Több alapkezelő tapasztalatai alapján elmondható, hogy a kockázati tőkéssel kapcsolatot felvevő cégek mindössze 5 százaléka jut el szerződéskötésig - mondta Zsembery Levente, az X-Ventures Alpha Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója. Szerinte sokan nem is tudják, hogyan működik a kockázati tőke, nem tudják például, hogy kötelező az exit, azaz idővel el kell adni a megszerzett vállalatrészt. Akik viszont tudják, hogyan működik, azoknak nagyobb esélye van, hiszen jelenleg rengeteg szabad forrás van a piacon - mondta Zsembery, ehhez azonban jó ötletre, és ami talán még fontosabb, egy jó csapatra van szükség.

A cégek számára talán a legfontosabb, hogy túléljék a kezdeti fázist, hiszen sokaknál probléma, hogy többet költenek, mint amennyire lehetőségük lenne - mondta Molnár András, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, aki szerint ezen a problémán a kockázati tőketársaságok tudnának segíteni. Ennek megfelelően pozitívan tekint a jövőbe, ám a sikerhez szerinte is sok még a tennivaló mindannak ellenére, hogy sok olyan pályakezdővel találkozott pályafutása során, akik már felismerték, hogy hagyományos iparágakban, hagyományos üzleti modellel nem lehet komoly sikert elérni.

Ahhoz, hogy a piacon lévő összes kockázati tőke gazdára találjon, valóban szükség van egyfajta előrelépésre a cégek részéről - ismerte el Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO ügyvezető partnere. Bár egyre jobban értik a cégek, hogy mit keres a kockázati tőke, szerinte is állandó problémát jelent a sok hiányosság. Míg például a banki hitelnél nem lepődnek meg a cégek a fedezetnél, azon viszont már igen, ha a kockázati tőkés részt kér a vállalatból - mondott egy példát Horgos, aki szerint az is gondot okoz, hogy sokan túl gyorsan akarnak fejlődni.

A környező országokat nézve az látható, hogy sok helyen fejlettebb a kockázati tőke kultúrája - vélte Molnár István András a DBH Group Üzleti Szolgáltatások Igazgatóságának ügyvezető igazgatója. Azok a magyar kkv-k, akik túlélték a válságot, egyre inkább szembesülnek azzal, hogy nem elég már nekik a magyar piac, ki kell lépniük a határon túlra. Ehhez gyakran hiányzik a stratégiai tervezési képesség, vagy akár a kockázati tőke, amely nemcsak pénzzel, de tapasztalattal is tud segíteni ezeknek vállalatoknak.

Ezzel a jogrendszerrel, adóhatósági hozzáállással nem leszünk kockázati tőke ország - hangsúlyozta Zsembery. Az szakember úgy véli: baj, hogy Magyarországon az emberek nem gondolkoznak társas vállalkozás indításában, sokkal inkább jellemző, hogy van egy vezér és mindenki őt követi, bármilyen ötlettel is áll elő. A sikerhez ennél több kell Zsembery szerint - az, hogy akár a 15 tulajdonos konszenzusos megállapodása révén lépjen előre a cég.

Az sem segít, hogy Magyarországon akár év közben is változnak az adószabályok, márpedig ez ugyancsak növeli a befektető üzleti kockázatát. Ennek a következménye, hogy egy külföldi, nyugati kockázati tőkebefektető sokkal kevésbé szívesen nyúl magyar cégekhez, illetve részben ennek tulajdonítható az is, hogy itthon szigorúbb feltételekkel lehet megállapodni egy tőkebefektetővel, mint például az Egyesült Államokban, ahol nemcsak a piac jóval nagyobb, de az üzleti környezet is stabilabb.

Vannak azonban jó példák is, amik pozitívabb jövőképet vetítenek elénk, így például nem egyszer fordult elő, hogy 19 éves fiatalemberek állnak elő nagyon impresszív üzleti tervvel - tette hozzá Horgos, aki szerint tehát abba az irányba tartunk, hogy idővel akár startup ország is lehetünk.