BUX
38485

Ide küldenék a magyar cégeket - milliárdos üzletek a láthatáron

Ghána, Algéria, Srí Lanka, Grúzia, Szudán – csak néhány ország azok közül, ahol még idén magyar kereskedőház nyílik, annak érdekében, hogy segítse a hazai vállalatok megjelenését az adott piacon.

Napi.hu, 2014. június 13. péntek, 07:11

A kormány megerősíti a kereskedőházi rendszert, amelynek az év végére már 25 országban lesz képviselete - mondta május végén Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár. Az akkori bejelentés során Kerekes György, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy ők a magyar külgazdaságban nem elsősorban finanszírozóként lesznek jelen, céljuk olyan kapcsolati hálózat létrehozása, amelyben lehetőségük lesz részt venni a versenyképes hazai kkv-knak is. (Kerekes Sándorral készült interjúnkat, melyben többek közt vesztegetési kísérletekről is mesél, ide kattintva olvashatja el.)

Eddig összesen 9 kereskedőház nyílt meg, Kínában, Oroszországban, Kazahsztánban, Azerbajdzsánban, Szaúd-Arábiában, Egyesült Arab Emirátusokban, Jordániában, Törökországban, illetve Szingapúrban - közölte érdeklődésünkre az MNKH. Szijjártó szavainak megfelelően azonban nem áll le a bővítés, így a nyári, őszi időszakban ezenkívül Vietnamban, Laoszban, Macedóniában, Montenegróban, Ghánában, Brazíliában, Mexikóban, Algériában, illetve Marokkóban nyitnának képviseletet. Az állami cég szerint időrendi sorrend nincs, egyelőre a tárgyalások folynak, "a cél minden esetben a mielőbbi nyitás." A tervek szerint az év végéig Kuvaitban, Grúziában, Ukrajnában, Srí Lankán, Indiában, Malajziában, illetve Szudánban nyithatnak még további kereskedőházak.

Még nincsenek számszerűsítve az eredmények

Az MNKH Zrt. működése első lezárt éve után von mérleget az addig elért eredményekről - írták válaszként arra a kérdésünkre, hogy eddig milyen eredményeket ért el a cég. (A cég érdemi tevékenysége 2013 nyarán indult.) Egy-egy ügylet végig vitele, teljes lezárása több hónapos munka, hiszen egyrészt a hazai kereskedőház és a külföldi kirendeltségek folyamatos összehangolt munkája szükséges hozzá, másrészt sok esetben az európaitól teljesen eltérő gazdasági kultúra számos személyes találkozót igényel, és az ennek nyomán létrejövő bizalom alapozza meg a potenciális vevő egyértelmű vételi szándékát.

Annyit ugyanakkor megtudtuk, hogy 2013  végéig már összesen 100 milliárd forint értékű üzlet megvalósításában segítenék a magyar kisvállalatokat, a legtöbbet a török, az arab, illetve a kelet-európai térségből várják.

Az MNKH szerint a mérnöki szolgáltatásokat nyújtó, az egészségügyi, kutatás-fejlesztési, környezetvédelmi projektekben részvevő cégeknek lehet a legnagyobb esélye megvetni a lábát a távoli országokban, ahogy a mezőgazdasági és mérnöki képzésekben jeleskedők is bizakodhatnak. A közelebbi piacokra, mint például a balkáni országok, a szolgáltatások mellett áruval is meg lehet jelenni, így például élelmiszerrel, vagy gyógyszerrel.

A célországok egyenként
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) országinformációs adatbázisából szemezgettünk a leendő (Európán kívüli) célországokkal kapcsolatos információkat. Vietnam: a HITA szerint bár a magyar-vietnami kétoldalú kereskedelmi forgalom az utóbbi években nőtt, még messze nem éri el a benne rejlő potenciált. Vietnam gazdaságának legdinamikusabban fejlődő ágazatai az élelmiszeripari feldolgozóipar, a motorkerékpár gyártás, a bőrcikkek előállítása, az áruszállítás és raktározás, valamint a turizmus. Magyarországon néhány kisebb vietnami érdekeltségű befektetés van, kumulált összegük nem jelentős. Az MNB adatbázisában nem szerepel vietnami befektetés. A vietnami befektetés mellett szóló érvek: (1) fiatal, dinamikus munkaerő, emelkedő, de még regionálisan versenyképes munkaerő-költséggel, (2) egyre üzletbarátabb jogi környezet, társadalmi-politikai stabilitás, (3) az egy főre jutó GDP és a népesség növekedése révén még a világgazdasági visszaesés idején is növekvő vásárlóerő és bővülő belső fogyasztás, (4) az ország világgazdasági integrációja révén jó bázis az exportcélú termelésre is, (5) növekvő idegenforgalom. Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok: környezetvédelem; ivóvíz-ellátás; agrárium; élelmiszerek és italok; (alternatív) energetika; Információ- és kommunikáció-technológia; gépgyártás; egészségügy, gyógyszeripar; hadiipar; turizmus, oktatás. Kuvait: Az olajexportra épülő gazdaság, valamint a mezőgazdasági termeléshez szükséges természeti adottságok hiánya és a gyártói szektor fejletlensége miatt a régió országai gyakorlatilag mindenből behozatalra szorulnak, a belső fogyasztást intenzív importtal kényszerülnek kielégíteni. Ennek köszönhetően kiemelt lehetőségeket rejtenek az alábbi szektorok: olajipari berendezések és szolgáltatások; informatikai szolgáltatások; élelmiszerkereskedelem (sajtok, fagyasztott és feldolgozott élelmiszerek); egészségügyi műszerek és berendezések; környezetbarát és környezetvédelemmel kapcsolatos technológiák; turizmus (gyógyturizmus).Az ország alapvetően nem a tőke becsalogatása, hanem technológiák átvétele, szakemberek képzése és munkahelyteremtés a magasabb szakértelmet igénylő ágazatokban, hozzájárulva a diverzifikációhoz és az infrastruktúra fejlesztéséhez. Helyi vállalkozást csak helyi partnerrel közösen lehet indítani. Magyar cégeknek elsősorban az olajipar, a környezetvédelem, a vízkezelés, az ICT, a megújuló energiák, az oktatás, a mezőgazdasági technológiák terén lehetnek esélyei helyi partnerrel történő együttműködésre. India: Az ország kiemelt kereskedelmi partnerünk. Külkereskedelmi partnereink között áruforgalmunkat tekintve világviszonylatban a 36., Ázsiában a 6. helyen áll. A magyar kivitel 2012-ben 279,3 millió dollár volt, ami 43 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. Az exportban tapasztalt visszaesés elsősorban a mobiltelefon, másodsorban a transzformátor kivitel csökkenésének köszönhető. A magyar export legjelentősebb árucikkei: mobiltelefonok (69 millió dollár); szerves vegyi anyagok (31,6 millió dollár); adatfeldolgozó gépek és kiegészítők (26,9 millió dollár); automata szabályozó vagy ellenőrző műszerek, készülékek, alkatrészeik (14,5 millió dollár); irodai gép alkatrészek és tartozékok (9,9 millió dollár), vas-, acéltörmelék és hulladék (9,3 millió dollár); közúti jármű alkatrészek (7,8 millió dollár); műanyagok és műanyag áruk (6,4 millió dollár); folyadék- vagy gázszűrő és -tisztító gép és készülék alkatrész (5,9 millió dollár); rézhulladék és -törmelék (5,7 millió dollár). Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok: Gépek és berendezések; megújuló energiával kapcsolatos termékek, technológiák; hadiipar; vízgazdálkodási termékek és technológiák, különös tekintettel a szennyvízkezelésre; biotechnológia; élelmiszer-feldolgozási gépek, berendezések és technológiák; agrártechnológiák; távközlési termékek; infrastruktúra-fejlesztés; gyógyszer- és vegyipar, kikötők fejlesztése, polgári légiközlekedés.Algéria: Magyarország és Algéria közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok 1990 előtt rendkívül erőteljesek voltak. Több ezer magyar szakember dolgozott Algériában és számos algériai orvos és mérnök szerzett diplomát hazánkban. A korábban gyümölcsöző vállalati kapcsolatok az 19'90-es években azonban teljesen leépültek. A kereskedelmi forgalom az ezredfordulóra minimálisra csökkent, igaz az Algériába irányuló exportunk a 2009-es mélypont óta lassan ismét növekszik.Algéria az energiahordozók és néhány jól körülhatárolt mezőgazdasági termék kivételével gyakorlatilag minden egyéb ágazatban erősen importfüggő, így a perspektivikus termékcsoportok palettája igen széles. Ugyanakkor a gyakorlatilag korlátlan piaci lehetőségekre a legtöbb versenytársunk igen agresszív piaci magatartással reagál. Magyar exportlehetőség ésszerűen tehát csak azokban a piaci szegmensekben képzelhető el, amelyekben a magyar áru vagy versenytárs nélküli, vagy az ár/érték aránya nemzetközi színtéren is verhetetlen. A magyar vállalatoknak az energetika (olaj- és földgázkutatás, alternatív energiaforrások), a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás, a víz- és hulladékgazdálkodás, a környezetvédelem, a biotechnológia, a kikötő- és vasút-modernizálás, a gyógyszeripar, az informatika és a telekommunikáció terén van lehetőségük tartós üzleti együttműködésre. Brazília: Magyarország kereskedelmi partnerországai rangsorában 2012-ben Brazília export szempontjából a 33. helyen, míg import és külkereskedelmi forgalom szempontjából egyaránt a 39. helyen állt. Az elmúlt években a kétoldalú áruforgalmat tekintve Brazília Mexikó után a második kereskedelmi partnerünk volt Latin-Amerikában. Termékforgalmunk szerkezete hagyományosan kedvező: mind kivitelünkben, mind behozatalunkban meghatározó a magas hozzáadott értékű áruk részaránya (súlyuk exportunkban 94, importunkban 70 százalék). Az áruforgalom struktúrájában a gépek és szállítóeszközök, ill. második helyen a feldolgozott termékek dominálnak. A forgalom döntő része multinacionális csatornákon keresztül bonyolódik.Fontosabb exportcikkeink: villamos gépek és alkatrészeik, híradás-technikai készülékek, szerves vegyi termékek, gyógyszerek, közúti járművek és alkatrészeik, irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés, nyers-szintetikus és regenerált gumi, izzólámpák. Behozatalunk legnagyobb tételei: bőr és bőráru, gépjármű (motor) alkatrészek, vasérc, dohány, kávé, olajos magvak, nádcukor, szerszámok, szivattyúk és kompresszorok, generátor alkatrészek.A brazil piacon elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológiai komponenssel rendelkező magyar termékekre van kereslet. A technológián kívül a csúcsminőségű, luxus kategóriába tartozó árucikkekre szintén nagy a kereslet. Ilyenek lehetnek: kacsa- és libamáj, pástétomok, libatoll, pehelypaplanok és párnák, különleges minőségű kolbászok, szalámik, gluténmentes szójakészítmények, borok, pálinkák.Mexikó: Termékforgalmunk szerkezete hagyományosan kedvező: mind kivitelünknél, mind behozatalunknál a gépek és szállítóeszközök dominálnak, a második helyen a feldolgozott termékek állnak. Kivitelünk jelentősebb tételei: irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezés, energiafejlesztő gép és berendezés, közúti gépjármű motorok és alkatrészek, villamos gép, készülék és műszer. Importunk főbb tételei: híradástechnikai készülékek, számítástechnikai és gépjárműipari termékek, vegyi anyagok. Ugyanakkor a kétoldalú kereskedelem a folyamatos növekedés ellenére még mindig nem érte el azt a szintet, ami a két ország politikai kapcsolatai és nyitott, dinamikus gazdasága alapján lehetséges lenne.A kutatás-fejlesztés, az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, az orvosi műszerek, az autóipar, megújuló energia, valamint a környezetvédelem, azon belül is a vízgazdálkodás, víztisztítás, kármentesítés területén látunk együttműködési lehetőségeket magyar cégek számára Mexikóban.