a kártyaüzletág működtetésének biztonságát szolgáló fejlesztések megvalósítását. Ezen költségek járulnak hozzá ahhoz, hogy Magyarország élen járjon például a mobilfizetés terén, illetve hogy Európa egyik leggyorsabb contactless-fejlesztési boomját valósítsa meg.

A hazai biztonságtechnikai innovációk − mint például korábban az sms-kontroll − pedig a kontinens egyik legalacsonyabb kártyás visszaélési mutatóit biztosítják a magyar kártyapiacnak − tavaly az első félévben mindössze 6289 visszaélés történt 265 millió forintnyi kárt okozva, miközben a forgalom 185 millió tranzakcióban 4023 milliárd forintra rúgott. Miután − szerencsére − megállíthatatlan tendencia a kártyás vásárlások részarányának növekedése, a bankkártyás forgalom bevételeiből egyre kisebb szeletet fog kihasítani a készpénzfelvétel − amelyet egyébiránt a bankok maguk is visszaszorítanának, annak nemzetgazdasági és banki költségei miatt is −, aligha meglepő, hogy a pénzintézetek a készpénzes tranzakciók esetében indokoltnak látták a magasabb illetékterhelést. A kártyadíjak növekedésének a verseny szab határt, s az sem mellékes, hogy a bankok érdeke is, hogy a túl magas éves kártyadíjak ne riasszák el az ügyfelek egy részét.

Régiós interchange-díjak (bázispont, betéti kártyák)OrszágMasterCardVisaMagyarország5920Szlovákia6270Szlovénia620,26 euróCsehország105100Lengyelország115160
Forrás: Forrás: MasterCard, Visa

A kártyás vásárlások ingyenességének fenntartása banki vélemények szerint számottevően kedvezőbb hatással jár majd a kereskedők számára, mint ha néhány tized százalékkal csökkenne az ic-díj mértéke − ami a hírek szerint napirenden van (Napi Gazdaság, 2012. december 21.). Ha a banki ügyfelek azzal szembesülnek, hogy a készpénzfelvételi tranzakciókat − az eleve komoly díjakon felül − 3 ezrelékes illeték is terheli, jó eséllyel többször fogják használni plasztikjukat vásárlásra, ami minden költségtől mentes marad.

A kereskedőknek ráadásul ma már közel 10 bank kínál elfogadói szerződést, így egyértelműen díjverseny van. Azt pedig már korábbi cikkeinkben is kimutattuk, hogy a hazai ic-díj számottevően csökkent az elmúlt években: a MasterCard díja 2008 óta megfeleződött, jelenleg a legalacsonyabb a régióban. Az 59 bázispontos átlagos mérték egyébiránt a piaci vélemények (és a versenytárs Visa) szerint a hazai piac fejlődésének megfelelő szinten áll.