Gondja van a hitellel? - íme, a banki "csodafegyver"

Bankonként meglehetősen eltérő azok aránya, akik igénybe vettek az adott hitelintézetnél valamilyen hitelátstrukturálási megoldást.
Nagy László Nándor, 2013. június 4. kedd, 19:38

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Az OTP Banknál a lakossági hitelállomány 1,8 százalékát, mintegy 36 milliárd forintnyi követelést tartottak nyilván átstrukturált állományként az idei első negyedév végén. A banknál jelezték, az átstrukturált körben ők csak azokat az adósokat tartják nyilván, akik a megállapodástól számított 12 hónapon belül vannak: azok, akik több mint egy éve rendben fizetik a könnyített feltételű hiteleiket, kikerülnek ebből a kategóriából, miként azok is, akik hasonló rendben visszatérnek az eredeti törlesztőrészlethez. Az UniCredit Bank nemcsak azokat az ügyfeleket keresi meg, akik már késtek hiteleik törlesztésével, hanem a fizetőképesség megőrzése céljából azoknak is felajánlja hitelkönnyítési megoldásait, akik bár nincsenek késésben, de érdekli őket a lehetőség. A bank hitelkönnyítő csomagjának elemeit már mintegy 8000 hitelügylet esetében igénybe vették az ügyfelek. A Budapest Banknál és az AXA Banknál az átstrukturált hitelek a teljes hitelportfólió 45-50 százalékát teszik ki, de mindkét társaságnál hangsúlyozták, hogy náluk az állami devizahitel-mentő megoldások, így az árfolyamgát is ide tartozik. A kisebb bankok közül a KDB Banknál mintegy 400 szerződést kellett átstrukturálni, ez a bank tájékoztatása szerint az állomány 22 százalékát teszi ki.

Kitől indul a folyamat?
Bankonként eléggé eltérő, hogy az ügyfél kezdeményezésére vagy épp pénzintézet megkeresésére indul-e el az átstrukturálási eljárás. Míg a KDB Banknál úgy látják, hogy a legtöbb ügyfél nem szégyell segítségért fordulni, hogy információt kapjon a kiút lehetőségeiről, addig a Raiffeisennél nagyjából 50−50 százalékos arányt mértek. Az MKB szerint ugyan a sikeres átstrukturálás kulcsa az együttműködés, a reakciók vegyesek: míg a többség a bankkal együttműködve, aktívan kezeli a kialakult helyzetet, addig másik részük teljesen elzárkózik a megoldási lehetőségektől és a homokba dugja a fejét. Ennek az oka sok esetben az időhúzás vagy a csodavárás, az, hogy lesz majd még kedvezőbb megoldás. Az OTP-nél ugyanakkor a beadványok számának elmúlt időszakban történő csökkenését a hazai makrogazdasági folyamatokkal is összefüggésbe hozzák: a banknál a 2008-as pénzpiaci válság időszakát követő felfutás nyomán fokozatosan csökken az adósvédelmi eszköz iránti kérelmek száma.

Persze, nagy kérdés, hogy az átmeneti fizetéskönnyítő megoldással élő ügyfelek számára valóban megoldást jelent-e a bankkal kötött átstrukturálási megoldás. A tapasztalatok szerint nem igazán. Mint azt a Raiffeisen Banknál elmondták, számos ügyfél esetében az (akár évekkel korábban) átmenetinek tartott fizetési könnyítés meghosszabbításáról kellett dönteniük. A bank szerint az általános körülmények ismeretében könnyen belátható, hogy a fizetési könnyítésből történő visszaállás nehézségeit aránylag kevesen tudják vállalni. Hasonlóan vélekedtek az UniCreditnél: hiába a hitelkönnyítő eszközöknek az ügyfelekkel több körben közösen átgondolt kombinációja, meglehet, hogy hosszú távon ez sem elég ahhoz, hogy helyreállítsa az adós fizetőképességét − főleg, ha annak oka valami külső tényező, mint például a munkahely elvesztése. A Budapest Banknál az árfolyam-rögzítési program elterjedése előtt az átstrukturálással érintett ügyfelek körülbelül fele ismételten igénybe vette a fizetési programok kínálta lehetőségek valamelyikét. Az AXA Banknál az átstrukturált ügyletek körülbelül 20 százaléka esetében nem sikerül az ügyfeleknek tartani az eredeti megállapodást és 90 napot meghaladó késedelembe esnek. A KDB adata ezzel szemben igen kedvező: a banknál mindeddig csak hét adós szakadt le a programról.

A pénzintézetek szerint ugyanakkor az ügyfelek zömét tényleg a megállapodás hajtja, ezért együttműködőek a bankokkal. Mivel az ügyfelek jelentős része maga is belátja, hogy a hitel visszafizetése a saját érdeke is, az együttműködési készség a programokba való belépés után nem szűnik meg, az ügyfelek is a megoldást keresik a kialakult helyzetre − mondták el a Budapest Banknál, ahol csak kevés ügyfél esetében tapasztalták azt, hogy csak az időre játszott az átstrukturálásnál vagy egyértelműen romlott a fizetési fegyelme a programokba való belépést követően. Az AXA ügyfeleinek többsége erejéhez képest teljesít az átstrukturálást követően, probléma inkább akkor van a bank megítélése szerint, ha az élethelyzetükben bekövetkezett újabb negatív változás következik be − ilyenkor bizony azonnal probléma merül fel a teljesítéssel.


Napi Gazdaság

A futamidő-hosszabbítás a "csodafegyver"

A pénzintézetek saját adósmentő megoldásainak futamideje egyre inkább kitolódik, általánosan három évre szóló megállapodások köttetnek. A legkomolyabb átlényegülésen a Raiffeisennél mentek keresztül: ott korábban féléves időszakot tekintettek átmenetinek, ami egyre hosszabbodott. Ma már − lehetőség szerint − végleges megoldást igyekszik nyújtani a bank az ügyfélnek, azaz a teljes (esetenként) meghosszabbított futamidőre szól az átstrukturálási megállapodás. Az egyéni élethelyzeteket figyelembe véve határozzák meg az átütemezési futamidőt az UniCredit Banknál is. A KDB-nél maradványértékes terméknél három évre adnak kamatkedvezményt, míg tőketürelmi időt egy, legfeljebb két évre tud felajánlani a jó kilátásokkal rendelkező, de éppen szorult helyzetbe került ügyfelek számára a koreai bank. Az átütemezés során ugyanakkor a bankok kezét lényegében nem köti semmi, hogy milyen szintig mennek el a fizetési könnyítés terén − minden ügyletet egyedileg bírálnak el, így minden ügyfél egyedi ajánlatot kap.

A legnépszerűbb hitelkönnyítő megoldások között az UniCreditnél a tőke fizetésére maximum két évre szól türelmi idő és a futamidő-hosszabbítás bizonyul a legnépszerűbbnek. Az OTP-nél lényegében minden hiteltermék esetében él a futamidő-hosszabbítás lehetősége, illetve több tartozás egyetlen adósságrendező hitel alá történő összevonása. A fogyasztási hitelek esetében a törlesztés felfüggesztésére, a jelzálog alapú hiteleknél pedig a törlesztés csökkentésére van lehetőség − esetenként futamidő-hosszabbítással kombinálva. A folyószámlahitelek esetében keretcsökkentésre és részletfizetési megállapodás megkötésére is sor kerülhet. Az AXA-nál a futamidő-hosszabbítással járó fix törlesztőrészletes megoldás a legnépszerűbb. A Budapest Bank az elmúlt években összesen 18-féle fizetési könnyítési konstrukciót dolgozott ki ügyfelei számára. Ezek közütt az akár 60 havi tőkefizetési moratórium, a futamidő-hosszabbítás vagy a felhalmozott tartozás részletfizetésének vagy a devizahitelek forintra váltásának lehetősége is megtalálható.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Boka, 2013.06.05 10:49

@bankvezer: Sajna van ilyen hülye szokás a világban, hogy a kölcsönt vissza kell fizetni...Állítólag a következő nagy balhét a diákhitelek okozzák majd. A tanulság: akkorát kell szarni, amekkora lyuk van a seggünkön ! A bankoknak meg kell várniuk, hogy felnőjön egy újabb generáció, akik még nem égtek meg hitellel. Ha bankár lennék, akkor már most elkezdeném az általános iskolában oktatni, hogy kell az a plazma tv meg Daewoo autó, meg, ha a bérletidíj ugyanannyi, mint a törlesztő, akkor inkább hitelt kell felvenni ( sőt kezesként Apuékat is bevonni). Ahogy a gyerekeimen látom, elég egy Iphont igérni nekik ajándékba.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bankvezer, 2013.06.04 21:31

Az a cél, hogy mielőtt végleg levágjuk a birkát (azaz elvesszük házát, lakását) a lehető legtovább és legjobban tudjuk fejni és nyírni.
Erre van kitalálva az árfolyamgát és a különböző hitelátstrukturálások.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html