Három halasztás már ma is összejött

November 4-re halasztotta a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla a döntést az UniCredit Bank Hungary Zrt. devizahiteles perében kedden.
MTI-Eco, 2014. október 21. kedd, 11:49

Az első fokú döntés ellen, amely szerint a bank általános szerződéses feltételei (ászf) nem feleltek meg az átláthatóság feltételének és ezért tisztességtelenek, mind a felperes pénzintézet, mind az alperes magyar állam fellebbezett.

A bank jogi képviselője fellebbezését fenntartotta és szóban kiegészítette azzal, hogy az időközben hatályba lépett a devizahiteles törvényt módosító 2014. évi XL. törvény, ami szerint a hitelkártya valamint folyószámla szerződésekre vonatkozó ászf-ek nem tartoznak a törvény hatály alá. Így a keresettel érintett egyes kikötések vonatkozásában a per megszünetésének van helye.

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint az új törvény hatálya a folyamatban lévő ügyekre nem terjed ki. A mostani jogszabálymódosítás, az elszámoltatási törvény elsődleges célja az volt, hogy a később beadandó forinthiteles kérdésekben ezt a két típust - hitelkártyát és a folyószámlát - már ne tegyék a felperesek a per tárgyává. A már elsőfokon elbírált ügyeket így nem érintheti a módosítás a jogalkotó szándéka szerint - mutatott rá.

A pénzintézet jogi képviselője kifejtette: a 2014. évi XL-es törvény kizárja a perújítás lehetőségét a törvény hatálya alá tartozó perekben. Ez azzal jár, hogy a felperes a más ügyben kezdeményezett Ab-eljárás eredményétől függetlenül el van zárva egy esetleges perújítástól.

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint a felperes nincs megfosztva a rendkívüli jogorvoslat lehetőségétől, mivel jelen eljárásban is megengedett a felülvizsgálat. Utalt arra is, hogy ha az Ab a 2014. évi XXXVIII-as, devizahiteles törvény valamely rendelkezésének megsemmisítéséről döntene, úgy ennek következményeit és a kapcsolatos intézkedéseket módjában áll a Kúriának a felülvizsgálati eljárás során levonni, illetve megtenni.

A felperes pénzintézet jogi képviselője kifejtette továbbá: az elszámolási törvény hatálya kiterjed a jelen eljárásra is, mivel a jogalkotási törvény értelmében a módosított rendelkezéseket a módosítás hatályba lépését követő eljárási cselekményekre kell alkalmazni. Úgy vélte, hogy miután a fellebbezési tárgyalásra is a vonatkozó rendelkezések hatályba lépését követően került sor, erre figyelemmel a per megszüntetésnek helye van.

November 4-re halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden a Credit House Magyarország Ingatlanfinanszírozási Zrt. devizaperében is.

A felperes pénzügyi intézmény fellebbezett a keresetét elutasító, elsőfokú ítélet ellen és a másodfokú bíróságot arra kérte, hogy függessze fel a tárgyalást és forduljon az Alkotmánybírósághoz. A felperes álláspontja szerint természetes követelmény a bankok általános szerződési feltételeinek tisztességessége, azonban a nyáron hatályba lépett devizahitellel kapcsolatos vélelem 10 évre visszahatóan követel meg olyan elveket, amelyeket a jogalkotó csak most rögzített törvényben.

A magyar állam nem nyújtott be külön fellebbezést, ellenkérelmében a bíróságot viszont arra kérte, adjon helyt az elsőfokú ítéletnek, mivel az alperes álláspontja szerint a törvényszék helyesen állapította meg a társaság szerződéses kikötéseinek tisztességtelenségét.

Október 30-ra halasztotta a határozat kihirdetését a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla kedden az FHB Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen indított, devizahitelekkel kapcsolatos perében.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes pénzügyi intézmény fellebbezett, az ítélet megváltoztatását és a tárgyalás felfüggesztését kérve. A felperes ismét indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), továbbá kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál (EB). A tárgyaláson benyújtott egy bírói határozatot, és az abban kifejtett indoklás figyelembevételét kérte.

Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelméhez fűzött szóbeli kiegészítésében kifejtette, hogy egyetért a bíróság jogalkalmazásával, a törvényszék ítélete ténybelileg és jogilag is megalapozott, és nem indokolt, hogy a bíróság az Ab-hez és az EB-hez forduljon.

HOZZÁSZÓLÁSOK