Nem sok alakuló légitársaság kezdi azzal pályafutását, hogy nyelvleckét ad a nagyközönségnek, valamint a kulturális szimbólumokról szóló magyarázatot fűz bemutatkozó sajtóanyagához. Magyarország legújabb légitársasága azonban nem csak ebben járja saját útját, hanem abban is, hogy szakítani óhajt azzal a tízéves európai folyamattal, amelyben az új cégek fapados légitársaságként léptek be a piacra. A Solyom Hungarian Airways (hosszú ó nincs az FT blogszerzője, Kester Eddy számítógépén) tudatosan dobja félre a csak semmi luxus hozzáállást, kijelentve, hogy üzleti modellje szerint tradicionális légitársaságként határozza meg magát, két utazási osztállyal a rövid és hárommal a hosszú távú járatokon.

A szerző ezt követően gyorsan összefoglalja a magyar sajtóban is megjelent számokat: "hamarosan" jön a cég első gépe, egy Boeing 737-500-as, a flotta végül 50 tagú lesz (20 regionális, húsz keskeny és 10 széles törzsű repülőgéppel) és 2017-re már 55 ország 96 célállomására akarnak eljutni. Részeteket nem lehetett megtudni azon túl, hogy a cégalapítók "jelentős piaci lehetőségeket" látnak, mivel sok utas azért választ más légitársaságot, mert nincs más lehetősége. Kínába és Észak-Amerikába a leghamarabb már a télen, a legkésőbb jövő nyáron indítanának Airbus A330-as gépeket.

Könyörgöm, hogy kell kiejteni?

A cég három magyar üzletember kezében van. Két külföldi befektetője egy ománi turisztikai vállalkozás és egy "jó tőkeellátottságú, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, Dubajban bejegyzett befektető". Ez remek, ám az FT blogjának maradt néhány kérdése, amelyek megválaszolása előtt nem tudja eldöntetni, komolyan veheti-e a vállalkozást.

1. Kik a befektetők? Erről több részletet kéne megosztani a nyilvánossággal! 2. Mennyit invesztáltak a cégbe? Egy légitársaság gründolása nem olcsó mulatság. Minden pénzügyi részlet érdekes, például, hogy mikor fog a légitársaság profitot termelni. 3. További részeltek kellenének az árakról és a célállomásokról is. 4. Rendben vannak-e az engedélyek? 5. Mégis, hogy kell kiejteni a légitársaság nevét? So-lee-um vagy Shoy-om, az első szótagra helyezve a hangsúlyt?

Az egész világ meg fogja tanulni!

Biztosak vagyunk benne, hogy nemsokára az egész világ meg fogja tanulni, hogyan kell mondani a gyönyörű magyar szót, miután az utasaink elviszik jó hírünket mindenfelé - ez a cég válasza az utolsó kérdésre. Valamint egy fejtegetés a sólyom madár szerepéről a magyar szimbólumrendszerben és mitológiában - az FT ezzel kapcsolatban megadja a külföldi olvasóknak a mandiner portál poénkodó videójának linkjét.

A blog végül gazdasági érveket hoz kétségei alátámasztására. A magyar GDP független előrejelzések szerint 0,3-0,5 százalékkal araszolhat feljebb idén, miután tavaly 1,7 százalékkal zsugorodott. Az országról - a kormány kijelentéseit nem számítva - nem mondható el, hogy a régió sztárja lenne. Az átlagkereset havi 770 euró, ami nem teszi valószínűvé, hogy sok magyar indul világ körüli utakra mostanában. Mindezek alapján a légiipari szakma kételkedik a légitársaság sikerében.

Igaz, a céget ez láthatóan nem zavarja. Közleményük szerint a Sólyom-csoport munkahelyeket teremt, növeli az idegenforgalom bevételeit és az exportot, azaz olyan piaci szereplőként lép fel, amely élénkíti a nemzetgazdaságot, növeli a magyar vásárlóerőt és az emberek lelkesedését az utazás iránt.