A magyar mikro-, kis- és középvállalatok nemzetköziesedése (azaz a beszállítóvá válás, az exportálás, az importálás vagy külföldi beruházás) nemcsak az uniós átlagtól, de a regionális versenytársaktól is elmarad - állapítja meg az Európai Bizottság egy 2010-es tanulmányában. Eszerint a felmérésben résztvevő hazai kkv-k 40,8 százaléka importált, 32,5 százaléka exportált legalább egy alkalommal 2006 és 2008 között, emellett 3,4 százalék számolt be külföldi befektetésről ugyanebben az időszakban. Ugyanezen felmérés alapján a közép-kelet-európai országokban a mikro-, kis- és középvállalatok körében az importálók aránya átlagosan 48,7, az exportálóké 41,4, míg a külföldön befektető cégeké 8,2 százalék volt, míg az EU-27 átlaga ettől valamelyest elmarad: 44,8, 38,6, illetve 8 százalék.

Valamivel frissebb adatokkal tartalmaz a 2009 nyara óta elkészített MFB-indikátor felmérés, mely szerint az exportáló magyar cégek aránya 42,7 és 56,5 százalék között szóródott azt elmúlt időszakban. Kevésbé pozitív azonban, hogy ezen cégeknek mindössze a 14,3 százaléka mondhatta el magáról, hogy az exportból származó árbevétele meghaladta a teljes forgalom felét.

Belső és külső okok is komoly akadályt jelentenek

Érdekesség, hogy amíg a kkv-k többsége fontosnak tartja az előzetes stratégiakészítést, a nemzetköziesedést leginkább gátoló tényezőként mégis a tervezés hiányát jelölték meg egy uniós felmérés során - olvasható a dokumentumban, amely szerint ennek első számú oka a menedzsment korlátozott kapacitásaira, elégtelen felkészültségére, valamint a tapasztalatok hiányára vezethető vissza. Emellett nem támogató tényező az sem, hogy a kkv-k külföldi piacokra való első kilépése gyakran egy-egy váratlan és egyedi lehetőséghez, megrendeléshez kötődik.

A külföldi értékesítést nehezítő körülmények megítélése a kkv-k és nagyvállalatok körében a feldolgozóiparban
Kép: Kattintson a nagyobb méretért!

A sikeres külföldre lépéshez szükség van arra is, hogy a menedzsmentnek ne csak a megfelelő idegennyelv-tudása legyen meg, hanem beható ismeretekkel rendelkezzen a megcélzott piacokról, a jogi és szabályozói előírásokról, illetve a kulturális különbségekről is. Ezt sokan tanácsadó útján lépik át, ám a tananyag szerint azok a vállalkozók, akik rászánják erre az időt és maguk tanulják meg az előbb leírtakat, általában sikeresebbek hosszútávon. Egy uniós kutatás emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy gyakran az árképzéssel is gond van, a kkv-k általában nem tudják eltalálni, hogy mennyit kérhetnek el egy adott termékért, vagy szolgáltatásért.

Természetesen nem csak belső, hanem külső problémák is hátráltatják a kis- és középvállalkozások nemzetközi terjeszkedését, a gondok közül kiemelendő a finanszírozás nehézsége, de sokak számára okoz nehézségeket a megfelelő minőségű és mennyiségű információhoz jutás, valamint a magas színvonalú tanácsadás hiánya is.

A magyar nehézségek

Amennyiben kifejezetten a hazai hátráltató tényezőkre vagyunk kíváncsiak, úgy ismét az MFB-indikátor felméréshez kell fordulnunk: egy 2012 tavaszi felmérés a feldolgozóipari cégek körében kereste a választ a kérdésre és ez alapján azt látjuk, hogy a kkv-k által külföldön értékesíteni kívánt termék alacsony exportképességét (ezt a felmérésben szereplő mikro-, kis- és középvállalatok 32,2 százaléka jelölte meg korlátként) a többség számára elsősorban a túl magas szállítási költségek okozták (19,6 százalék). Ezt a nem versenyképes értékesítési ár (11,2 százalék), valamint a külföldi termék bevezetésének túl magas költségei (10,5 százalék) követték. Az előállított termék minőségét mindössze a válaszoló kisvállalatok 0,7 százaléka érezte akadálynak.

Kiemelendő viszont, hogy a vállalatok közel negyede (23,8 százalék) szembesül a külföldi értékesítéssel kapcsolatos pénzügyi nehézségekkel. A hazai exportfinanszírozás alacsony fejlettségét többek közt az is jelzi, hogy miközben a finanszírozást jelölte meg a legtöbb cég a legnagyobb gondként, több mint háromnegyedük (76,4 százalék) a következő egy évben sem tervezi exportfinanszírozási termékek igénybevételét. Ennek az ellentmondásnak az anyag készítői szerint két oka van: a jelenleg piacon lévő konstrukciók nem illeszkednek a hazai kkv-k igényeihez, illetve a vállalatok nem ismerik az ilyen típusú termékeket (azok kondícióit, előnyeit).

Az exportképesség és a finanszírozási nehézségeken túl minden ötödik vállalat számára nehézséget jelentenek a határon túli tevékenység megkezdésében, illetve folytatásában a hiányos külpiaci ismeretek (21 százalék), valamint a nyelvi akadályok (20,3 százalék). A jelenlegi termelési kapacitások a feldolgozóipari kkv-k 18,2, míg a nem megfelelő humánerőforrás a cégek 11,2 százalékának jelent problémát. Ennél jóval kevesebben (9,8 százalék) jelölte be a minőségi tájékoztatás hiányát, de többen említették a - főképp nyugat-európai országokban tapasztalható - piacvédelmi korlátozásokat is.

Mit lehet tenni?

Az exportösztönzés eszközeit úgy kell megtervezni, hogy azok minél nagyobb mértékben mérsékeljék a kkv-k számára jelentkező külső akadályokat, mivel a belső akadályok feloldásában a gazdaságpolitikai eszközöknek csak közvetett és korlátozott lehetőségei vannak - olvasható az anyagban, amely szerint ezért nagy hangsúlyt kell helyezni az exportlehetőségekről szóló minőségi tájékoztatásra, valamint a külföldi értékesítéshez és tevékenységhez kapcsolódó megfelelő finanszírozási környezet kialakítására. Ez utóbbinak nemcsak a kkv-k igényeihez illeszkedő exportfinanszírozási konstrukciók kifejlesztésére kell kiterjednie, hanem azok széles körben történő megismertetésére is.

A dokumentum készítői szerint fontos különbséget kell tenni a már exportáló és az ebben kezdő vállalatok között, mivel ez utóbbiak például nem feltétlenül képesek helyesen felmérni, hogy milyen akadályok állnak előttük, esetleg hajlamosak azokat (pl. a szállítási költségeket) alábecsülni, miközben más nehézségeknek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak. A megközelítés is különbözik, hiszen amíg az exportálóknál a finanszírozási kérdés a legfontosabb, addig a nemzetközi piacra még nem lépőknél a hiányos külpiaci ismeretek és a nyelvi problémák számítanak a legkomolyabb akadálynak. Az anyag ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet, hogy léteznek olyan sikeres nemzetközi programok is, amelyek például képzett, a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező munkaerőket irányítottak a helyi kkv-khoz, ezáltal csökkentve az ismerethiányt.

Miért lenne fontos segíteni az exportáló cégeket?

Az Európai Bizottság felmérése szerint szoros kapcsolat van a kkv-k nemzetköziesedése és a foglalkoztatás bővüléséhez való hozzájárulásuk között. Magyar szemszögből nézve a dolgokat azt látjuk, hogy az MFB-indikátor eredményei alapján az exportáló hazai mikro-, kis- és középvállalatok a foglalkoztatáson túl más szempontokból is jobb teljesítményt nyújtanak a külföldi értékesítéssel nem rendelkező vállalkozásokhoz képest.

A nemzetköziesedés hatása a kkv-k foglalkoztatásának alakulására az Európai Unióban
Kép: (A foglalkoztatottak számának átlagos bővülési üteme 2007 és 2008 között)

A 2010 nyara óta elvégzett négy kutatás alapján a felméréseket megelőző12 hónapban növekvő adózás előtti eredményeket elérő vállalkozások aránya 8 százalékponttal, míg a beruházást végző cégek aránya 7,1 százalékponttal volt magasabb az exportáló kkv-k körében, mint a többi mikro-, kis- és középvállalat esetében. A foglalkoztatás területén mérhető a legnagyobb különbség: a termékeiket, szolgáltatásaikat külföldön is értékesítő vállalkozások 2010 nyara óta átlagosan 10,1 százalékponttal nagyobb arányban növelték alkalmazottaik létszámát, mint a termékeikkel kizárólag a belföldi piacon jelenlévő cégek. Emellett megállapítható, hogy mindhárom területen (adózás előtti eredmény, foglalkoztatás, beruházás) nőtt a különbség az exportáló kkv-k javára a 2011. őszi és 2012. tavaszi felmérés során. Ez arra utal a készítők szerint, hogy a válság újabb, 2011 őszétől jelentkező hulláma a tartósan gyenge belföldi kereslet miatt a korábbiaknál is súlyosabban érintette a kizárólag a belső piaci folyamatoknak kiszolgáltatott vállalatokat, míg a külföldi piacokon való jelenlét "védőháló" funkciója tovább erősödött.

A vizsgált négy szempont közül egyedül a finanszírozási helyzet alapján nem látszik különbség: a 2010. nyár és 2012. tavasz között készített felmérések során az exportáló és nem exportáló kkv-k között hasonló arányban találunk olyan vállalakozásokat, amelyek a működési költségeik fedezésére is külső forrásokra szorulnak.