BUX
38232

Így csalnak az uniós pénzekkel - új fegyvert kapott a NAV

Számtalan ellenőrzést végeznek a hatóságok azoknál a cégeknél, amelyek uniós forrásokhoz jutottak. Mivel azonban a vizsgálatok eredménye többnyire titkos, kevés konkrétumot lehet megtudni ezek eredményességéről. Az audit hatóság 2010 óta mintegy 84 millió eurónyi (26 milliárd forint) szabálytalanságot állapított meg.

Napi.hu, 2015. február 17. kedd, 07:12

Elsősorban a tagállamok felelőssége az európai uniós támogatások gazdaságos és hatékony felhasználása, valamint az, hogy a támogatások menedzsmentje eredményes, valamint jog- és szabályszerű legyen - írta megkeresésünkre a Miniszterelnökség. Ugyanakkor arról, hogy maguk az ellenőrzések mennyire hatékonyak, illetve mekkora a szabálytalanságok, visszaélések aránya, keveset tudtunk meg a Miniszterelnökségtől, mivel az adatok jelentős része nem nyilvános.

Márpedig az ellenőrzések rendkívül fontosak, hiszen amellett, hogy ezáltal kizárhatóak a rendszerből a csalók, az időben észrevett szabálytalanságok segíthetnek abban, hogy az érintett támogatások ne vesszenek el Magyarország számára, hanem azokat át lehessen csoportosítani más projektekre.

Sokfajta vizsgálat

Az ellenőrzéseknek számos fajtája van, így beszélhetünk például úgynevezett belső ellenőrzésekről, amelyek során a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálják a magyar hatóságok e feladatot ellátó szervezeti egységei. Vannak folyamatba épített ellenőrzések is, amelyek dokumentum alapú és helyszíni ellenőrzésekből állnak, hogy az összes, pályáztatással összefüggő folyamatot ellenőrizni tudják.

Ezektől megkülönböztethetjük a külső ellenőrző szerv által végzett ellenőrzéseket, így például a számvevőszéki vizsgálatokat, az ellenőrzési hatóság (2010 közepéig a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), utána az ebből a szervezetből kiváló EUTAF, azaz a Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság) vizsgálatait, az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrzéseit, illetve mivel a Kehinek, mint kormányzati ellenőrzést végző szervnek továbbra is marad hatásköre az uniós támogatások vizsgálatára, ezért ezt is külön vehetjük, mint ellenőrzési típust.

A különböző uniós és hazai szabályozások miatt azonban ezen jelentések döntő többsége nem nyilvános - az Állami Számvevőszék vizsgálatairól pedig külön cikkben foglalkozunk majd. Annyit azonban sikerült megtudni a Miniszterelnökségtől, hogy évente több ezer folyamatba épített ellenőrzésre kerül sor, így a 2007-2013-as időszakban több tízezer vizsgálatról beszélhetünk. Ezekből a 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatásokkal kapcsolatban összesen 7758 szabálytalansági eljárás indult meg (lásd az alábbi táblázatunkat).

OPSzabálytalansági eljárások számaSzabálytalansági eljárásokban érintett összegKöveteléssel érintett szabály-talanságok számaTeljes követelendő tőke összegTeljesített tőke összegTeljesített tőke a követelés összegének arányában dbMrd FtdbMrd Ft%ÁROP760,4410,40,495%DAOP2931,410010,330%DDOP3381,2941,21,4113%ÉAOP6147,11536,4116%EKOP730,8310,50,493%ÉMOP3371,71361,60,214%GOP255519,2125120,91,88%KDOP3200,9460,61157%KEOP2891,9780,60,583%KMOP10394,44264,70,919%KÖZOP933,86532,994%NYDOP1160,3430,40,123%TÁMOP13253,25991,70,636%TIOP2602,41101,21,3112%VOP300,1290,10,189%Összesen775849320244,312,829%
Forrás: Miniszterelnökség

(Magyarázat:

Szabálytalanság fogalma: az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek.

Szabálytalansági eljárások száma: uniós finanszírozású projekteket érintő, szabálytalansági eljárások száma. Egy projekt több eljárásban is érintett lehet, pl. nem megfelelő számlák benyújtása, közbeszerzési szabálytalanság, stb.

Szabálytalansági eljárásokban érintett összeg: a támogatás azon része, mely a szabálytalanság révén érintett. Az összeg tartalma az EU és a hazai részt is.Követeléssel érintett szabálytalanságok száma: azon szabálytalanságok száma, melyek pénzügyi érdeksérelem illetve jogszabálysértés miatt követelési eljárásban érintettek (támogató visszaköveteli a jogosulatlan összeget).

Teljes követelendő tőke összeg: a követelésben érintett összeg.

Teljesített tőke összeg: a követeléskezelési eljárás során a projekt által a támogató részére visszafizetett támogatás.

Teljesített tőke a követelés összegének arányában: a teljesített tőke aránya a teljes követeléshez képest százalékban.)

Amennyiben a folyamatba épített ellenőrzések során problémák derülnek ki, többféle következmény lehetséges: a kisebb súlyú problémák hiánypótlással, szerződésmódosítással orvosolhatók. Amennyiben azonban a szabályosság kérdőjeleződik meg, szabálytalansági eljárás indul és a projekt további kifizetései ekkor azonnal felfüggeszthetőek. Ha az eljárás eredményeképpen megállapítják a szabálytalanságot, úgy csökkenthetik, vagy akár vissza is kérhetik a korábban megítélt összeget, sőt, a pályázó akár öt évre is kizárható a támogatási rendszerből. Amennyiben pedig bűncselekmény gyanúja merül fel, úgy feljelentést tesznek az illetékes hatóságok. A legrosszabbul akkor jár a pályázó, ha nem tudja visszafizetni a kérdéses támogatást, hiszen ekkor a követelés adó módjára behajthatóvá válik. Ráadásul a hatóságok idéntől egy új fegyvert is kaptak, immár az érintett cég adószámát is törölni lehet.

Így ellenőrzött a Kehi és az EUTAF

Az ellenőrzési hatóság feladatait 2010-ig ellátó Kehi 2007-ben 130, 2008-ban 153, 2009-ben pedig 130 olyan ellenőrzést folytatott, amely európai uniós támogatással volt kapcsolatos. A feladatot ezt követően végző EUTAF pedig összesen 2222 ellenőrzést folytatott le, ám, hogy ebből mennyi volt hibás, vagy szabálytalan, arról már nem adtak tájékoztatást. Nem úgy a Kehi, amely 2007-ben összesen 884, 2008-ban 1112, 2009-ben pedig 980 hibát, hiányosságot vagy szabálytalanságot tárt fel - azaz jól látható, hogy igen gyakori volt az, hogy egy-egy vizsgálat során nem egy, hanem több hibát is felfedeztek. Mint megtudtuk, a hibák, hiányosságok többsége a közreműködő szervezetek eljárásaival összefüggésben merült fel, míg a szabálytalansági gyanúk alapvetően a kedvezményezetteket érintették.

A Kehi tájékoztatása szerint a szabálytalansági gyanúk 2007-ben összesen 108,7 millió forintot, 2008-ban 438,2 millió forintot, valamint 83,3 millió eurót, a 2009-ben pedig 964,5 millió forintot és 36,9 millió eurót érintettek. Hogy ebből mennyinél találtak valóban szabálytalanságot azt nem tudjuk, azt viszont igen, hogy a Kehi a közbeszerzési jogszabályok megsértése esetén a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordul: 2008-ban összesen 9 esetben kezdeményezte a KDB hivatalbóli eljárását, ezek alapján a hatóság összesen 38 millió forint bírságot szabott ki. Egy évvel később 12-szer kérelmezték a jogsértés megállapítását, a KDB ezek közül 5-nél állapította meg a közbeszerzési jogsértés tényét és összesen 5 millió forint összegű bírságot szabott ki. Az EUTAF-tól mindössze annyit tudtunk meg, hogy az audit hatóság 2010 óta mintegy 84 millió eurónyi (jelenlegi árfolyamon nagyjából 26 milliárd forintnyi) szabálytalanságot állapított meg eddig.

A Kehinek 2010 után 14 olyan saját ellenőrzése volt, amely európai uniós projekt vizsgálatára irányult vagy (például állami cégek, költségvetési szervek gazdálkodásának ellenőrzése során) európai uniós támogatást is érintett. Ebből 9 esetben, 550 millió forint értékben állapítottak meg valamilyen szabálytalanságot. A 2010-2014-es időszakban végzett vizsgálatok során a Kehi az európai uniós támogatásokat érintően két esetben kezdeményezte a KDB hivatalbóli eljárását, a KDB mindkét esetben megállapította a jogsértést, egy esetben pedig a kedvezményezettet 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte. Amennyiben a vizsgálat során bűncselekmény gyanúja merül fel, a Kehi büntetőeljárást kezdeményez: 2010 után pedig összesen 11 esetben tettek feljelentést.

Így csalnak

Az európai uniós támogatások felhasználására irányuló ellenőrzések elsősorban a vonatkozó hazai és uniós jogszabályok, a pályázati kiírások, illetve a támogatási szerződések rendelkezéseinek betartását vizsgálják - írta a Miniszterelnökség, amely szerint ezen belül kiemelt figyelmet kap, hogy a teljesítés ténylegesen megtörtént-e, az ár/érték arány megfelelő-e, a közbeszerzésre vonatkozó előírásokat betartották-e, illetve a projekt költségeit a kedvezményezett más támogatás terhére nem számolta-e el, valamint a közpénzekkel megfelelően bántak-e, a közbeszerzésre vonatkozó előírásokat betartották-e, tehát maga a teljesítés szabályszerű volt-e.

Az ellenőrzések közül a helyszíni ellenőrzések fókusza alapvetően a fizikai teljesülés ellenőrzése, tehát az ellenőrök leginkább azt vizsgálják, ami dokumentum alapon nem ellenőrizhető. Ilyen lehet a gépek, berendezések megléte, működőképessége, épületek összhangja a tervekkel, a képzések megfelelő lebonyolítása. Az ellenőrök megnézik, hogy a projekt teljesítése összhangban van-e a támogatási szerződéssel és a projekt előrehaladásáról szóló jelentésekkel, a kifizetéseket alátámasztó dokumentumokkal. Vannak olyan dokumentumok, melyeket a kifizetésekhez nem kell benyújtani, így ezeket a helyszínen vizsgálják meg.

A hatóságot arról is megkérdeztük, hogy mi számít tipikus csalásnak, azaz milyen szabálytalansággal találkoznak leggyakrabban az ellenőrök. Eszerint a leggyakrabban úgy próbálnak meg visszaélni az uniós forrásokkal az érintettek, hogy megsértik a közbeszerzési jogszabályokat, alapelveket, hogy elszámolják az el nem számolható költségeket (egyik specifikus alesete az ún. kettős finanszírozás, amikor a kedvezményezett egy adott költséget a hazai, illetve az európai uniós támogatás terhére is elszámol; másik speciális eset a nem valós teljesítések elszámolásának kísérlete), de továbbra is gyakori problémának számít a túlszámlázás, illetve a túlárazás is.

Két esetleírás a Kehitől:
"Az egyik ellenőrzés során a kedvezményezett arra vállalt kötelezettséget, hogy egy új papírtáska-gyártó gépsort vásárol 599 millió forint értékben, amihez 233 milliónyi támogatást nyert el. A beszerzés végrehajtásáról a szükséges dokumentumokat benyújtotta és a támogatást megkapta. Ezt követően azonban a Kehi feltárta, hogy a kedvezményezett a szóban forgó új gépet nem szerezte be, ehelyett egy használt gép beszerzésére került sor, amely mindössze 50 millió forintba került. A gép több országon keresztül történő szállítása során a kedvezményezett a szállítóleveleket meghamisította, a nyomdagépet átfestették, a gyártási és típusszámát eltávolították, és új, a gyakorlatban nem is használt számmal látták el. A hivatal az ügyben különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt feljelentést tett, továbbá intézkedett a teljes támogatási összeg visszafizettetése iránt.""Egy másik, hazai költségvetési támogatást érintő ellenőrzés során a hivatal a hazai támogatásból beszerzett gép helyszíni megtekintése során azt észlelte, hogy azon az európai uniós forrásból történő beszerzésre utaló tábla van elhelyezve. Ennek, valamint a kedvezményezett hazai és uniós pályázatainak, támogatási szerződéseinek a vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy a támogatott a gép beszerzésére egyidejűleg hazai és európai uniós támogatást is igénybe vett, és ugyanazokat a költségeket mindkét támogatás terhére elszámolta. A Kehi az ügyben feljelentést tett, valamint kezdeményezte a támogatás visszafizettetését."