Miután az előző uniós költségvetési ciklus pénzeit már lekötötték, ám azokat 2015 decemberéig el kell költeni, így a cégek főképp kis összegű, illetve rövid ideig nyitva lévő és egyszerű felhívásokra kell hogy számítsanak őszig, amikor is a kormány tervei szerint megjelenhetnek új tervezési időszakból finanszírozott támogatások - mondta érdeklődésünkre Kasza Viktor, az M27 ABSOLVO vezető projektmenedzsere. Szerinte tehát a gyors reagálás lesz a következő néhány hónap kulcskérdése, ehhez pedig elengedhetetlen a felkészülés, így azt ajánlja az uniós forrásokban gondolkodó cégeknek, hogy a jelenleg elérhető fejlesztési tervek és operatív programokban foglalt célokkal összhangban készítsék el az üzleti terveiket. Kasza arra is felhívta a figyelmet, hogy a közreműködő szervezetek átszervezése várhatóan meg fogja törni a munka folyamatosságát, így a határidők erős csúszásával is számolni kell majd.

Ilyenkor mindig jó időben vagyunk, hiszen lehetőség nyílik a rövid-és középtávú tervek átgondolására - értett egyet kollégájával Sturcz Annamária, a Vanessia Pályázatkészítő és Projektmenedzsment Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint ez ideális időszak arra, hogy a vállalatvezetők feltérképezzék az elgondolásaikat, koncepcióikat, illetve a fejlesztési igényeiket. Amennyiben ez megvan, úgy el lehet kezdeni az előkészítést, például érdemes átgondolni, hogy a bővítés, fejlesztés jár-e majd munkahelyteremtéssel, hiszen ez is egy irány lehet a pályázatok kapcsán - adott egy jó tanácsot a szakértő.

Érdemes azzal is megbarátkozniuk a kkv-knak, hogy a 2014-2020-as időszakban nagymértékben növekedni fog a pénzügyi eszközök alkalmazása, így az összes forrás mintegy 10 százaléka, azaz 736 milliárd forint kerülhet hozzájuk hitel-, garancia- és lízing termékek formájában, de ide tartoznak a kockázati tőkeprogramok is - emelte ki Sturz, majd hozzátette, hogy arra is érdemes lesz figyelni, hogy külön intézkedések, illetve források állnak majd rendelkezésre a kiemelt iparágak, kiemelt térségek és célcsoportok számára.

A kiemeltek

Célcsoportok: kiemelt növekedési potenciállal rendelkezők; fiatal vállalkozók; beszállítók; exportképes vállalkozások.
Ágazatok: autó és járműipar; elektronikai iparágak, híradástechnika; egészségipar; gyógyszeripar; turizmus; mezőgazdaság., élelmiszeripar, élelmiszer-feldolgozás.; építő- és építőanyag ipar; logisztika; gépipar, szerszámgyártás; vegyipar.
Térségek:
  • Kiemelt városi növekedési zónák: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr;
  • Szabad Vállalkozási Zónák: LHH,
  • High-Tech központok térségei: Veszprém, Székesfehérvár; ipari szerkezetátalakítás térségei (régi nehézipari térségek).

Függetlenül a pályázati rendszer helyzetétől, az év ennek az időszakában mindig az előző üzleti év lezárása a legfontosabb feladat - véli Kiss János József, a Glósz és Társa Kft. tanácsadója. Erre azért van szükség, mert minden forrásbevonásnak az alacsony kockázatú, hitelképes mérlegszerkezet az alapja, ráadásul az éves beszámoló a vállalkozások bizonyítványa, amely - nem csak a pályázatoknál - további két üzleti évig alapvető befolyással bír a vállalkozások megítélésére.

Szinte mindegyik megszólalónk kiemelte, hogy érdemes időben felkészülni az innovatív cégeket támogató pályázatokra és nem tett másképp Tabák Gábor, az OTP Hungaro-Projekt cégvezetője sem, aki hangsúlyozta, hogy a korábbi évekhez képest többszörös keretösszeg áll rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innovációs (KFI) projektekre. Érdemes innovációmenedzsment-tanácsadást is igénybe venni, hiszen így lehet elérni, hogy mire megjelenik a kiírás, addigra már kész stratégiával rendelkezzen a cég - emelte ki Tabák. A hazai események követése mellett a szakember kiemelte, hogy nemzetközi leányvállalatokkal rendelkező társaságok esetében érdemes a szomszédos országok támogatási rendszerében is gondolkodni, mivel ott is meg lehet találni az elképzelésekhez kapcsolódó pályázatokat.

Sok konkrétumot még nem tudni

Az uniós pályázati rendszer jelentősen átalakul, így többek között a szaktárcákhoz kerülnek az irányító hatóságok, 300 millió forintra emelik a normatív támogatási határt, illetve közelednénk a svéd modellhez, melynek lényege, hogy bár a pályázati kiírás bonyolult, akár több száz oldalas, ám a pályázónak elég csak egy oldalt benyújtania, melyben vállalja, hogy az abban leírt vállalásokat teljesíti. (A változásokról bővebben ide kattintva érhet el információkat.)

Érdemes időben felkészülni a kihívásokra
Kép: Bigstockphoto

Az új pályázati rendszerről még kevés a konkrét információ, így például az új eljárási rendről, illetve a lebonyolítást majdan végző szervezetekről is hiányos információ áll rendelkezésre - mondta Kis János József és egyetértett vele Tabák Gábor is, aki szerint egyelőre még nem látni, hogy milyen lesz a végleges formáció, ám ha megmarad az eddigi stáb, akkor várhatóan nem lesz majd fennakadás. Hasonlóan látja Kasza is, mondván transzperesebbnek kell lenni, mert minimális a célcsoport tájékoztatása. A szakember kiemelte azt is, hogy még a transzparens információk is nehezen jutnak el a cégekhez, így a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt helyezne a kommunikációra.

Már elérhető a Brüsszelnek is elküldött Partnerségi Megállapodás, melyben többek közt szó van az adminisztratív terhek csökkentéséről, de nagy előny az is, hogy az ESB Alapokra (ESZA, ERFA, KA, EMVA, ETHA) egységes szabályokat alkalmaznak - fogalmazott Sturz. A kedvezményezettektől megkövetelt adminisztratív elvárásokat a minimumra kívánják szorítani (pl. a köznyilvántartásban elérhető adatok bekérésének mellőzésével), de jó hír az is, hogy évekre jól ütemezett tervezéssel elő kívánják segíteni a támogatási igények folyamatos benyújtását is - mondta a Vanessia ügyvezető igazgatója.

Visszatér az NFÜ?

Voltak azonban olyanok is, akik kétségeiknek adtak hangot: egy neve elhallgatását kérő szakértő szerint érthetetlen, hogy miért akkor kell átalakítani a pályázati rendszert, amikor még például az idénre 2000 milliárd forintnyi forrást kíván a kormányzat kihelyezni a cégekhez. Szerinte a cél, hogy újra központosítsák a rendszert, mivel "önálló szerveket jóval nehezebb irányítani, mint a minisztériumi rendszert", majd hozzátette, hogy az NFÜ "nem volt olyan rossz dolog", sőt, mivel annak segítségével hatékonyabban lehetett kezelni az uniós forrásokat, így várhatóan idővel vissza fogják alakítani a rendszert.

Egy másik megszólalónk annak a kétségének adott hangot, hogy az új rendszerben "demotivált, létszámában megcsappant stábok fognak dolgozni". Bár a kormányzat állítása szerint a szükséges álláshelyeket a piacról fogják feltölteni, ezt nem tartotta túl valószínűnek a forrásunk, mert mint mondta még a főosztályvezetői fizetés sem vonzó a piaci szereplők számára, márpedig ennél valószínűleg csak alacsonyabb pozícióba keresnek majd új munkaerőt. Ebben a helyzetben csak egyet tehet a kormányzat szerinte, mégpedig, hogy frissen végzett egyetemistákkal töltik fel a helyeket. Ennek két hátránya is van: egyrészt jó pár év telne el, mire teljesen beletanulnának az új feladatkörbe, ráadásul ezek a fiatalok várhatóan semmilyen felelősséget nem vállalnának, így a szakmai kérdésekben jelentősen elhúzódhatna a válaszadás - ez pedig a teljes pályázati rendszer lelassulását is magával hordozhatná.

Kérdéses tehát, hogy meglesz-e a megfelelő pályázatírói kapacitása az államnak, ráadásul az új rendszer felvet összeférhetetlenségi kérdéseket is: amennyiben több ezer megkeresés érkezik egy Széchenyi Programirodához, úgy ki fogja eldönteni, hogy az állam kinek segít, kinek nem a határidőig? - fogalmazott forrásunk, aki ugyancsak magasnak tartja a 300 milliós normatív határt. Egy 298 milliós pályázatnál elég egy űrlapot kitölteni, míg egy 310 milliósnál már komoly munkát kell belefektetni az előkészítésbe? Ez elég életszerűtlen - emelte ki forrásunk.

Nehéz véleményt alkotni egy olyan intézményrendszerről, amiről ennyire kevés információt bocsájtanak pont az ebben érdekeltek rendelkezésére - mondta egy másik neve elhallgatását kérő szakértő, aki elmondta, hogy a szakma véleményét a kormány már tavaly kikérte, így ha ad ezekre a kormányzat, akkor működőképes lehet az új rendszer. A forrásunk abban érzi a legnagyobb kockázatot, hogy a különböző funkciók erős koncentrációját hogyan viszi véghez a kormányzat, mondván ez akár eredményes is lehet, de semmiképpen sem kis feladat. Ugyanakkor a tapasztalat szerint nincs jó vagy rossz struktúra, tehát nem az a kérdés, hogy kell-e külön NFÜ vagy a minisztériumoknál legyenek az Irányító Hatóságok, hanem az, hogy működik-e a rendszer vagy nem - tette fel a lényegi kérdést a szakember, aki szerint a jelenlegi átszervezéssel az a baj, hogy időigényes, plusz újra fel kell építeni: a már tapasztalt emberek helyett ha újak jönnek, nekik bele kell tanulniuk és "ez mindig károkat okoz". Emiatt pedig a szeptemberi kezdést is erősen kérdésesnek tartja a forrásunk.

Mit tegyen, aki most pályázna?

Amikor azt kérdeztük, hogy milyen forrásokra érdemes még figyelniük a vállalkozásoknak, kivétel nélkül mindegyik pályázati tanácsadó a Horizont 2020 programot említette, melynek keretében az innovatív vállalkozásokat támogatnák. A kkv-k számára több milliárd forintnyi forrás érhető el, az EU célja pedig az, hogy feloldja azt az európai paradoxont, miszerint kutatás-fejlesztésben (k+f) erősek vagyunk, ám ezek az innovatív ötletek viszonylag kevésbé jelennek meg termékként. Az általunk megkérdezett szakemberek mindegyike kiemelte, hogy ez a forrás reálisan csak a többéves stabil üzletmenettel és minimum európai szintű innovációs potenciállal rendelkező cégek számára érhető el, emellett pedig kizárólag a tökéletesen kidolgozott projekteknek lehet esélyük a támogatás elnyerésére.