BUX
39279

Harmatgyenge oktatás - ezért ilyen óriási az informatikushiány

Egy friss tanulmány alapján hatalmas hiány van itthon informatikusból: a magyarországi cégek 2015-ben 22 ezer informatikust tudtak volna felvenni, ha nem lenne munkaerőhiány - olvasható az Index.hu cikkében.

Napi.hu, 2016. március 4. péntek, 13:43

Jelenleg a hazai IT-szektorban OKJ-s képzettségű fejlesztőkből és rendszergazdákból van a legnagyobb hiány, de sok felsőfokú szakképzettségű és Bsc-diplomás informatikusra is szükség lenne - írja a z index a Bell Research kutatására hivatkozva, amely a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az NFM megbízásából készült.

A mesterdiplomás és PHD-s informatikusok a legkevésbé keresettek, ám hosszabb távon a képzettebb informatikusokra lehet nagyobb szüksége az országnak.

Bizonytalan lábakon a felsőoktatás

Miközben egyre nagyobb a piacon a hiány, a magyar felsőoktatásba egyre kevesebben jelentkeznek informatikus szakokra, és kevesebb embert is vesznek fel. Ennek egyik legfontosabb a tanulmány alapján az, hogy a magyar társadalom értékrendjétől távol áll az, hogy a szülők informatikusnak küldjék a gyerekeiket. A listák szerint az informatikus szakok csak a hatodik-hetedik helyen vannak népszerűségben a felvételizők között - idézi a portál.

Az, az előítélet terjedt el az informatikus szakokról, hogy rendkívül nehezek, a valóság azonban az, hogy mára már annyira leegyszerűsödtek az egyes részfeladatok, hogy nem kell mindenkinek a legjobbnak lennie minden területen.

Tavaly már 52 százalék volt a felsőoktatásban a lemorzsolódás, nagyon sokan otthagyják a képzést.

Szintén gond az informatikát oktató egyetemi tanárok alulfizetettsége: amíg egy jó szakember a piacon egy-másfél millió forint körül is kereshet, az egyetemi oktatóknak bruttó 200 ezer körüli fizetéssel kell beérniük.

A felsőoktatás fejnehézsége - tehát, hogy a legképzettebb informatikus kibocsátására irányuló fókusz - azzal is javítható lenne, ha az egyre több lemorzsolódó hallgatót felszívná a szakképzés, aminek a helyzete jelenleg sokkal rosszabb mint a felsőoktatásé.

A felmérés szerint a lemorzsolódást az is elősegíti, hogy nagy az átfedés az alapszakok és a mesterszakok tananyaga között.

Múlt században ragadt alapképzés

A felsőoktatás problémáinak, és főleg a munkaerőhiánynak gyenge magyar közoktatásban lelhetőek fel a gyökerei.

A tanulmány szerint ennek az az oka, hogy amit a középiskolában ma informatikaként tanulnak, az még arra sem elég, hogy felkészítse őket a felsőoktatásra. 2012-ben ráadásul még csökkentették is az informatikaórák számát, és programozást egyáltalán nem is oktatnak.

A kutatás alapján a digitális alapkészségeket már általános iskolában oktatni kellene. Ám eközben egyre kevesebb az érettségit adó, szellemi munkára felkészítő középiskola, ráadásul az iskolák informatikai eszközei elavultak és gyenge minőségűek. És amennyiben a diákok saját eszközeikkel ezt pótolnák, arra sincs lehetőség, hiszen a saját laptop vagy okostelefon jelenleg le van tiltva az órákon, ahelyett hogy ezeket a tanuláshoz használnák fel.

A felmérések alapján a tanárok informatikai képzettsége sem lenne elég magas színvonalú ahhoz, amit egy 21. századi oktatási rendszer megkövetelne.

A tanulmány szerint a munkaerőhiányt az is fokozza, hogy sokan nem tudnak ellenállni a sokszor a hazai kétszer-háromszor nagyobb béreknek, és külföldre mennek dolgozni.