BUX
40173

Havi tízezret buknak a lakáshitelen a magyarok a bankok miatt

Az MNB a banki hiteltermékek összehasonlíthatóságát javítaná, a bankváltást könnyítené, és a digitalizáció térhódítását segítené. A jegybank szakértői már dolgoznak mindhárom témában, a Pénzügyi Stabilitási Tanács hamarosan léphet - mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

Domokos László, 2017. február 15. szerda, 10:10

A kkv-kszektor után a közeljövőben a háztartási hitelezésre, ezen belül is a lakáshitelek piacára fókuszál a jegybank. Miközben ugyanis az egészséges szerkezetű lakáshitelek fennmaradását több tényező segítik - adósságfékszabályok, minimális önrész, minimum jövedelemarányos törlesztőrészlet elvárása, kamatfixálású lakáshitel-konstrukciók -, ugyanakkor a hitelek ára még mindig magas, a lakáshitelek piacán az árverseny nem elégséges - fogalmazott Nagy Márton a lapnak.

Sok bank ugyanis jövedelmezőségi okok miatt kerüli a kamatversenyt. Miközben ugyanis lement az alapkamat, az 500 bázispontos (öt százalékpontos) felár az elmúlt öt évben szinte nem változott. Ráadásul ez a felár a kelet-közép-európai országokban 200 bázisponttal (két százalékponttal) kisebb. Így egy magyar háztartásnak havi tízezer forinttal többe kerül egy lakáshitel itthon, mint a környező országokban -  ez nemzetgazdasági szinten havonta mintegy négymilliárd forintos különbséget jelent.

Ennek az alelnök szerint három fő oka van:

a lakáshiteltermékek nehezen vagy egyáltalán nem összehasonlíthatóaka bankváltásnak igen jelentős adminisztrációs és pénzbeli költsége vana magyar bankrendszer nemzetközi összehasonlításban alacsony hatékonysággal működik.

Nagy újra megismételte régi tézisét, miszerint túl sok bank van a magyar piacon, ezért azt várja, hogy számuk hosszú távon csökken. Lesznek olyan bankok, amelyek összeolvadnak, lesznek olyanok, amelyek a költség lefaragásával képesek lesznek olcsóbb hiteltermékeket nyújtani, így a nagyobb árverseny mellett kiszorítják a nem hatékony versenytársakat. A hatékonyságjavulást a nagyobb verseny tehát kikényszerítheti, amit a digitalizáció is támogathat.

Az utóbbi ügyében az MNB támogatja, hogy a a jogalkotó a digitalizáció területén új, egységes szabályokat hozzon létre ia a működési keretrendszer kijelölésére.