- A jelek szerint kezd beérni pszichés szempontból a pénzügyi rezsicsökkentés. Mit jelent ez a kijelentés?

- A kutatás eredményei alapján az ügyfelek egy része mind tudatosabban választja ki, milyen bankhoz akar menni és milyen szolgáltatásokat venne igénybe - azaz tudatosan keresgél a számára legkedvezőbb megoldások között. Ez arra vezethető vissza, hogy az utóbbi években mind tudatosabban bánunk a saját bankügyeinkkel.

- A lakosság mekkora hányada tartozik a "tudatosak" táborába?

- Egyelőre a banki ügyfelek 15-20 százaléka sorolható ebbe a csoportba. Ők általában az átlagnál többet használnak okostelefont és más kommunikációs eszközöket, jellemzően városlakók és sok köztük a fiatal.

- Ez a réteg számít a legfontosabbnak a bankok számára?

- Csak részben. A magyar társadalom életkori struktúrája ugyanis olyan, hogy az úgynevezett Ratkó-csoport a legnagyobb létszámú. (A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949-1953 közti népjóléti, majd egészségügyi minisztersége, illetve tágabban az 1950-1956 közti időszak, ezekre az évekre a magas születésszám volt a jellemző - a szerk.) E nem fiatal korosztály jövedelmi helyzete pedig messze jobb a magyar átlagnál. Így tehát nemcsak a fiatalok izgalmasak a bankok számára, a középkorosztály legalább ennyire fontos.

 

Számlaválasztással kapcsolatos aktivitás (arány, százalék)
Félév2012. I.II.2013. I.II.2014. I.
Több bank közül választott4240384250
Kikérte mások véleményét4640454354
Részleteiben is megnézte a díjakat4138383850
Figyelembe vette a reklámban hallottakat1817191626
Forrás: Deloitte Scale BankIndex

Nem akarnak második bankszámlát

- Bankválasztásnál mi alapján döntenek a magyarok?

- A négy évvel korábbihoz képest tudatosabbak lettek, figyelik a bankszámlaköltségeket, ám nehezen választanak új bankot. Érdekes módon Magyarországon továbbra is nagyon alacsony a bankváltók aránya. Korábban 2008-ig könnyen lett sok embernek második bankja, a jelzáloghitelekhez kapcsolódóan, ez nagyrészt megszűnt. Ma a magyarok döntő többségében nincs arra szándék, hogy második vagy harmadik bankszámlája legyen. Ez pedig kényelmes helyzet az ügyfelek számára, mivel hozzá vannak szokva egyfajta szolgáltatáshoz. Banki szempontból pedig az látszik, hogy bár esetleg nem adnak el minden szolgáltatást, ám az ügyfél alapvetően lojális. Eközben a kamatmargin évek óta tartó szűkülésével a pénzintézetek rá vannak szorítva, hogy mind több terméket eladjanak egy-egy ügyfélnek. Csakhogy egy értékesítési beszélgetésben nem lehet mindent elmondani.

Például Magyarországon a folyószámlahitel használata nemzetközi összehasonlításban nézve kifejezetten alacsony. Holott a pillanatnyi hiteligény kielégítésének két lehetséges fő formája a hitelkártya és a folyószámlahitel használata: az előbbihez kell egy kártya, az utóbbi viszont könnyen rendelkezésre áll - ám valami miatt az ügyfelek nem ismerik és használják.

- Hogyan változott a bankokkal kapcsolatos attitűd - különösen az évek óta kitartóan tartó átpolitizált, alapvetően bankellenes időszakban?

- A felméréseink szerint az látszik, hogy egyrészt a bankok megítélése mára nyugodtabb vizekre tért, amit olyan véleménynek jeleznek, hogy "a bank szükséges", "tud jó szolgáltatást nyújtani", "van szerepe az életemben". Másrészt a devizahitelezésből fakadóan tovább él a bankellenes tradíció is.

Forrás: Deloitte Magyarország
Kép: Kattintson a nagyításért!

A forintosítás miatti versenyben az ügyfelek nyerhetnek

- Jövőre a devizahitelek forintosítása során a bankoknak várhatóan kötelező lesz ajánlatot tenniük a devizás ügyfeleik számára, átlátható árazás mellett és nemcsak a saját ügyfeleiknek. Ha ez tényleg így lesz, semleges, azaz piac átváltási árfolyam mellett, az hogyan hatna?

- Ez egy normál versenyhelyzet lenne. Ráadásul forintban minden piaci szereplő likvid, azaz kifejezetten éles verseny alakulhat ki.

- Ha viszont a jó ügyfelek elmennek egy banktól, akkor egy évtizedre ott marad a rossz állomány.

- Minden banknak fontos lesz, hogy egy ilyen erős versenyhelyzetben jól szerepeljen - akár hogy a devizaportfólióját felváltsa, akár hogy a forint hitelportfólióját bővítse a máshonnan átcsábított ügyfelekkel. Ebben a szituációban pedig az ügyfelek jó alkut tudnak majd kötni.

Megfordul ugyanis a szokásos alapeset, amikor a magánügyfél van alulinformálva. Egy versengő forintosításnál ugyanis a magánszemélyek több ajánlatot látnak majd és azok közül dönthetnek. A nagy kérdés ezzel kapcsolatban - túl az átváltási árfolyamon és a kamatozási feltételeken - az, hogy lesz-e ennek valamilyen időperiódusa (a végtörlesztéshez hasonlóan néhány hónapig áll nyitva), vagy pedig folyamatos lehetőség lesz.

- Most készül a jövő fair bankokról szóló törvény, amelynek célja, hogy a bankok tisztességes hitelezési gyakorlatot folytassanak és erős fogyasztóvédelmi garanciák lépjenek életbe 2015-től. Mi lehet ennek a hatása?

- Ebben az ügyben számomra egyelőre nem tiszta, mit szeretne a szabályozó. Az pedig egy másik kérdés, hogy ez mennyire vág egybe azzal, amit a magánügyfél gondol a fair bankolásról.

Ha beindul a gazdaság, nem vonulnak ki a bankok

- Ön szerint vonuló ki nagybank Magyarországról a következő években?

- Az a kérdés, hogy a következő években lesz-e gazdasági növekedés, abból elindulva lesz-e a beruházás és hitelfelvétel, milyen lesz a jövedelemszerkezet. Ha mindez beindul, akkor valószínűleg a bankok külföldi tulajdonosai máshogy néznek majd a magyarországi bankjaikra, mint ahogy most néznek.

- Mindehhez mit tud hozzátenni a most épülő, állami és magyar tulajdonú bankszektor?

- Ez attól függ, hogy az üzleti tevékenységen belül milyen típusú funkciókat akarnak e a bankokban hangsúlyozni. Amúgy a teljes banki működésre igaz, hogy a következő három évben, mivel alacsony a kamatkörnyezet és a marginbevétel is, újra kell strukturálni. A profittermeléshez pedig a szolgáltatásokat fejleszteni, az ügyfélelérés költségeit pedig csökkenteni kell. Márpedig a bankszektorban az eredménytermelés alapvető kritérium - függetlenül attól, hogy állami vagy magántulajdonban van. Az Európai Bankhatóság (EBA) és minden más nemzetközi szabályozó legfontosabb és legkritikusabb vizsgálati szempontja ugyanis a vészhelyzetekre is megfelelő mértékű tőkeellátottság és likviditás.

Szép Péter

- A közeljövőben kialakulhat-e újabb bankpánik? Legutóbbi 2012. januárban kaptak lábra olyan pletykák, hogy veszélyben lehetnek a devizabetétek - végül Simor András és Orbán Viktor találkozója után a kormányfő kijelentette, hogy a kormány nem zárolja a bankbetéteket és nem használják fel a jegybank devizatartalékait.

- Pankpániknak azt tekintem, amikor az intézményi struktúrában valami veszélyezteti a teljes intézményi struktúra működését. A pánik és a pánikbetegség egy belső - nem feltétlenül kimondott - okra vezethető vissza. Így a pánik nem csak "úgy lesz", hanem szépen épül, rakódik és valami egyszer csak "túlcsordíthat" egy helyzetet. Az utóbbira volt a példa 2008-as válság, amely szintén egyfajta működési problémából eredő túlcsordulás. Egy bankpánik kialakulásához több tényezőnek kell összeállni - én nem látok most ilyen folyamatot. Tőkeerősek a bankok, alapvetően mindegyiknek jó a likviditása.

A sárga csekkre van berendezkedve az ország

- Magyarországon kitartóan a sárga csekk uralkodik a fizetési forgalomban, a legkedveltebb fizetési módok között az emberek 77 százaléka preferálja ezt a módot. Hogyna javítható ez az arány?

- Az, hogy miért használjuk a sárga csekket, szervesen összefügg azzal, hogy mennyit keresünk és mennyire jól tudjuk használni a banki szolgáltatásainkat. A sárga csekk használatának komoly tradíciója van Magyarországon, a legfontosabb oka pedig a likviditásmenedzsment.

Ezt a fajta menedzselést máshogy is meg lehetne oldani, ha a lakosság hinne abban, hogy a közüzemi szolgáltató jól számol. Az már egy más kérdés, hogy a szolgáltatók jellemzően jól számolnak, már csak azért is mert, az ügyfélpanasz egyből náluk jelenik meg. Az is jól látszik azonban, hogy minden egyéb fizetésnél - például korábban az autólízingnél - is a csekkes megoldások voltak az elsődlegesek. Alapvetően tehát arra van berendezkedve az ország, hogy az ügyfélnek kell biztosítani sárga csekket.

Egy példa: a folyószámla használata úgy lett általános Franciaországban, hogy az állam egyszer csak közölte: ezentúl mindenki így kapja a fizetését és pont. Ehhez képes jelenleg Magyarországon a lakosság hetven százalékának van bankszámlája. Ha mindenki használná a számláját többféle szolgáltatásra, a sárga csekk használata is hátrébb szorulhatna. Ha pedig élnénk a folyószámla-hitelkeretünkkel, akkor lenne egy másik eszközünk, hogy a likviditásunkat menedzseljük.

- A banki alapszámla általános és kötelező bevezetése milyen hatással járna?

- Lehet egy jó megoldás az, hogy legyen egy olyan alapszámla, amely mindenki számára elérhető. De nem szabad megzavarnia a bankok között folyó éles versenyt az ügyfelekért. Inkább az lehetne egy hasznos törekvés, hogy mindenkinek kötelezően legyen bankszámlája 18 éves korában - mindegy, hogy hol és milyen, csak legyen, majd után szabadon változtathasson rajta. Erre a bankok részéről is lehet fogadókészség, mivel 18 évesen megszerezni egy ügyfelet és felépíteni, mindenhol Európában komoly dolog.

Ez lehet a mobilszolgáltatók nagy üzlete

- A kártyás fizetés hogyan alakulhat át a jövőben?

- A világ minden részén máshogy viszonyulnak ahhoz, hogy a kártyás fizetés hogyan valósuljon meg: hagyományos módon, okostelefonnal vagy paypass használatával. Sokféle lokális megoldás és eszköz jöhet szóba. Van egyfajta konvergencia is, amit jelez, hogy sok mobilszolgáltató a Mastercarddal közösen kialakítottak egy fizetési platformot, amelyet próbálnak az egyes országokban - nálunk is - bevezetni.

Ma is sok olyan készpénzt használó eset van - például amikor újságot vagy baguette-et veszek kis boltokban -, amelyeket könnyen fel lehetne fűzni egy alternatív fizetési eszközre. A mobilok használata erre egy lehetséges megoldást jelent. Ehhez kapcsolódik egy fontos kérdés: hol vezetik majd ezt a számlát: Egy mobilszolgáltatónál vagy egy banknál, amely a mobilcéggel együttműködik? A Deloitte kutatásai szerint azon országokban, ahol a bankszektor gyengébb/kevésbé fejlett (például Afrikában), ott a mobiltársaságok jobban "bemennek" a pénzügyi szektorba közvetíteni és fizetési forgalmat bonyolítani, mivel jóval több embernek van mobiltelefonja, mint bankszámlája, ráadásul ez az eszköz jól elérhető.

Magyarországon például a készpénzkifizetéses (cashback) rendszerek - amikor a vásárló készpénzt is fel tud venni a kasszánál - egyáltalán nem terjedtek el, míg például Szerbiában és Törökországban nagyon népszerűek. Ott ebben az is szerepet játszik, hogy sok pénzt utalnak haza a külföldön dolgozók. Németországban pedig népszerű a prepaid (készpénzfeltöltéses) bankkártya használata, amelyen például oda lehet adni a gyereknek a zsebpénzét.

Most az a kérdés, hogy a sárga csekkhez képes mi minden fog még felnőni. Nagyon sok megoldás van. Az a sokat számít, hogy állami-szabályozói szinten lesz-e valamilyen preferencia.

- Az MNB 2011-es tanulmánya szerint egy korszerűbb, a készpénzt kevésbé és a papíralapú megoldásokat egyáltalán nem használó fizetési forgalom elérése a GDP fél százalékának megfelelő megtakarítást hozhat. Mi kell ennek az eléréshez?

- Ha az állam megfelelő szabályozói környezetet tud kialakítani, és a piaci szereplők is trendi - kényelmes, könnyen használható, gyorsan elérhető- megoldásokat javasolnak, akkor a folyamat elmehet egy olyan irányba, amely érdemi megtakarítást eredményez nemzetgazdasági szinten.

- A készpénzfelvétel ingyenessé tétele 150 ezer forintig viszont egy ellenkező irányú elmozdulás volt 2014 elején.

- Felméréseink alapján úgy tűnik, hogy ez a lépés nem alakította át relevánsan a lakosság pénzkezelési magatartását.