A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

Egyre több vállalat helyezi a növekedési célok elérését vagy épp a túlélést a törvényi szabályok és az etikus üzleti magatartás betartása elé hazai és nemzetközi szinten egyaránt − derül ki az Ernst & Young 12. globális visszaélési felmérésének eredményeiből. A 43 országban, több mint 1700 vállalatvezetői interjú alapján készített felmérés magyar adatait 50 interjú alapján állították össze.

Már az is komoly gondnak tűnik, hogy a válaszadók 39 százaléka gyakorinak tartja a megvesztegetést és a különféle korrupciós tevékenységeket hazájában, ám ennél nagyobb aggodalomra adhat okot, hogy ezen belül a magyar vállalatok 58 százaléka a vesztegetést és a korrupciót széles körben elterjedt jelenségnek tartja − az unós átlagot egyébiránt régiónk 51 százalékos adata húzta le.

Miközben a válaszadó hazai cégek 64 százaléka szerint az etikátlan magatartás még akkor sem elfogadható, ha célja a vállalkozás fennmaradásának elősegítése, ám szemmel láthatóan omladozik a válaszfal. Ezt jelzi, hogy az ügyfelek megszerzését/megtartását szolgáló kisebb ajándékok adását több mint kétszer annyian tartják elfogadhatónak, mint 2010-ben.

Van kontrollpont, de nincs hatékony fellépés

Sok hazai cégnél van kiépítve egy vagy több olyan rendszer és kontrollpont, amelyeknek biztosítania kellene a korrupció hatékony megelőzését, s ebben − legalábbis a válaszok szerint − jobban állunk, mint az európai átlag. A cégek 70 százaléka rendelkezik vesztegetés- és korrupcióellenes szabályzattal, valamint magatartáskódexszel, ám közel 80 százalék azon válaszadók aránya, akik úgy vélik, lehet, hogy a vállalati tevékenység kellő ismeretének hiánya az oka annak, hogy mindennek ellenére a vezetők nem tudnak hatékonyan fellépni a csalással, a megvesztegetéssel és a korrupcióval szemben.

Bár a szabályrendszerek egyértelműek, a cégek kevesebb mint harmadánál történt már bármilyen felelősségre vonás korrupciós ügy miatt, ami mindennél jobban jelzi, hogy a kiépített fékek és az ellenőrzési rendszerek messze nem működőképesek, jószerivel csak arra jók, hogy a cégek kipipálják, hogy rendelkeznek ilyen eszközökkel − véli Biró Ferenc, az Ernst & Young visszaélés-kockázatkezelési üzletágvezetője.

A hatékonyságon sokat javíthatna, ha a vállalkozások nem pusztán a belső auditra támaszkodnának, hanem modernebb visszaélés-feltáró megoldásokat (külső ellenőrzés, etikai forródrót, szoftveres jelzőrendszer) alkalmaznának − már csak azért is, mert a meglévő ellenőrzési mechanizmusok sok esetben nem tudják a felmerülő speciális kihívásokat és az új körülményeket kezelni. E tekintetben nagyon komoly az elmaradásunk, hiszen Magyarországon a vállalatok csupán harmada von be a védekezésbe külső tanácsadókat, jogi irodákat.

Meddig elfogadható a "korrupció"? (százalék)
MódMagyarország 2010Magyarország 2011Közép- és Kelet-EurópaNyugat EurópaGlobális
Személyes ajándékok1432211216
Rendezvények2016282630
Pénzjuttatás20151115
Pénzügyi helyzet valótlan bemutatása00255
Egyik sem6664575953
Forrás: Ernst & Young