Az OTP Csoport idei első negyedéves bankadót is tartalmazó számviteli eredménye 11,2 milliárd forint lett, ami 12 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és 57 százalékkal múlja alul az előző negyedévit. Ugyanakkor jobb lett a bank által összeállított elemzői konszenzusnál, amely a konszolidált számviteli adózott eredmény terén 29 százalékos visszaesést, 9,1 milliárd forintos negyedéves nettó profitot várt. A Napi Gazdaság által begyűjtött profitvárakozások 7−14 milliárd forint széles sávban szóródtak.

Bankadó miatt esett a profit

Mint arra az OTP is felhívja a figyelmet, a számviteli profit negyedéves visszaesését első sorban a bankadó elszámolása okozza: a magyarországi csoporttagok által fizetett bankadó teljes éves összege az első negyedévben került elszámolásra a 2012-es gyakorlatnak megfelelően. Ez a korrekciós tétel 29,51 milliárd forintot tett ki az idén.

Bankadó nélkül a csoport 40,7 milliárd forintos korrigált adózott eredményt ért el, amely 7 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi korrigált profitnál, viszont 55 százalékkal magasabb az előző negyedévinél. A Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők a korrigált adózott profit soron 44 milliárd forintos eredményt vártak. A konszolidált korrigált adózott eredményen belül 45 százalékra nőtt a külföldi leánybankok részesedése az egy évvel korábbi 42 százalékról. A megtermelt első negyedéves 18,5 milliárd forintos külföldi profit döntően a bolgár (9 milliárd forint), az orosz (7,7 milliárd forint) és ukrán (1,6 milliárd forint) leánybankokhoz köthető.

OTP Csoport, milliárd forint2012 Q42013 Q1
Konszolidált adózott eredmény26,1511,23
Korrekciós tétel-0,9-29,5
Konszolidált korrigált adózott eredmény26,2440,74
Adózás előtti eredmény39,457,9
Működési eredmény109,64112,5
nettó kamatbevétel165,98165,89
nettó díj és jutalék40,5535,8
egyéb bevételek8,311,17
működési költségek-105,2-100,36
kockázati költségek-70,3-55
Forrás: OTP

Nőtt a magyar effektív adókulcs

Lapunknak korábban a szakértők már jelezték, hogy a negyedév során a forintgyengülés kettős hatását figyelni kell, ugyanis bár a külföldi leányvállalatok forintban számolt eredményét növeli, hogy a negyedévben látványosan gyengült a hazai fizetőeszköz, viszont az adózásra éppen emiatt negatívan hat, hiszen növeli a számviteli értelemben vett kötelezettségeket. A visszaesés a magas effektív adórátának köszönhető, ez viszont könnyen újra csökkenhet, ha a forint erősödik. A konszolidált effektív adókulcs 15 százalékról 30 százalékra emelkedett éves alapon, nagyrészt a magyar adóterhelés növekedése nyomán. Az OTP Magyarország esetében a leánybanki befektetések átértékelése által okozott adópajzs hatás növelte az adóráfordítást éves összevetésben (az adóhatás összege a tavalyi bázisban 3,8 milliárd forint megtakarítás volt, míg az idei első negyedévben 4,2 milliárd forint többlet-teher). A forint árfolyam-ingadozása miatt egyébként az effektív adóráta tavaly is nagyon hektikusan alakult.

Csökkenő céltartalékolás

A romló eredménydinamika ellenére az adózás előtti eredmény a céltartalékolás csökkenése miatt javult. A korrigált adó előtti profit 13 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, amit stabil működési eredmény mellett a kockázati költség 6 százalékos csökkenése okozott. Az OTP a tavalyi utolsó negyedévben még 70 milliárd forintot volt kénytelen céltartalékolásra félretenni, addig most az első negyedévben ez a költség 55 milliárd forintra apadt.

Az orosz és a horvát leánybankot leszámítva minden csoporttagnál számottevően csökkent a kockázati költség az előző negyedévhez képest, a csoportszintű kockázati költség ráta 2,9 százalékra süllyedt. Ugyanakkor a problémás portfólió céltartalék fedezettsége a bázishoz képest 2,8 százalékponttal, 80,3 százalékra továbbjavult.

Bevételek

Vegyes hatások érvényesültek a bevételi oldalon: míg csoportszinten a nettó kamatbevétel az előző negyedévhez képest gyakorlatilag stagnált (165,89 milliárd forint), a díj- és jutalékbevételek érezhetően estek (35,8 milliárd forintra). A csökkenő magyarországi kamatjövedelmet az orosz kamatbevétel bővülése ellensúlyozta. A konszolidált bevételek stabilitásában továbbra is döntő szerepe van az orosz és az ukrán bevételek emelkedésének (éves alapon rendre 25, illetve 19 százalékos bővülés), ami elsősorban a fogyasztási hitelezés felfutásának köszönhető. Ráadásul az orosz és ukrán növekedés ellensúlyozta a magyar operáció bevételeinek 9 százalékos működési visszaesését.

Alig nagyobb hitelállomány

Az elmúlt negyedévben érdemi hitelállomány növekedés csak az orosz, ukrán, román és szerb fogyasztási hiteleknél következett be, míg a betétek legdinamikusabban Romániában bővültek. A nettó hitel/betét mutató 93 százalékra csökkent, ami árfolyamszűrten 8,4 százalékpontos mérséklődést jelent egy év alatt.

A nettó kamatmarzs csoportszinten lényegében változatlan volt a tavalyi első negyedévhez képest (6,52 százalék), míg Magyarországon 4,34 százalékra süllyedt a tavalyi első negyedéves 4,75 százalékról. Vagyis hitelportfólión elérhető kamatmarzs 1 bázisponttal elmarad az előzőév hasonló időszakától, negyedéves alapon pedig 21, illetve 10 bázispontos a mérséklődés.

A hitelportfólió romlás újra gyorsul

A hitelportfólió romlása folytatódott a 90 napon túl késedelmes hitelek esetében, ráadásul a tavalyi második félévi tendenciával szemben ezúttal gyorsult a portfólió romlás üteme (19,9 százalék a negyedik negyedéves 19,1 százalékkal szemben). A romlás fő oka a forint első negyedéves gyengülése, ami negatívan hatott a devizahitelekre.

Jelentősebb portfólióromlás az orosz fogyasztási hiteleknél, a magyar deviza jelzáloghiteleknél és a román portfóliónál történt a negyedévben, e közben a bolgár és az ukrán, illetve a kisebb külföldi leánybankok portfóliói csak enyhén romlottak.

Működési költségek szezonálisan estek

A profitjavulásban szerepet játszott a működési költségek 5 százalékos csökkenés, amit viszont jórészt szezonális hatások okoztak, ugyanis a bank több költségtételt az év végén, az utolsó negyedévben szokott elszámolni, így a javulás negyedév/negyedév alapon különösen szembeötlő.

Várat magára a hazai lendület

Ukrajnában az idén talán már látszódhat az orosz áruhitelezési modell bevezetésének pozitív hatása a jövedelemtermelésre. Ezzel szemben sajnos a hazai piac aligha javul, a hitelezési aktivitás 2014 előtt érezhetően aligha fog helyreállni. A hazai banknál mind a kamateredmény, mind a nettó jutalékok csökkentek: a kamat negyedéves alapon 6 százalékkal, illetve éves alapon 11 százalékkal, a jutalék 10 százalékkal, illetve 4 százalékkal.

A kamateredmény visszaesését a hitelállományok folytatódó csökkenése, az alacsonyabb kamatkörnyezet és az árfolyamgát negatív hatása okozta (az árfolyamgát teljes éves terhe - ami nagyjából 2,2 milliárd forint - az első negyedévben lett elszámolva). A jutalékeredmény mérséklődését pedig első sorban a 2013 eleje óta fizetett pénzügyi tranzakciós illeték magyarázza.

Kilátások

Ami az idei évet illeti, a működés terén folytatódhatnak a tavaly megindult kedvező folyamatok: a kockázati költségek apadása. A hitelportfólió minőségromlása talán átmenetileg gyorsult a negyedévben, és az év hátralévő részében folytatódhat a dinamika lassulása. Folytatódni látszik a külföldi, elsősorban az orosz és az ukrán leányok növekvő eredmény hozzájárulása, és ha a kedvező tendenciák fennmaradnak és jövőre a hazai piac is magára talál, akkor jelentősen javulhat a profitabilitás. Az elemzői becslések szerint a tavalyi 123 milliárd forint után idén 145 milliárd forint lehet a nettó profit, ami jövőre tovább emelkedhet.