BUX
38228

Forinthitelek - halasztás a CIB ügyében

Április 10-re halasztotta a Fővárosi Ítélőtábla pénteken a másodfokú határozat kihirdetését a CIB Banknak a magyar állam ellen indított forintalapú szerződésekkel kapcsolatos perében.

MTI-Eco, 2015. március 27. péntek, 16:08

Az ítélőtábla elutasította a felperes hitelintézet arra vonatkozó kérelmét, hogy a bíróság kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió bíróságánál, és forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab). A CIB Bank a keresetében meghatározott fogyasztói kölcsönszerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek (ászf) tisztességességének megállapítását kérte. A Fővárosi Törvényszék február 26-án kihirdetett ítéletében elutasította a bank keresetét, ítélete szerint a bank által alkalmazott ászf-ek nem feleltek meg a 2014. évi 38. törvényben foglalt átláthatóság, szimmetria valamint az érthető és egyértelmű megfogalmazás elvének.

Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Keresetében egyebek mellett kifejtette, hogy a referenciakamathoz kötött kamatváltoztatás nem minősül egyoldalú szerződésmódosításnak, nem tartozik a törvény hatálya alá. A felperes elsődlegesen és másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, a per újratágyalását és az elsőfokú bíróság új határozathozatalra utasítását kérte súlyos eljárási szabálysértésekre tekintettel. Harmadlagosan az ítélet megváltoztatását kérte a teljes kereseti kérelemre, negyedlegesen szintén az ítélet megváltoztatását akként, hogy a kivonatban rögzített ászf-ket a Ptk. részleges érvénytelenségre vonatkozó szabályaira is figyelemmel szerződésmódosítási okonként vizsgálva a Fővárosi Ítélőtábla állapítsa meg a kivonatban rögzített ászf-ek tisztességességét.

A magyar állam az ítélet helybenhagyását kérte. Írásos ellenkérelmében kifejtette, a vonatkozó törvény megfelel az alkotmányos alapelveknek, az elsőfokú bíróság eleget tett az uniós jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének. A törvényszék jogszerűen döntött a kereset elutasításáról, kizárólag az vizsgálható, hogy a szerződéses kikötések megfelelnek-e a törvényben foglalt elveknek.

A tárgyaláson a felperes és az alperes jogi képviselője is fenntartotta fellebbezési, illetve ellenkérelmét. A felperes képviselője ehhez szóban annyit fűzött hozzá: visszamenőlegesen szigorúbb szabályokat vezettek be. Mi lett volna a megfelelő kikötés, amely a forrásköltség változását az átláthatóság elvének megfelelően szabályozza? - kérdezte az alperestől. Az állam képviselője erre úgy reagált, visszamenőlegességről nincs szó, a kérdésre pedig akkor tudna konkrét választ adni, ha ennek kidolgozására megbízást kaptak volna.