A Korrupciókutató Központban (CRCB) 151 457 közbeszerzés (amelyeken közpénzt költenek az eljárások ajánlatkérői) adatait dolgozták fel az elemzők a 2009-2016 közötti időszakból. Többféle szempont szerint vizsgálták, hogy az egyes kiírásoknál és szerződéseknél mekkora lehetett a korrupció kockázata, vagyis mennyire volt valószínű, hogy az állam többet fizetett a reális árnál - írja a tanulmányra hivatkozva a 444.hu.

A kockázatot felderítő módszerek egymást erősítették, a különböző megközelítések (hányan jelentkezhettek egy pályázatra, nyílt kiírás volt-e, az árakat reálisan határozták-e meg) ugyanazoknál a pályázatoknál mutattak magas vagy alacsony kockázatot - írják.

A kutatók arra jutottak, hogy 2009-től 2015-ig csökkent a verseny a közbeszerzéseken, vagyis kevesebben jelentkeztek, jelentkezhettek egy-egy kiírásra. A 2015 óta hatályos új közbeszerzési törvény valamit javított a helyzeten, így 2016-ban már emelkedett a versenyen elnyert pályázatok aránya.

2016-ban a közbeszerzések 28 százalékánál csak egyetlen jelentkező volt, ami magas korrupciós kockázatra utal. Ilyen esetekben általában úgy írják ki a közbeszerzési feltételeket, hogy azon alig tudjon részt venni valaki, vagy eleve meghívásos kiírásokról van szó.

A kutatók szerint ezen időszakban a közbeszerzések átlagosan 15-24 százalékkal lehettek túlárazottak, ez azt jelenti, hogy 2090-3300 milliárd forint között lehet az az összeg, amit feleslegesen fizetett ki a magyar állam. Vagy másképpen fogalmazva: ennyi pénzt rakhattak el a győztesek a reális munkadíjukon felül, állami segítséggel - olvasható a lapban.

A tanulmány szerzői arra jutottak, hogy az EU-s pénzek beáramlása lényegesen növelte a magyarországi korrupciót.

A kép forrása: Shutterstock.