Az Intrum Justitia követeléskezelő cég fizetési hajlandóságot vizsgáló iparági felméréséből kiderül, hogy az elmúlt egy év alatt európa-szerte szinte minden iparágban nőtt a leírási veszteség. Kiemelkedő negatív változás az oktatásban, az építőiparban és a pénzügyi szolgáltatások terén tapasztalható; az európai építőipar számláinak csupán 51 százalékát egyenlítik ki 30 napos határidővel és az egészségügy számláinak is csak 59 százalékát fizetik ki egy hónapon belül.

Az Intrum Justitia által készített iparági kutatás eredményei alapján látszik, hogy az építőipari, oktatási és egészségügyi vállalkozások versenyképessége szempontjából európa-szerte komoly veszélyt jelent a késedelmes fizetés. Ezek a vállalatok nagyban függnek az állami ügyfelektől, ahol az átlagos fizetési idő hosszabb, mint a magánvállalkozások esetében. Az építőipari, oktatási és egészségügyi vállalkozások mindegyike arról számolt be, hogy a késedelmes fizetés miatt nehézséget okoz nekik alkalmazottaik megtartása, illetve az új munkavállalók felvétele is. Az építőipari és oktatási vállalatok fele állítja, hogy a késedelmes fizetések miatt nem vesz fel új munkatársakat. A kifizetések időtartama, a leírási veszteség és a likviditási következmények iparáganként különböznek.

Gyártás

A leírási veszteség a tavalyi csökkenés után újra nőtt, 2,2-ről 2,3 százalékra. Jelentősen többen számoltak be a késedelmes fizetés okozta bevételkiesésről: 43-ról 54 százalékra nőtt az arány. A megkérdezett európai cégek több mint fele tett említést likviditási nehézségekről, valamint egyharmaduk a késedelmes fizetések miatt nem tervez munkaerő felvételt. A magyarországi gyártók kimagasló mértékű 6,0 százalékos leírási veszteségről számoltak be.

Építőipar

A leírási veszteség évről évre folyamatosan növekszik, mostanra elérte a korábban még nem látott 4 százalékos szintet. A megkérdezett európai vállalatok kétharmada gondolja úgy, hogy a késedelmes fizetés likviditási problémákat és bevételkiesést okoz, 39 százalékuk kénytelen volt munkaerőt elbocsátani, 9 százalékuk pedig nem vesz fel új alkalmazottakat a kései fizetések miatt. A magyar építőipari vállalkozások szintén rekord magas, 6,3 százalékos leírási veszteséget jeleztek, ami az elmúlt évek válságos helyzetének következménye. A kockázati várakozások még mindig magasak, de az állami megrendelések biztosíthatják a túlélést azok számára, akik képesek finanszírozni a hosszú fizetési határidőket.

Üzleti szolgáltatások

Az üzleti szolgáltatásoknál a legmagasabb a leírási veszteség (4,4 százalék), a megkérdezett európai vállalatok fele véli úgy, hogy a késve fizetés okozta kockázat tovább fog nőni a következő 12 hónap során. A késve fizetések miatt 36 százalékuk nem vesz fel új alkalmazottakat és 63 százalék küzd likviditási nehézségekkel. A magyar vállalkozások az európai átlag feletti leírási veszteségről (4,8 százalék) számoltak be, ugyanakkor ez a szám a más hazai iparágakhoz viszonyítva nem jelent gyenge eredményt.

Szolgáltatások

A szolgáltatások leírási vesztesége 3,1-ról 3,3 százalékra növekedett, a késve fizetések miatt egynegyedük nem tervez további munkaerő felvételt, és a válaszadók több mint fele bevétel visszaesést tapasztalt.

Kis- és nagykereskedés

A leírási veszteség ebben a szektorban 0,1 százalékkal emelkedett, a 90 napnál hosszabb fizetés pedig 5-ről 14 százalékra nőtt egy év alatt. A megkérdezett vállalatok 59 százaléka küzd likviditási nehézségekkel és egyharmaduk nem tud a késve fizetések miatt új alkalmazottat foglalkoztatni. A magyar cégek által tapasztalt leírási veszteség eléri a 4,9 százalékot.

Szállítmányozás

A leírási veszteség a tavalyi csökkenés után újra nőtt, 2-ről 2,1 százalékra. A megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy a késve fizetés okozta kockázat növekedni fog a következő 1 évben, valamint egyharmaduk nem tervez további munkaerő-felvételt.

A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján látszik, hogy az üzleti szolgáltatók továbbra is minden szempontból nagy vesztesei az elhúzódó válságnak, de a gyártó cégek sem képesek további fejlődésre a késedelmes fizetésből adódó veszteségeik miatt. A késedelmes fizetés hatása a kereskedelmi szektorban és az üzleti szolgáltatóknál is erőteljesen jelentkezik, mind a tervezett elbocsátásoknál, mind a létszámstopnál - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.

Az azonban bizakodásra adhat okot, hogy a késedelmes fizetés a jogalkotók figyelmének kereszttüzébe került a késedelmes fizetésekről szóló irányelv bevezetése miatt. Az irányelv megfelelő alkalmazása képes arra, hogy megállítsa a foglalkoztatás csökkenését, és akár pozitív irányba is tudja majd fordítani azt - tette hozzá a vezérigazgató.