BUX
40131

Így idegesítenek fel sok magyart - már a hatóság is figyelmeztet

Egyre több a gond az internetes vásárlásokkal, főleg akkor, ha az adott cég magyar nyelvű webáruházat működtet, de külföldön van bejegyezve – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH).

Napi.hu, 2015. március 4. szerda, 19:33

Az ilyen cégek Magyarországon gyakran aktív reklámkampányt folytatnak, weboldalaik domainje ".hu"-ra végződik, az oldal is magyar nyelvű, a vállalkozás székhelye azonban mégsem Magyarországon van. Éppen ezért a rendelés előtt mindenképpen érdemes a webshop honlapján olyan információkat keresni, amelyből kiderül, hogy mely országban található a vállalkozás székhelye - írja hírlevelében az NFH.

Segíthet az is, ha az internetes fórumokon utánanézünk a webshopnak, mivel ezeken az oldalakon hasznos információkat, és más fogyasztók (természetesen nem kétségbevonhatatlan) tapasztalatait is megtalálhatjuk az internetes üzletről, illetve annak üzemeltetőjéről.

Ha mégis valamilyen probléma merül fel egy-egy ilyen rendeléssel kapcsolatban, a vásárlók az NFH-n belül működő Európai Fogyasztói Központhoz fordulhatnak segítségért, mivel a szervezet ingyenes szakmai és jogi segítséget is ad. Ez minden olyan az esetben lehetséges, amikor egy magyar fogyasztónak nem Magyarországon, hanem valamely másik európai uniós tagállamban, valamint Izlandon vagy Norvégiában székhellyel rendelkező vállalkozással, szolgáltatóval szemben keletkezik fogyasztói panasza.

A hatóság tapasztalatai szerint a leggyakoribb problémák:

A legtöbb esetben ezeknek a cégeknek nincs Magyarországon ügyfélszolgálata, ezért panasz esetén az ügyintézés nehézségekbe ütközhet, és a kereskedővel való személyes kapcsolatfelvételnek a nyelvi korlátok mellett földrajzi akadályai is lehetnek. A kommunikáció jellemzően a postai út mellett kizárólag e-mailen vagy esetleg telefonon lehetséges. Az ilyen oldalak miatt a legtöbb panasz a magyar nyelvű használati útmutató, vagy a magyar nyelvű menü hiánya miatt érkezik. Az is előfordul, hogy a megvásárolni kívánt háztartási gép nem felel meg a magyar műszaki szabványoknak, a termék pedig így használhatatlan.Habár a jogszabály a külföldről (EU-s országokból) rendelt termékek esetén is lehetőséget ad 14 napon belül a vásárlástól való indokolás nélküli elállásra, a visszaküldés költsége ebben az esetben is a fogyasztót terheli. A gond az lehet, hogy ezekben az esetekben külföldi címre kell a terméket visszaküldeni, aminek a költsége sokkal magasabb. Probléma lehet, hogy a külföldi kereskedők által működtetett webáruházak jellemzően a vételár előzetes megfizetéséhez kötik a termék szállítását, azonban ha a termék valamilyen okból mégsem érkezik meg a vásárlóhoz vagy hibás terméket kap, a szerződésszegéssel kapcsolatos igények érvényesítése nehézségekbe (külföldi céggel való hosszú pereskedés) ütközhet, és magas költségekkel (perköltség, fordítás) járhat.