A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Egyre több vállalat helyezi a növekedési célok elérését vagy épp a túlélést a törvényi szabályok és az etikus üzleti magatartás betartása elé hazai és nemzetközi szinten egyaránt − derül ki az Ernst & Young 12. globális visszaélési felmérésének eredményeiből. A 43 országban, több mint 1700 vállalatvezetői interjú alapján készített felmérés magyar adatait 50 interjú alapján állították össze.
Már az is komoly gondnak tűnik, hogy a válaszadók 39 százaléka gyakorinak tartja a megvesztegetést és a különféle korrupciós tevékenységeket hazájában, ám ennél nagyobb aggodalomra adhat okot, hogy ezen belül a magyar vállalatok 58 százaléka a vesztegetést és a korrupciót széles körben elterjedt jelenségnek tartja − az unós átlagot egyébiránt régiónk 51 százalékos adata húzta le.
Miközben a válaszadó hazai cégek 64 százaléka szerint az etikátlan magatartás még akkor sem elfogadható, ha célja a vállalkozás fennmaradásának elősegítése, ám szemmel láthatóan omladozik a válaszfal. Ezt jelzi, hogy az ügyfelek megszerzését/megtartását szolgáló kisebb ajándékok adását több mint kétszer annyian tartják elfogadhatónak, mint 2010-ben.
Van kontrollpont, de nincs hatékony fellépés
Sok hazai cégnél van kiépítve egy vagy több olyan rendszer és kontrollpont, amelyeknek biztosítania kellene a korrupció hatékony megelőzését, s ebben − legalábbis a válaszok szerint − jobban állunk, mint az európai átlag. A cégek 70 százaléka rendelkezik vesztegetés- és korrupcióellenes szabályzattal, valamint magatartáskódexszel, ám közel 80 százalék azon válaszadók aránya, akik úgy vélik, lehet, hogy a vállalati tevékenység kellő ismeretének hiánya az oka annak, hogy mindennek ellenére a vezetők nem tudnak hatékonyan fellépni a csalással, a megvesztegetéssel és a korrupcióval szemben.
Bár a szabályrendszerek egyértelműek, a cégek kevesebb mint harmadánál történt már bármilyen felelősségre vonás korrupciós ügy miatt, ami mindennél jobban jelzi, hogy a kiépített fékek és az ellenőrzési rendszerek messze nem működőképesek, jószerivel csak arra jók, hogy a cégek kipipálják, hogy rendelkeznek ilyen eszközökkel − véli Biró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágvezetője.
A hatékonyságon sokat javíthatna, ha a vállalkozások nem pusztán a belső auditra támaszkodnának, hanem modernebb visszaélés-feltáró megoldásokat (külső ellenőrzés, etikai forródrót, szoftveres jelzőrendszer) alkalmaznának − már csak azért is, mert a meglévő ellenőrzési mechanizmusok sok esetben nem tudják a felmerülő speciális kihívásokat és az új körülményeket kezelni. E tekintetben nagyon komoly az elmaradásunk, hiszen Magyarországon a vállalatok csupán harmada von be a védekezésbe külső tanácsadókat, jogi irodákat.
Mód | Magyarország 2010 | Magyarország 2011 | Közép- és Kelet-Európa | Nyugat Európa | Globális |
Személyes ajándékok | 14 | 32 | 21 | 12 | 16 |
Rendezvények | 20 | 16 | 28 | 26 | 30 |
Pénzjuttatás | 2 | 0 | 15 | 11 | 15 |
Pénzügyi helyzet valótlan bemutatása | 0 | 0 | 2 | 5 | 5 |
Egyik sem | 66 | 64 | 57 | 59 | 53 |
Forrás: Ernst & Young |