BUX
38616

Hihetetlen gázkincs Magyarországon - nincsenek jó híreink

A hazai palagázkutatásnak sem kedvez az olajár visszaesése, de a makói árok most nem emiatt került parkolópályára, hanem az orosz Gazprom érdekeltségébe tartozó szerb NIS visszavonulása okán - tudta meg a Napi.hu. A területen kutató kanadai hátterű cég nem kíván több pénzt beletenni a projektbe.

Ádám Viktor, 2015. február 5. csütörtök, 07:11

Eredmény nélkül járt le a kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. és a szerbiai Naftna Industrija Srbije jsc. (NIS) közös, három kút fúrására szóló projektje, amelyben a makói árokban kutattak volna palagáz után, így tetszhalott állapotba került a térség feltárása.

A Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (TXM) több éves előkészítés után még 2013 januárjában állapodott meg a három próbafúrásának határidejéről és finanszírozásáról az orosz Gazprom Nyefty többségi tulajdonában lévő NIS-szel, amely februárban 1,5 millió dolláros befektetéssel járult hozzá a költségekhez. Az akkori egyezség szerint a három kutat 2014 júliusáig kell kifúrni, majd a határidőt az év végéig meghosszabbították.

Repesztéssel ugrik a nyúl

A Falcon közleménye szerint a kiterjesztett határidőig is csak két kutat fúrt le és tesztelt a NIS, amivel a kanadai cég álláspontja szerint nem teljesítette a megállapodást. Szerződésszegés történt, a NIS nem folytatta a munkát, ennek lesz következménye - fogalmazott a Napi.hu kérdésére Szabó György, a Falcon igazgatóságának tagja, a TXM volt ügyvezetője. Értékelése szerint a NIS nem tett meg mindent a projekt sikere érdekében, ugyanis úgy állapította meg, hogy a két lefúrt kútból nem termelhető ki saját szabványai szerint gazdaságosan szénhidrogén, hogy - a TXM javaslata ellenére - nem alkalmazott hidraulikus rétegrepesztést.

A dolog pikantériája, hogy ez a környezetvédők által veszélyesnek, a palagáztermelésben utazók által viszont bizonyítottan biztonságosnak mondott módszer (lásd a keretes írást) alkalmazására Magyarországon egymással ellentétes állami gyakorlat van érvényben.

Rétegrepesztés pro és kontra
A hidraulikus repesztéses (fracking) eljárással kapcsolatos környezetvédelmi aggályok is erősebbek Európában, mint a tengerentúlon, ráadásul az amerikainál nagyobb népsűrűség is hátráltathatja az európai palagázprojekteket - véli Pletser Tamás. Az ING elemzője szerint nehéz elképzelni, hogy például az egyik legígéretesebb lelőhelynek számító Párizsi-medencében bevállalnák a földmozgások, felszín alatti vizek elszennyeződésének kockázatát.Magyarországon az elmúlt hatvan évben több ezer hidraulikus rétegrepesztés történt hatósági felügyelet és adminisztráció mellett, ezek soha semmilyen környezetszennyezést nem okoztak - érvel ugyanakkor Szabó György, aki szerint Európában itt történt a legtöbb ilyen művelet. A TXM is több tucat rétegrepesztést hajtott végre, és kezdettől fogva mérték a szeizmicitást is. A TXM esetében a hidraulikus rétegrepesztést megtiltó Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség azzal érvelt a Népszabadság korábbi kérdésére, hogy a besajtolt víz két százalékban mérgező, allergén, mutagén, rákkeltő, környezetet károsító - például biocid - anyagokat tartalmaz. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szerint ugyanakkor korábban a víz más vegyi anyagokat is tartalmazott, de a jelenlegi víz-homok összetétel nem jelent veszélyt a föld alatti vízrendszerekre.

A zöldhatóság továbbra sem ad engedélyt, miközben felsőbb kormányzati szinteken támogatják a palagázkitermeléshez, mint az energiaimport-függőség csökkentéséhez szükséges technológiát - derült ki Szabó szavaiból. Ugyanez a kép rajzolódott ki abból az előadásból is, amit a fejlesztési tárca egyik illetékese tartott egy tavalyi konferencián. E szerint hazánkban rétegrepesztés a jogszabályokban nem tiltott, de egyedi esetekben a környezetvédelmi hatóságok nem adták meg az elmúlt években az engedélyt. Az előadás kitért ugyanakkor arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jövőben a szénhidrogénbányászat koncessziós pályázatok ütemezett kiírását tervezi és támogatja a rétegrepesztési technológia széleskörű alkalmazását. Nyikos Attila, a magyar energiahivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese korábban azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy Magyarország aközött a néhány európai ország között akar lenni, amely felkarolja a nem szokványos gázkitermelést. Ha az ilyenfajta gázról lemondunk, akkor ezzel keresztet vetünk Európa energiaszabadságára is - fogalmazott.

Épp e kettősség tisztázása miatt szorgalmazta - mint később kiderült, hiába - a Falcon a NIS-nél, hogy a rétegrepesztéssel próbálkozzon, illetve szerezze meg ehhez az engedélyt. Ez kiugratta volna a nyulat a bokorból - fogalmazott Szabó.

Nem költ többet a Falcon

Az eredménytelenül zárult és nem is végigvitt NIS-fúrások nyomán a korábbiaknál bizonytalanabbá vált a hazai palagázkészletek kitermelésének jövője, miközben a Falcon ausztráliai és dél-afrikai projektjei rendben működnek. A Falcon most új partnert keres, ugyanis a jelenlegi olajárak mellett egyedül már nem szándékozik még több pénzt beletenni a makói projektbe. A TXM éves jelentésének melléklete úgy fogalmazott, hogy hosszú távon a társaság fennmaradása attól függ, képes-e tevékenységét jövedelmezően végezni, tehát sikerül-e gazdaságosan kitermelhető gázkészleteket feltárnia. Akkor azt írták, hogy a hazai tevékenység finanszírozásáról az anyacég tőkebefektetése vagy új stratégiai partnerek felkutatásával gondoskodnának - mára tehát csak az utóbbi opció maradt.

Eddig több mint 300 millió dollárt invesztáltak, a kutatások révén hatalmas adatbázist építettek fel a gázvagyonról, ami vonzó lehet egy potenciális partner számára - fogalmazott Szabó. Szerinte akár a Gazprom Nyefty is visszajöhet, mint partner, bár az Oroszországgal szembeni korlátozások nem épp ebbe az irányba hatnak. Istenől elrugaszkodott ötlet volna, ha a magyar állam is részesedést venne? - tette fel a kérdést, de hozzátette, hogy nem tud ezirányú tárgyalásokról.

Mennyi gáz van odalenn?
A TXM eddig kutatásai alapján a Makói-árokban ezer milliárd köbméter palagáz lehet, ami Magyarország nagyjából 100 évi gázfogyasztásával egyenértékű, ráadásul Magyarországon további öt-hat hasonló terület található még. (Összehasonlításul: az elmúlt közel 80 évben hazánkban összesen körülbelül 210 milliárd köbméter földgázt hoztak a felszínre.) Mindezzel kapcsolatban a problémát és a kockázatot "csupán" az jelenti, hogy nem tudjuk, a palagázból mennyi termelhető ki, továbbá ezek megcsapolására az USA-n kívül nincsenek gyakorlati tapasztalatok - mondta korábban a Napi.hu-nak Szabó György.Holoda Attila, volt energetikai államtitkár azzal hűtötte le a makói gázvagyonban reménykedőket, hogy a legjobb szándék és akarat mellett, rengeteg pénz és kutatófúrás bevetésével sem lehetséges tíz éven belül számottevő mennyiségű "nem hagyományos" szénhidrogént a felszínre hozni.
Ennek részben az az oka, hogy a világszerte használatos berendezések maximum 175-200 fokot bírnak, Makón pedig volt olyan lemélyített kút, ahol 280-300 fokot is mértek. A régiós palagázkészletek ráadásul átlagosan másfélszer mélyebben helyezkednek el a föld felszíne alatt, mint az épp az olcsó palagáz előnyeit élvező Észak-Amerikában.

Embargó és olajár

Szabónak arról nincs információja, hogy az orosz gazdasági kapcsolatok megromlása mennyiben függ össze a projekt befejezetlenségével, a történet időben mindenesetre egybeesett az embargóval - szerinte a fiaskóban a politika is közrejátszhatott. A partnercég mindenesetre minden számlát kifizetett, a TXM-nek nincs számlakövetelése, de azzal, hogy a harmadik kutat nem fúrták le, szerződésszegést követtek el, aminek anyagi következménye lesz.

Ami az olajáresést, az minden olajcéget hátrányosan érint, ám mivel olyan hosszútávú beruházásokról van szó, amelyeket nem lehet könnyen feladni, ezek nem azonos lendülettel, de mennek tovább - mondta Szabó György. Az alacsony olajár új beruházások létesítését viszont nem teszi lehetővé, mert nem látszik a megtérülés. A Falcon-típusú beruházások ugyanakkor mindig is hosszú távú indíttatásúak voltak, 50 dolláros olajárnál is biztosított megtérüléssel, ráadásul nem valószínű, hogy ilyen olcsó marad az energiahordozó - fogalmazott.

Rendeletek a rétegrepesztésről
A kormány a közelmúltban jogszabályban is lépett a rétegrepesztéses eljárás érdekében. A bányatörvényt egy olyan ponttal egészítették ki, amely szerint a bányafelügyelet tengedélyezési körébe tartozik az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztés, rétegsavazás, gázbesajtolás, rétegenergia-pótlás, valamint a rétegrepesztési technológia és rétegenergia-pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolás engedélyezése. A bányatörvény végrehajtási törvényét pedig úgy módosították, hogy a bányafelügyeletnek engedélyeznie is kell a rétegrepesztést a szénhidrogének feltárására, kitermelésére készített műszaki üzemi terv jóváhagyása során. Ezt akkor teheti meg, ha komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy a mélyszinti injektálás, a mélyszinti besajtolás vagy a visszasajtolás más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe történik, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló, ésa) a műveletből eredően a felszín alatti vízre vonatkozó minőségromlás veszélye kizárt,b) a művelet nem veszélyezteti a környezeti elemek - különösen a felszín alatti vizek - mennyiségi és minőségi viszonyait, ésc) az a) és b) pontban foglaltak teljesülése a bányavállalkozó által folyamatosan ellenőrzött és az ellenőrzés dokumentált.