Fordulóponthoz érkezett Magyarország - mennyi lesz a fizetésünk jövőre?

A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint hazánk elérkezett fejlődésének abba a szakaszába, melyben olcsó és szakképzett munkaerőt már nem tud kínálni.
Napi.hu, 2016. december 5. hétfő, 17:08

Az utóbbi időszakban teljesen átalakult a magyar munkaerőpiac, ám a keresetek alacsony szintje egyre égetőbb probléma. Ezt próbálta a kormány áthidalni azzal, hogy megállapodott a munkáltatók és a munkavállalók képviselőivel, hogy a minimálbért és a szakmai minimálbért jelentősen, 15, illetve 25 százalékkal megemelik.

A fő kérdés a GKI Gazdaságkutató szerint, hogy a vállalkozások hogyan reagálnak erre a megállapodásra: sikerül-e kigazdálkodni a többlet terheket, vagy, ahogy eddig is, munkaidő csökkentéssel, esetleg a munkavállalói teljesítmények erőltetetett növelésével, vagy az egyéb munkavállalói juttatások lefaragásával mérséklik kiadásaikat. A minimálbér emelése főleg a kis vállalatok körében okozhat súlyosabb (költségnövekedési) problémákat, mely ebben a (méret) kategóriában szürkülést is előidézhet azzal, hogy a jövedelmek egy részét zsebbe fizetik.

Bár a bruttó minimálbér növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években Magyarországon, egyelőre le vagyunk maradva.


Jól látható, hogy 2015-re csupán Románia került hazánk mögé a nemzetközi rangsorban, a többi "regionális versenytársunk" mind megelőzött bennünket ezen a téren. A régió és azon belül hazánk lemaradását még inkább mutatja a fejlettebb nyugati országokban (Egyesült Királyság, Németország, Belgium) kapható minimálbér szintjének alakulása. Ezen országokban elérhető minimális jövedelem kb. 3-4-szerese a kelet-európaiaknak, mely még sürgetőbbé teszi a bér konvergencia folyamatának gyorsítását.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. havonta készít reprezentatív vállalati felmérést, melyben a (10 főnél több alkalmazottat foglalkoztató) cégek aktuális helyzetükről és jövőbeni kilátásaikról adnak választ. A kérdőív novemberben a béremelésről és a munkaerőhiányról szóló résszel egészült ki. A felmérés keretében közel 1000 cég válaszolt.

A kérdések között szerepelt az, hogy a megfelelő munkaerő megtartása érdekében hány százalékos béremelésre lennének hajlandóak a munkáltatók. Átlagosan 7,7 százalékos béremelést terveznek a vállalkozások 2017-ben, ami létszámmal súlyozva 8 százalékra emelkedik. Idén az első 9 hónapban a nettó keresetek 7,1 százalékkal bővültek, vagyis a várakozások szerint alig fog gyorsulni a béremelkedés.

A legmagasabb béremelést a 250 fő fölötti vállalatok tervezik, átlagosan 11 százalékkal emelnék a béreket. Kiemelkedő továbbá a 21-50 főt foglalkoztatók, ahol átlagosan 8 százalékos emelést prognosztizáltak. A többi méretkategóriában 6,6-7 százalék közötti növekedést valószínűsítettek a válaszadó cégek.

Tekintettel arra, hogy a fogyasztói árindex jövőre 2 százalék körül alakul majd várhatóan, a nettó béremelkedés - a vállalati tervek megvalósulása esetén - 7,5 százalék közelében lesz reálértéken, ami az idén várható 7 százalékhoz hasonló nagyságrend.

Az ágazatok szerint átlagon felül emelik várhatóan a béreket a könnyű- (8,7 százalék) és fémiparban (7,9 százalék), továbbá a kereskedelemben (8,3 százalék). A legkevésbé az élelmiszeripar cégei tudnak bért emelni (6,3 százalék).

A minimálbérek emelése önmagában 4,5 százalékkal emeli meg az átlagbért. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6 százalék körül alakulhat. Mivel a közszféra béreire nincs közvetlen hatása a minimálbérek emelésének, ezért ott a bérek 9-10 százalékkal emelkednek, a más bejelentett béremelések és az áthúzódó hatások miatt.

HOZZÁSZÓLÁSOK